Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám

XVIII kötelezte alperest. Budapest, 1939. évi november 2. napján. Szegő Aladár s. k. egyesbíró. Dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. Az a kikötés, hogy eladó az áru tisztaságáért, csíraképességéért és fajazonosságáért az új német normák szerint vállalt felelősséget, nem jelenti egyúttal a gomolyok számáért való felelősséget is. 35/1940. szám. Indokok. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1939 november 7-én 17 mm takarmány cukorrépamagot vásárolt 113 pengős vételár mellett, az áru tisztaságáért, csíraképességéért és fajazonosságáért az új német normák szerint szavatolva. Az áru a szerződéses minőségnek nem felelt meg, mert a Vetőmagvizsgáló Állomás bizonylata szerint a szállított áru kis gomolyú, ennélfogva a német normák szerint G0.000 gomolyúnak kellene lennie, holott az csak 51.060 gomolyú volt. Felperes az árut kifogásolta, alperes azonban a közös expertiz megtartását megtagadta, miért is felperes kénytelen volt alperes ellen perrel fellépni. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg az áru értékkevesbletét és kötelezze az alperest a perköltségek megfizetésére. Alperes azzal is védekezett, hogy az áru csíraképességéért, a tisztaságért és a faj azonosságért az új német normák szerint vállalt felelősséget, ez pedig nem jelenti a gomolyok számáért való felelősséget is, a csíraképesség pedig rendben van, mert a kisgomolyú árunak 70% csíraképességgel kell bírnia, holott a leszállított áru csíraképessége 72% volt. A bíróság annak igazolása végett, hogy a kötlevélben foglalt az a kikötés, hogy az eladó az áru tisztaságáért, csíraképességéért és fajazonosságáért az új német normák szerint felelősséget vállalt, egyúttal a gomolyok számáért való szavatosságot is jelenti-e, szakértői bizonyítást rendelt el. 0. S. szakértő szakvéleménye alapján a bíróság megállapította, hogy alperes, midőn az új német normák szerint vállalt felelősséget, nem vállalt egyúttal szavatosságot a gomolyok számáért is. Minthogy a Vetőmagvizsgáló Állomás bizonylata szerint az áru 72% tisztaságú, s így 2%-kal meghaladja azt a csíraképességet, melynek a kis gomolyú árunál lenni kell, ennélfogva a felperes csak az esetben kérhetne értékkevesbletét, ha a Vetőmagvizsgáló Állomás vizsgálata a csírák számára is kiterjedt volna, nevezetesen, hogy ha a Vetőmagvizsgáló Állomás azt igazolta volna, hogy az 51.060 kis gomolyból nem állott elő 60.000 csíra, amenynyinek lenni kell egy kg. kisgomolyú áruban. Erre vonatkozólag azonban felperes korábban kifogást nem emelt s ennek megvizsgálását a Vetőmagvizsgáló Állomástól nem is kérte. Felperesnek azt a kérelmét, hogy a bíróság keresse meg most pótlólag a Vetőmagvizsgáló Állomást annak közlése iránt, hogy egy kg. áruban volt-e 60.000 csíra, el kellett utasítani, mert most utólag csaknem négy hónappal az áru leszállítása után ilyen kifogás joghatályosan nem emelhető és az áruüzleti szokások 53. §-a alapján értékkevesblet megállapítására irányuló kérelem csak közösen terjeszthető elő. Budapest, 1940. évi április hó 4. napján. Steiner Marcel s. k., a választott bíróság elnöke. Büchler Izsó választott bíró, Schwarz Jakab választott bíró. Dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár.