Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám

XIX Ha a vevő a minőségileg kifogásolt és birtokában maradt árut megtartani kívánja, úgy az ö kötelessége az áru hiányait a szakértőbizottság által megállapíttatni. 447/1939. szám. Indokok. Az áru minőségének hiteles megbírálására és az értékkevesblet megállapítására a kikötött áruüzleti szokások 53. §-a értelmében a tőzsdei szakértőbizottság hivatott. A szokások 53. §-a az 1939. évi május hó 1. napjától fogva kötött ügyletekre kiterjedő hatály lyal rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy melyik fél tartozik a szakértőbizottság eljárását megindítani, hogy tehát melyik felet terheli a bizonyítás. A kereset alapjául szolgáló ügylet 1939. évi május 1. napját megelőzőleg köttetett. Erre való tekintettel a bíróság azt tette vizsgálat tárgyává, hogy az általános bizonyítási szabályok értelmében melyik fél volt köteles a szakértőbizottság döntését kikérni. Tekintettel arra, hogy felperes az árut — bár a vételár aránylagos leszállítását kérte — megtartani kívánta és annak birtokában volt, a bíróság megállapítása szerint a bizonyítás őt terhelte, az ő kötelessége volt tehát az áru hiányait a szakértőbizottság által megállapíttatni. Ilyen értelmű szabály foglaltatik egyébként az áruüzleti szokások 53. §-ának új rendelkezéseiben is. Nem volt vitás peres felek között, hogy felperes a szakértőbizottsági eljárást nem indította meg. Ennek következménye az, hogy alperestől nem követelheti az értékkevesblet megtérítését. Budapest, 1940. évi április hó 11. napján. Szegő Aladár s. k. egyesbíró. Dr. Kendő Ernő s. k. jogügyi titkár. Az áruüzleti szokások 63. $-ának az a rendelkezése, hogy ha a fuvarokmányt az eladó a vevőnek délután 6 óráig bemutatja, úgy a vevő a szerződés szerint járó összeget legkésőbben a következő hétköznap déli 12 óráig tartozik kifizetni a fuvarokmány átadása ellenében, csak az esetre vonatkozik, amikor egyszerűen fuvarokmány ellenében való fizetés, nem pedig az áru meghitelezése köttetett ki. 98/1940. szám. Indokok. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Nem volt vitás, hogy a peres felek között létrejött szerződésben a felperes kifejezetten arra kötelezte magát, hogy a vételár 80%-át meghitelezi a K. I. banknál. A meghitelezés alatt a vételi ügyletekből folyóan a fizetésre kötelezett fél részéről az ő fizetési készsége és képessége tekintetében az ára szállítására kötelezett félnek akként nyújtott biztosítás értendő, hogy a vevő a szállítás feltételeihez képest esedékes vételárat, vagy annak meghatározott részét az ügylet zavartalan lebonyolítása végett, az eladó részére annakidején leendő kiszolgáltatás céljából, valamely pénzintézetnél előzetesen leteszi, vagy letéteti. A felperes tehát köteles lett volna arról gondoskodni, hogy amikor alperes a feladási okmányokkal a K. I. banknál jelentkezik, neki a vételár 80%-a nyomban kifizettessék. Akkreditálás kikötése esetén nem kerülhet alkalmazásra a szokványok 63. §-ának 2. bekezdése, amely szerint „ha a fuvarokmányt