Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám

VIII. évfolyam, 10. szám Bndapest, 1940 december hó TŐZSDEI JOG A GAZDASÁGI JOG MELLÉKLETE Rovatvezető: Dr. Adorján Ferenc csoportvezető jogügyi titkár A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. em. címre küldendők Alaki jog P. IV- 7793/1/1940. szám. A Budapesti kir. ítélőtábla a felfolya­modásnak helyt nem ad. Indokok. A választott bíróság R. L. tanúnak egyedülálló és esküvel meg nem erősített vallomása alapján állapította meg tényként azt, hogy az F/2, alatti értesítést az alperesnek ügylet­kötésre egyébként nem vitásan feljogosított férje írta alá és nem adott az alperesnek módot arra, hogy ennek az aláírásnak valódiságára nézve határozott nyilatkozatot tehessen. Ezt sérelmezi alperes felfolyamodá­sában. Tekintettel azonban arra, hogy az 1940. évi június hó 12-én kéz­besített kereset II. példányból alperes már láthatta, hogy a felperes a Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bíróságának illetékességét az 1881 : LIX. tc. 94. §-ának.b) pontjára is alapította, vagyis arra, hogy a szerződő felek magukat a bíróság illetékességének írásban kifejezetten alávetették és így az 1940. évi június hó 25-én megtartott első tárgyalá­son, majd pedig az 1940. évi július hó 12-én megtartott második tárgya­lá.son már határozottan nyilatkozhatott volna alperes arra, hogy az F/2. alatti értesítésen látható aláírás valóban férjének névaláírása-e, amely irányban azonban a kereset kézbesítésétől számított 30 nap után megtartott második tárgyaláson sem nyilatkozott határozottan: ennél­fogva mérlegelve az alperesnek eme perbeli eljárását a Pp. 266. §-a alap­ján, nem tekinthető eljárási jogszabálysértésnek a választott bíróság ama eljárása, hogy alperesnek az aláírás valódisága kérdésében a további nyi­latkozattételre módot nem adott és az aláírás valódiságát R. L. tanú vallomása alapján megállapította. — Ennélfogva a kir. Ítélőtábla az alpe­res felfolyamodásának helyt nem adott. Nem kerülte el a kir. ítélőtábla figyelmét az, hogy az alperes az 1940. évi július hó 15-én, tehát a kereset kézbesítését követő több mint egy hó eltelte után beadott felfolyamodá­sában sem nyilatkozott határozottan az említett aláírás valódiságára nézve, pedig elegendő ideje volt arra, hogy férjétől a szükséges felvilá­gosítást megszerezhesse. Budapest, 1940. évi szeptember hó 30. napján. Külley Viktor s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök; dr. Csalay Béla s. k. a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Prahács Géza s. k. kir. ítélőtáblai bíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom