Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám

XXIII csinált, vagyis a megvásárolt lencse már az ügyletkötés napján többet ért a kikötött vételárnál. Minthogy az ügylet nem vitásan az F/2, alatti közösen pecsételt vételi minta alapján jött létre, csakis ennek a mintának az alapján lehet megállapítani azt, hogy milyen lenese képezte az ügylet tárgyát. Ennélfogva a bíróság felbontotta és megvizsgálta az F/2, alatti mintát, majd annak tartalmát megküldte a Budapesti M. Kir. Vetó'magvizsgáló Állomásnak, megkeresvén az Állomást aziránt, hogy a lencsemintát szemnagyságra osztályozza és az osztályozás részletezett eredményét a bírósággal közölje. A Vetó'magvizsgáló Állomás vizsgálati bizonylata szerint a közös vételi minta 55.84%-ban tartalmaz 6.5 mm-nél nagyobb szemeket, illetve 82.80%-ban tartalmaz 6 mm-nél nagyobb szemeket. A bíróság a Vetó'magvizsgáló Állomás ezen megállapítása és a saját szakértelme alapján, figyelembe véve azt is, hogy a szerződés szerint a lencse még egyszer megrostálandó volt, azt állapította meg tényként, hogy a peresített ügylet tárgyát nagyszemű és pedig közepes minőségű nagyszemű lencse képezte. Ezen a mintán alapuló megállapítással szemben közömbös az, hogy az alkudozás során a vevő felperes mivel indokolta meg azt, hogy csak 32 pengőt hajlandó a lencséért adni és ezért a bíróság nem is rendelte el az alperes által erre vonatkozólag felajánlott bizonyítást. Nincsen döntő jelentősége annak a körülménynek sem, hogy a peresített ügylet tényleg 32 pengős áron jött létre, mert nincsen olyan jogszabály, amely szerint tilos volna valamilyen árut a napi árnál alacsonyabb áron megadni-venni. A vétel lényegéhez csak az tartozik, hogy az eladó a vételárat az eladott dolog egyenértékéül fogadja el, de nem, hogy azzal objektíve is egyenértékű legyen. Még feltűnő aránytalanság a viszonos szolgáltatások értéke között sem teszi a vételt magábanvéve semmissé, vagy megtámadhatóvá. Ennek megfelelően a K. T. 280. §-a szerint a kereskedelmi ügyletek még a felén túli sérelem miatt sem támadhatók meg. A bíróság továbbá szakértelme alapján megállapította azt, hogy a szóbanforgó lencse ára 1939 október 9-én, vagyis amidőn a meghosszabbított teljesítési határidő lejárt — éppen úgy, mint már az ügyletkötés napján is, — métermázsánként 39 pengő volt, tehát a felperes javára mutatkozó árkülönbözet métermázsánként 7 pengő, a 150 métermázsánál összesen 1050 pengőt tesz ki. Budapest, 1940. évi május hó 1. napján. Elek Ferenc s. k., választott bíróság elnöke. Győrössy-Csepreghy Jenő választott bíró. Dr. Glatz János választott bíró. Dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. Amidőn a vevő alaptalanul többrendbeli igen súlyos minőségi kifogást emel az eladó által jónak ismert áru ellen, indokoltnak tekintendő, ha a mintavonást nem bízza a kifogásolás helyén található ismeretlen egyénre, hanem a saját telephelyéről küld ki megbízhatónak tartott megbízottat. 490/1939. szám. Indokok. A bíróság alperes védekezését nem találta helytállónak. Az 1151/1939. számú szakértői véleményből kitűnik, hogy az alperes kifogása csak a keverékesség tekintetében és csak y2% értékkevesblet erejéig volt alapos. Minthogy pedig ezt a bonifikációt a felperes nyomban a kifogásolás közlése után felajánlotta alperesnek, az alperes ál-