Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 5. szám

XX az eladó a vevőnek délután 6 óráig bemutatja, a vevó' a szerzó'dés szerint járó összeget legkésőbb a következő hétköznap déli 12 órájáig tartozik kifizetni a fuvarokmány átadása ellenében". Ez a rendelkezés arra az esetre vonatkozik, amikor egyszerűen fuvarokmány ellenében való fizetés köttetett ki. Ennek a rendelkezésnek meghitelezés kikötése esetén való alkalmazása meghiúsíthatná a meghitelezésnek fentebb körülírt célját. Minthogy a fentiek szerint felperes a meghitelezéssel, illetve a fizetéssel késedelembe esett, ennélfogva nem követelhet kártérítést az alperestől. Budapest, 1940. évi április hó 17. napján. Dr. Országh Sándor s. k., a választott bíróság elnöke. Dr. Liptay Lajos választott bíró. Manovill Alfréd választott bíró. Dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. Az áruüzleti szokások 16. §-a szerint a teljesítés csak az esetben tolódik el a legközelebbi hétköznapra, ha a felmondási idő utolsó, nem pedig ha első napja esik vasárnapra vagy ünnepnapra. 801/1939. szám. Indokok. A bíróság' alperes védekezését alaposnak találta. Az adott esetben, minthogy felperes nem vitásan december 9-én, szombaton kézhezvette a felmondólevelet és minthogy a szerződés Buda­pesten volt teljesítendő, kétségtelen, hogy a december 11-re, hétfőre szóló felmondás szokványszerű volt. Az, hogy e szerint a felmondási idő első napja vasárnap volt, közömbös, mert a 16. §. kifejezetten kimondja, hogy a felmondási időt a közbeeső vasárnapok és ünnepek nem szakítják félbe, és csak ha a felmondási idő utolsó napja esik vasárnapra, vagy ünnepre, kell a teljesítésnek a legközelebbi hétköznapon megtörténnie. A felperes tehát köteles lett volna az ügyletet december 11-én teljesí­teni, vagyis a vételárat kifizetni és az árut átvenni. Nem vitás, hogy ezt nem tette meg, hanem csak december 12-én kísérelte meg a vételár lefize­tését. Ezáltal a felperes késedelembe esett, úgyhogy alperesnek joga volt a kikötött szokványok 65. §-ának b) pontja alapján az ügylettől elállni, mintha az meg sem köttetett volna. Felperesnek az az álláspontja, hogy a késedelem nem áll be addig, ameddig alperes nem közölte vele, hogy az ügylettől eláll, nem helytálló. Alperes felmondása folytán 1939 decem­ber 11-e volt a teljesítés határnapjának tekintendő. A tőzsdei ügyletek­nél, amelyek a legtipikusabb fix ügyletek, az utólagos teljesítés kizárása automatikusan, külön ú. n. „elszegő" nyilatkozat nélkül is beáll, vagyis olyan nyilatkozat nélkül, amellyel a szerződéshez hű fél kijelenti, hogy az elkésett teljesítést nem fogadja el. Ellenkezőleg a szerződéshez hű fél­nek külön nyilatkozattal kell fenntartani az igényét a teljesítés köve­teléséhez. Ennek megfelelően a szokványok csak arra az egy esetre írják elő óvás felvételét, ha a szerződéshez hű fél a 65. a) pontján alapuló igényét kívánja érvényesíteni, vagyis a késedelem ellenére ragaszkodik a szerződés teljesítéséhez, ellenben nem kívánnak meg sem óvást, sem másféle értesítést arra az esetre, ha a szerződéshez hű fél a 65. §-ban felsorolt többi jogok egyikét választja. Budapest, 1940. évi február hó 20. napján. Dr. Glatz János s. k., a választott bíróság elnöke. Bischoff László választott bíró. Schwarz Jakab választott bíró. Dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. 61487. — Révai-nyomda, Budapest. F. k.: dr. Szende Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom