Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1938 / 9. szám
34 TŐZSDEI JOG mint az X. r.-t. és az Y. cég közt létesített ügyletek között fennállana. Felperes a lóheremagügylet kötlevelének kisérő levelét F/10, alatt becsatolta. Ebből látszik, hogy alperes kezdettől fogva tudta azt, hogy felperes csak közbenálló fél. A bíróság alperes ezen védekezését nem találta alaposnak. Alperes védekezése folytán — amint ezt egyébként maga alperes helyesen kiemelte — azt kellett vizsgálni, hogy a felek szándéka a peresített ügyletek tényleges lebonyolítására, vagy pedig csupán az árkülönbözetek elszámolására irányult-e. A bíróság a becsatolt levelezésből, — különösen alperes 1937. szeptember 12-i, F/9., alatti leveléből, amelyben a szeptember 2-i 20 q-ás lucernakötést felmondja, zsákokat kér és kéri, hogy felperes 3000 pengőt küldjön neki pénzeslevéllel, mert arra az átvételhez szüksége van és amelyben továbbá azt írja, hogy ha a 20 és 30 q lucernamag vevője nem akarná a két tételt külön szállíttatni, akkor küldjön zsákokat a teljes 50 q-hoz, felperes pedig kérjen előlegként 5000 pengőt, továbbá felperes augusztus 11-i F/10, alatti leveléből, amelyből alperesnek tudnia kellett, hogy a lóheremag tulajdonképeni eladója az Y. cég volt (aminthogy ezt A) és F/l. alatt csatolt leveléből kitünőleg tudta is) — azt állapította meg, hogy a szóbanforgó három ügyletre vonatkozólag a felek szándéka a peresített Ügyletek tényleges lebonyolítására és nem csupán afc árkülönbözetek elszámolására irányult. Ezen írásbeli bizonyítékok megcáfolták alperesnek azt az állítását, hogy a szóbanforgó ügyletek eredetileg .játékügyletek voltak, azt is, hogy felperes csak utólag igyekezett úgy beállítani a dolgot, mintha ezekhez az ügyletekhez az X. r.-t.-nek és az Y. cégnek valami köze lenne. Alperesnek az az állítása, hogy a 2. alatti összeállításban szereplő egyéb ügyletek játékügyletek voltak, a per elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel, mert azon ügyletekből kifolyólag felperes semmiféle követelést alperessel szemben nem támaszt, sőt elismeri azt, hogy azon üg)'letekből kifolyólag ő tartozik alperesnek és az elismert összeget levonva a peresített ügyletekből származó követeléséből, csak a maradékot veszi keresetbe alperes ellen. Alperes ezenfelül kifogásolta úgy a lucernamag, mint a lóheremagügyleteknél a feperesi követelés összegszerű helyességét. A bíróság a hivatalos feljegyzések alapján szakértelmével megállapította, hogy a lucernamag irányadó napi ára nem 225.52 pengőt tesz ki — amint ezt felperes az F/3, alatti levélben állította, — hanem csupán 215 pengőt. Ennekfolytán a felperes javára mutatkozó árkülönbözet a szeptember 2-án 157.50 pengős áron megvásárolta 20 q lucernamagnál 1150 pengőt, a szeptember 9-én 162.50 pengős áron megvásárolt 20 q lucernamagnál pedig 1575 pengőt, összesen tehát csupán 2725 pengőt tesz ki. Megilleti ezen felül felperest a felmutatott kötlevelek szerint kikötött 1% bizományi díj fejében 80 pengő, valamint két bejelentési ív költsége fejében 2 pengő. Ezek szerint felperesnek a lucernamagügyletekkel kapcsolatos teljes követelése 2807 pengőt tesz ki. Megállapította továbbá a bíróság, ugyancsak a hivatalos feljegyzések alapján szakértelmével, hogy 1937. december 2-án a fehérbárcás lóheremag tőzsdei ára nem 150 pengőt, hanem 155 pengőt tett ki, tehát a 150 pengős áron történt exekucio nem tekinthető alperes rovására töréntnek, hanem alperes csupán 160 pengős szerződési ár és a 155 pengős napi ár között mutatkozó, mázsánként 5 pengőt, 50 q-nál tehát 250 pengőt kivető árkülönbözetet, valamint az ezen ügyletnél is kikötött bizományi díjat, 80 pengőt, összesen tehát 330 pengőt tartozik felperesnek megtéríteni. Felperes teljes követelése eszerint a peresített ügyletekből kifolyólag 3137 pengőt tesz ki. Felperes keresetében előadta, hogy egyéb ügyletekből kifolyóan 626.58 pengővel tartozik alperesnek. A 2. alatti alperesi kimutatás szerint felperes ezen tartozása 12.56 pengővel többet, 639.14 pengőt tesz ki. Felperes a per egyszerűsítése érdekében ezen 12.56 pengővel leszállította keresetét, vagyis elismerte azt, hogy alperes ellenkövetelése 639.14 pengőt tesz ki. Ezt az összeget levonva a 3137 pengőt kitevő felperesi követelésből, 2497.86 pengő mutatkozik felperes javára. A kifejtettek alapján alperest kötelezni kellett ezen 2497.86 tőkének és kamatainak megfizetésére. Minthogy alperes, úgy a jogalap, mint az összegszerűség kérdésében túlnyomó részt pervesztes lett, őt kellett a marasztalási összegnek megfelelő perköltségek viselésére is kötelezni. Budapest, 1938. évi február hó 10. napján. Dános Ármin a választott bíróság elnöke, Büchler Izsó, Dr. Latzkó Vilmos választott bírák, Dr. Engel György jogügyi titkár. 58. 420/1938. V. B. Indokok. A kereseti előadás szerint felperes 1938. április lö-én eladott alperesnek kb. 400 q-ára felbecsült, kazalban lévő, megtekintett szénát 7 pengő 90 filléres árban. Peres felek utólag a széna kissé kóros voltára való tekintettel a vételárat q-ként 90 fillérrel mérsékelték. A leszállítás alkalmával kitűnt, hogy a kazalt helytelenül becsülték fel, mivel az nem 400, hanem kb. 310 q volt. Nevezetesen az alperesi cég átvevője meg nem felelő minőség címén a kiválogatás során, mintegy 50—60 mázsát nem vett át, úgy hogy három tételben alperes részére 252.20 q széna nyert leszállítást 1757 pengő 98 fillér értékben.. A kereseti követelés a hiányos átvételen alapszik. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt, hogy az ügylet megkötésekor szóbelileg abban állapodtak meg, bogy amennyiben az alperes által megtekintett és megvásárolt kazalban nem volna kb. 400 q széna, úgy felperes a hiányzó mennyiséget egy másik kazalból fogja al-