Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 8. szám

VI. évfolyam, 8. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 szeptember 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Or. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egé&z évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 46. 108/1938. V. B. A kötlevélben foglalt kikötés szerint a vételár duplikát ellen volt fizetendő. Alperes a szerződés megkötésekor, a kötlevél aláírásakor tudta, hogy a vele szerződő felperes szombathelyi cég. Az áruüzleti szokások kikötése folytán alperesnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a duplikát elleni fizetés kikötésével egyben azt a kötelezettséget vállalja magára, hogy a duplikátot felperes kereskedelmi telepén tartozik fizetés végett bemutatni. Amennyiben alperes a kötlevél ezen kikötéséi megváltoztatni kívánta, úgy azt csak felperes beleegyezésével tehette meg. Ehhez felperes beleegyezését kikérni az ügylet 1937 október 4-én történt megkötése napjától az 193S január havára prolongált teljesítésig elég idő állott alperes rendelkezésére. Semmi esetre sem követelhette azonban alperes 1938 január 31-én a teljesítés utolsó napján, hogy felperes öt valamelyik budapesti vagy szombathelyi cégnél meghitelezze. Amikor tehát alperes a teljesítés utolsó napján azt közölte felperessel, hogy a teljesítést hajlandó eszközölni, ha felperes őt az előbb említett módon meghitelezi, a teljesítést egy új feltételhez kötötte. Ezt a váratlan, az utolsó pillanatban előhozott és az eredeti szerződéstől eltérő feltételtől függő teljesítési Ígéretet felperes joggal tekinthette a teljesítés megtagadásának, mert ehhez alperesnek joga nem volt és ezzel alperes szerződésszegést követett el. Budapest, 1938 március 9. napján. Büchler Bertalan a vál. bíróság elnöke, Fried Izsó, Elek Ferenc választott bírák, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 47. 271/1937. v. b. szám. A bíróság a felek egyező előadása alapján tényként állapítja meg azt, hogy felperes, aki 1937 február 24-én jogtalanul állt el az ügylettől, ezt úgylátszik megbánva, az alperes előzetes értesítése után 1937 március 2-án az áru átvétele végett N. N. bácsalmási lakos raktárában, ahol az alperes áruja tárolt, megjelent és azt alperes jelenlétében megvizsgálta, nedvesség miatt kifogásolta és felperestől q-ként 80 fillér bonifikációt követelt, amelylyel szemben alperes q-ként csak 60 fillér bonifikációt ajánlott fel. Miután a bonifikáció összegére nézve felek megállapodni nem tudtak, felperes arra kérte az alperest, hogy az áruból közösen pecsételjenek mintát, alperes azonban arra való hivatkozással, hogy 1937 február 27-én közjegyzőileg már vonatott mintát, sőt azt március 2-án a tőzsdei szakértőbizottság útján expertizáltatta is, a közös mintavonást megtagadta. Alperesnek ez az eljárása jogtalan volt, mert az 1937 február 27-én királyi közjegyző által történt mintavonás nem a felperes és alperes között, hanem alperes és szállítója között eszközöltetett és az errevonatkozó expertíz is ezen felek között tartatott. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a mintavonás és az errevonatkozó expertiz felperest nem kötelezi. Alperes ezért vagy tartozott volna a közös mintavonáshoz hozzájárulni, vagy pedig, ha ennek módjában megállapodni nem tudtak, úgy a tőzsdei szokások 50. §-a értelmében, miután az áru továbbra is az ö őrizetében megmaradt, köteles lett volna haladéktalanul intézkedni, hogy hivatalos mustra vétessék. Minthogy ezek szerint alperes járt el szokványellenesen, nemcsak, hogy nem volt joga az árut exekutive eladni, hanem ellenkezőleg a szállítás meg nem történte folytán felperes volt jogosítva az ügylettől elállani. A kötbér megítélésére irányuló kereseti kérelmével felperes azért utasíttatott el, mert a kötlevélben foglalt megállapodás, hogy ha az átadásra kerülő áru a szerződéses minőségnek nem felel meg, úgy az eladó mázsánként 1 pengő kötbért tartozik fizetni a vevőnek, az alperes vállalt kötelezettségével arányban nem álló, a kereskedelmi for'galom elveitől annyira citérő és méltánytalan kikötésnek tekintendő, hogy a bíróság felperesnek ezt az igényét bírói jogsegélyben részesíthetőnek nem találta. Budapest, 1938 március 4. napján. Katona Zsigmond egyesbíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 48. 709/1937. v. b. szám. A kereseti előadás szerint alperes tartozik felperesnek meg- és átvett áru hátralékos vételárát megfizetni. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy a felperestől vásárolt 450 q búzából 300 q rendben leszállíttatott, 150 mázsát ellenben felperes egy napi késedelemmel adott fel. Miután időközben a hajó Hamburgból már elindult, a késedelmesen érkezett árut egy külön gőzössel kellett egy olyan kikötőbe elszállítani, ahová a hajó csak későbben érkezett meg. Ebből kifolyó-