Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 3. szám

VI. évfolyam, 3. szám Megjelenik minden hő elején Budapest, 1938 március 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 15. 483/1937. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperestől az 1937 április 14-én kelt köt­levéllel 1800 q 1937. évi termésű 77 kg fajsúlyú, egyébként szokványminöségü búzát vásárolt, q-ként 17 pengős vételárban, ab állomás Monor, vagy Pilis. Felperes az áru teljes vételárát, 30.600 pengőt a m. kir. minisztérium 1210/1937. M. E. számú rendelete értelmében 1937 április 15-én teljes összegében az eladónak kifizette. Eladó kö­teles lett volna az árut a felperes rendelkezése értelmében 1937 augusztus 21-ig leszállítani. Szállítási kötelezettségének azonban nem tett ele­get, miért is felperes értesítette, hogy késedelme folytán a nemteljesítésből eredő kárának meg­térítését igényli és felhívta, hogy a vételár címén lefizetett 30.600 pengőt időközi kamataival fizesse vissza. Minthogy az El. alatt csatolt s alperes által valódinak elismert kötlevél szerint peres felek között egy 18 waggonos búzaeladási ügylet létesült, ennélfogva színlelt ügyletről annál ke­vésbé lehet szó, mert maga alperes is azt állítja, hogy zöldhitel terveztetett, már pedig zöldhitel nyújtása termény eladása nélkül el sem képzel­hető, mert a zöldhitel annak a vételárnak az elő­zetes lefizetését jelenti, melyet a gazda a termés learatása előtt kap, s melynek ellenében a termés leszállítására kötelezettséget vállal. Különben is alperesről, mint földbirtokosról és jogtudorról nem lehet feltételezni, hogy színlelt ügylet meg­kötésére rábírható lett volna, vagy hogy az általa megkötött ügylet következményeivel tisztában nem lett volna. De az ügylet színlelt volta ellen szól az is, hogy felperes az alperesnek nyújtott 30.600 pengő előleg folyósítását a magyar királyi minisztérium 1210/1937. M. E. számú rendelete alapján az alperesre illetékes monori helyi bizott­ságnak 1937 április 16-án bejelentette és a neve­zett helyi bizottság az E2., alatti értesítvény sze­rint ezt a bejelentést tudomási.l és nyilvántartásba vette. Minthogy ekként a peres felek között valóságos és nem színlelt gabonaleadási szerződés jött létre és alperes a felperes által megadott rendelkezés és a többízben megtörtént felszólítás dacára a IS waggon búza tekintetében szállítási kötelezett­ségének eleget nem tett, ennélfogva felperes jo­gosan követelheti vissza a' alperesnek a 18 waggon búza vételára fejében kifizetett 30.600 pengőt. Budapest, 1937. évi szeptember hó 30. napján. Bírák: Politzer Sándor, a vál. bíróság elnöke, Káldor Sándor, vál. bíró, Szávozd Bichárd, vál. bíró, dr. Adorján Ferenc, jogügyi titkár. 16. 598/1937. V. B. A kötlevélben kikötött tőzsdei áruüzleti szokások szerint, amennyiben a vevőnek az áru minősége ellen kifogása van, tartozik az árut leszállítás után nyomban kifogásolni, a szál­lítót mintavonásra felhívni, ha az eladó nem je­lentkeznék, úgy hivatalos módon mintát vonni, a megvont mintát az áru minőségének megvizsgá­lása céljából a tőzsdei szakértőbizottságnak meg­küldeni. Alperes nem a szokványok szerint járt el. 1937 augusztus 9-én a teljesítési határidő le­járta után elküldte ugyan megbízottját minta­pecsételésre a felpereshez, azonban ettől számí­tolt egy hónapig hallgatott és csak 1937 szeptem­ber 9-én jutott eszébe, hogy az ügylettől elálljon és az árut felperesnek rendelkezésére bocsássa. Ehhez az alperesnek nemcsak, hogy a szokványok szerint nem volt joga, de a kötlevél szerint sem, mert a kötlevél előírja, hogy az árut még érték­kevesblettel is át kell venni, ha az értékkevesblet 30%-nál nem több, előírja továbbá, hogy kifogá­solás esetén hatósági közeg közbenjöttével kell mintát pecsételni, s azt megvizsgálás véget a m. kir. Gyógynövénykisérleti állomáshoz kell be­küldeni. Alperes azonban a kötlevélben írt ezen kötelezettségének sem tett eleget, sőt az áru át nem vétele folytán nem is jutott abba a helyzetbe, hogy az értékkevesblet megállapítható legyen, mindezeknél fogva alperest tekintettel arra, hogy összegszerűségi kifogást nem emelt, az áru vétel­árának megfizetésében marasztalni kellett azzal, hogy az át nem vett áru a vételár és járulékainak megfizetése ellenében alperesnek rendelkezé­sére áll. Budapest, 1937. évi december hó 14. napján. Friedliinder Emil a vál. bíróság elnöke, Fonó Eászló vál. bíró, Káldor Sándor vál. bíró, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 17. 306/1937. V. B. A bíróság az 1256/Sz. V. 1937. számú egyoldalú szakértői vélemény mellett elfekvő Vetőmagvizsgáló Állomási vizsgálati bi­zonylat alapján megállapította, hogy a szóban-

Next

/
Oldalképek
Tartalom