Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 6. szám

24 TŐZSDEI JOG G. sz. volna. (Alperes, aki a Budapesten tároló tétekkel, mint megtekintett és minőségileg rendben talált árut fixen megvásárolta, köteles volt ezen tételek tekintetében, melyekre a szállítási határidő 1938 február 10-én járt le, diszpozíciót adni, tekintetnélkül arra, hogy a szombathelyi tételeket megtekintette s azok megtartása tekintetében nyilatkozott-e vagy sem, mert különben a budapesti tételek tekintetében a diszpozíciót illetőleg késedelembe esett volna. Minthogy tehát a Szombathelyen tároló tételek tekintetében a vétel megtekintésre jött létre, és minthogy az áru a vevőnek még átadva nem lett, ennélfogva a K. T. 361. §-a értelmében, amennyiben alperes a szokásos határidő alatt jóváhagyólag nem nyilatkozott, a vétel meg nem kötöttnek tekintendő. Alperes bár a K. T. most hivatkozott szakasza értelmében erre kötelezve nem volt, az 1938 január 27-én Szombathelyen megtekintett árura nézve Budapesten 1938 február 1-én közölte, hogy azt a megtekintés után nem veszi át, ennélfogva a felperesnek nem lehetett kétsége aziránt, hogy felperes az ügyletet nem állja. Téves felperesnek az az álláspontja, hogy annak folytán, hogy ő az alperes kérelmére a megtekintési engedélyt megadta és alperes az árút január 27-éru tényleg meg is tekintette, az árút az alperes részére átadottnak kell tekinteni. A megtekintési engedély ugyanis semmiféle rendelkezési jogot nem adott az alperesnek az árű tekintetében, s így az nem pótolhatta sem a tényleges, sem a jelképes átadást, miért is a kereskedelmi törvénynek felperes által hivatkozott 360. §-a, amely szerint: ha az árú a vevőnek megtekintés végett vagy próbára átadatott, az árú efogadottnak tekintendő, amennyiben a vevő a kikötött vagy szokásos határidő alatt, vagy az eladó felszólítására azonnal nem nyilatkozik, — alkalmazásba nem kerülhet. Tekintettel arra, hogy a fentebb kifejtettek szerint a szombathelyi tétel tekintetében megtekintésre kötött ügylet a K. T. 361. §-a érteiméhen létre nem jött, ennélfogva ezen ügyletből kifolyólag felperes alperes ellen semmiféle igényt nem támaszthat, miért is őt alaptalan keresetével elutasítani kellett. Budapest, 1938. évi április hó 26. napján. Friedlánder Emil a választott bíróság elnöke, Fonó László és Káldor Sándor a választott bíróság tagjai, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 39. 250/1938. V. B. Felperes keresetében azt adta elő, hogy az E) alatti kötlevéllel 10.000 kg nyers napraforgó olajat vásárolt felperestől folytatólagosan történő szállításra. Alperes az átvételt vontatottan eszközölte és felperes az átvételre 1938. február 28-ig halasztást adott. A szóbanforgó kötésre alperes átvett felperestől összesen 3134 kg nyers napraforgó olajat. Felperes ezután felszólította alperest, hogy a hátralékos 6866 kg olajat 1938. április 7. napjának 12 órájáig vegye át, mert ellenkező esetben a tőzsdeszokványok értelmében fog ellene eljárni. Alperes azonban az átvételt ennek ellenére sem eszközölte, minekfolytán felperes hozzá az F/2 alatt másolatban csatolt levelet intézte, amelyben szerződésszegése miatt kártérítést kért. Ennek összegét felperes az F/3 alatti kárszámlájában 686.60 pengőben állapítja meg. Felperes kérte alperest ebben a tőkében és annak járulékai megfizetésében elmarasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vonta kétségbe, hogy a 6866 kg olaj átvételével késedelembe esett, állította azonban, hogy felperes ennek ellenére sem követelhet tőle kártérítést, mert az 1938. évi február hó 28-áig meghosszabbított teljesítési határnap után őt bizonytalanságban hagyta, vele szemben a szokásokban meghatározott jogok egyikét sem gyakorolta. Megsértette alperes szerint, felperes a kikötött áruüzleti szokásokat azáltal is, hogy 1938. évi március hó 30-i keletű levelében, midőn elkésetten adott neki 7 napos póthatáridőt az átvételre, azt szögezte le, hogy annak sikertelen leteltével a szokások 65. §-ának c. pontja alapján kényszereladást fog foganatosítani, — április hó 8-i levelében pedig azt közölte alperessel, hogy az 1938. évi február hó 28-i árak alapján a 65. § d. pontja figyelembevételével árkülönbözetet követel. Tagadta ezenfelül alperes azt, hogy az ö terhére árkülönbözet merült fel. A bíróság a peres felek előadása és a becsatolt levelezés alapján tényként állapította meg, hogy alperes a 6866 kg olajat felperestől nem vette át, hogy a teljesítési határidőt a felek 1938. évi február hó 28-ig meghosszabbították s hogy ezen az időn túl ez a határidő nem hosszabbítalott meg. Az utóbbi ténymegállapítás alapja — alperes idevonatkozó állítása mellett, felperesnek 1938. évi április hó 8-i keletű F/3 alatt csatolt kárszámlája, melyben felperes alperestől az 1938. évi február hó 28-i árak alapján igényelte a keresetben érvényesített árkülönbözetet. Az áruüzleti szokások 65. §-ának d. pontja értelmében — amelynek alapján felperes alperessel szemben kereseti követelését támasztja — az átvételben beállott késedelem esetén a szerződéshez hü fél követelheti a teljesítés helyén és idején a hű fél követelheti a teljesítés helyén és idejében a szerződési ár az átlagos piaci, illetőleg a tőzsdei ár közt mutatkozó különbözet, valamint egyéb kára megtérítését. A teljesítés ideje a prolongációs határidő lejártának lévén tekinthető a bíróságnak azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy az 1938. évi február hó 28-i piaci árak figyelembevétele mellett mutatkozott-e általában, s ha igen milyen árkülönbözet felperes javára. A biróság az eljárási szabályok 31. §-ában biztosított jogánál fogva ezt a piaci árat hivatalból puhatolván ki, a beszerzett adatok és saját szakértelme alapján megállapította, hogy szemben a szerződéses árral felperes javára árkülönbözet nem merült fel, — megállapítván egyben azt is, hogy még 1938. évi április hó 8-i árak alapján sem volt ilyen árkülönbözet megállapítható. Minthogy ezekszerint a kereset már ebből az okból alaptalannak bizonyult, a biróság alperes egyéb érdemi védekezésének elbírálását mellőzve a keresetet elutasította és felperest az okozó'l költségek viselésére kötelezte. Budapest, 1938. évi május hó 16. napján. Politzer Sándor a vál. biróság elnöke, Bartha Imre, Dános Ármin vál. bírók. Dr. Kende Ernő jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, VI., Eötvös-ucca 12. (Felelős: Schulmann I.)