Tőzsdei jog, 1938 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1938 / 7. szám

VI. éwfolyam, 7. szám IHegjelenik minden hő elején Budapest, 1938 július 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő : Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 40. 55/1938. V. B. Alperes az áru kifogásolása tekintetében mulasztást követett el, mert azt a kirakás előtt nem vizsgálta meg, holott ennek, minthogy az áru ömlesztve szállíttatott, akadálya nem volt. De mulasztást követett el alperes azáltal is, hogy a 12—15 zsáknyi mennyiség kirakása után, amidőn a minőségi kifogást már megemelte, az áru további részét is kirakatta és azt a padlására szállíttatta. Alperes ezen eljárásánál fogva az áru az áruüzleti szokások 48. §-a értelmében nem kifogásoltnak tekintendő s ezért alperes minőségi hiány címén az áru vételárából levonást nem eszközölhetett, miértis alperest az összegszerűség tekintetében nem vitás kereseti követelés megfizetésében marasztalni és egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére is kötelezni kellett. Budapest, 1938. évi február hó 14. napján. Katona Zsigmond egyesbíró, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 41. 28/1938. V. B. A kötlevélben foglalt kikötés szerint egészséges, száraz, rostált, egyébként az új német normák szerinti minőségű, sárga eckendorfi répamag képezte az ügylet tárgyát. A kötlevélben továbbá az árunál a fajazonosság, illetve csiraképesség, tisztaság stb. megállapítása végett a Kertészeti Tanintézet és a Magyar kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vizsgálata köttetett ki. A kötlevél ezen kikötéseinél fogva az áru szállíthatósága elsősorban annak külső ismérvei, a kereskedelmi forgalomban megkívánt általános kellékei szerint volt elbírálandó és csak másodsorban az egyéb különös tulajdonságok alapján. Az ugyancsak kikötött áruüzleti szokások 53. §-a rendelkezései értelmében az áru minőségi elbírálására a tőzsdei szakértőbizottság hivatott. Ennélfogva az árut annak külső ismérvei alapján elsősorban a szakértőbizottság volt hivatva megvizsgálni, még abban az esetben is, ha a kikötött vizsgálati intézetek véleménye nem állott rendelkezésére. Alperes tagadása folytán eldöntendő volt, hogy felperes emelt-e az áru általános minősége ellen kifogást vagy nem? Az F/4 alatti kifogásoló levélben alperes az áru „külső minősége" ellen emelt kifogást. Ezen levél alapján a bíróság megállapította, hogy felperes az áru általános minősége miatt a kifogást kellően megemelte, ezzel a tőzsdei szakértőbizottsági eljárás lefolytatását mi sem akadáyozta, minélfogva a szakértőbizottság már az általános, kereskedelmi forgalomban megkívánt kellékek hiánya miatt is viszautasíthatta az árut. A peres felek közös kérelmére az árura vonatkozólag tartott szakértőbizottsági eljárásról felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a szakértőbizottság a felek kérelmének megfelelően a mintát előbb a Vetőmagvizsgáló Állomásnak küldte meg és véleményét, annak indokolása szerint, nemcsak a saját megállapítása, hanem a beérkezett magvizsgálói bizonylat alapján hozta meg és a feltüntetett hiányok miatt az árut visszautasíthatónak mondta ki. A közös kérelemre megtartott szakértői vizsgálat nyilvános eljárás mellett folyt le. A nyilvános eljárás következtében a feleknek módjukban volt nemcsak a jegyzőkönyvben felvenni minden észrevételüket, hanem szóval és részletesen mindazokat a szempontokat felhozni, amelyeket az áru elbírálásánál figyelembe kívántak vétetni. A nyilvános eljárás folytán viszont a szakértőbizottság főleg a felek által előadottakra volt utalva és a felek kérelmén túl nem terjeszkedhetett, ezért a jegyzőkönyvhöz csatolt kötlevélben foglalt, s a harmadik mintára vonatkozó kikötést sem vehette figyelembe, mert attól peres felek közös egyetértéssel el is térhettek. A kötlevél szerint ugyanis a közösen pecsételt négy mintából a harmadik minta alapján alperesnek jogában volt ellenőrző vizsgálatot kérni. Ámde a szakértői jegyzőkönyv, és az ahhoz fűzött a jegyzőkönyvvezető titkár által felvett „Feljegyzés" tanúsága szerint, — amely alperes előterjesztését magában foglalja, — alperes nem tett említést arról, hogy a harmadik minta alapján ellenőrző vizsgálatot kér. Az előbb kifejtetteknél fogva a szakértőbizottság erre nem lehet figyelemmel, de erre a vizsgálatra nem is volt szükség, minthogy az árut a csatolt magvizsgáló bizonylat figyelembevételével annak általános ismérvei alapján utasította vissza. Minthogy pedig peres felek a közös szakértői vizsgálat kikérésével, az erre vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával a szakértői véleményt magukra nézve kötelezőnek fogadták el, a bíróság megállapítja, hogy a szakértői vélemény hatálya alperesre