Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám

6 TŐZSDEI JOG 2. SZ. Büchler Izsó vál. birák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. P. V. 6915/1936. szám. A Budapesti Kir. ítélőtábla mini felfolyamodási bíróság. Végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt adva a megtámadott végzést megváltoztatja, a pert hatáskör hiányában megszűntnek mondja ki. Indokok: Felperes az 1881. évi LIX. t. c. 94. §-ának d) pontjára alapítja az ügyben elsőfokon eljárt Budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának hatáskörét. A hivatkozott törvényes rendelkezés értelmében a Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága az ügylet kötése alkalmával vagy később írásban történt kifejezett alávetés esetén bír hatáskörrel. A perbeli esetben a kir. ítélőtábla alább kifejtett álláspontja szerint az alperes részéről ily írásbeli alávetés nem állapítható meg. S. S. tanú vallomása szerint a tanú az F/l., alatt csatolt kötlevelet az alperes részére elküldötle, az alperes tagadásával szemben azonban nincs a perben adat arra, hogy alperes az F/l alattit kézhez kapta, abból tehát, hogy alperes az F/l alatti tartalma ellen nem tiltakozott, nem vonható kövekeztetés arra, hogy annak tartalmát és ekként az abban foglalt hatásköri kikötést az alperes magára nézve kötelezőnek ismerte el. S. S. tanú vallomása szerint alperes a tanú kérdésére közölte vele azt, hogy cca. 150 q. biborheremagja van eladásra és abból mintát is adott neki, amelyet tanú a felperes cégnek küldött be. S. S. tanú vallomásából, de a per egyéb adataiból sem állapítható meg, hogy alperes S. S.-nak az adásvételi ügylet megkötésére adott megbízást, de nem vonható erre következtetés abból sem, hogy az alperes a felperes megbízottjának, B. E.nek az árut minőségi megtekintés végett bemulatta. Eszerint sem az F/l., sem F/'2., alattiakban foglalt alávetés alapján nem áll meg a Budapesti árués értéktőzsde választott bíróságának hatásköre. Minthogy pedig alperes a felperes által neki beküldött 2) alatt csatolt kötlevelet alá nem írta és így alperes részéről írásban történt alávetés hiányában az 1881 LIX. t.-c. 94. §. d) pontja alapján felperes a Budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának hatáskörét igénybe nem veheti, az elsőbíróságnak ezzel ellentétes döntése eljárási szabályt sért, miért is a kir. ítélőtábla a megtámadott végzést megváltoztatva a pert hatáskör hiánya címén megszüntette és a pervesztesség folyományaként felperest a felmerült per- és felfolyamodási költségek megfizetésére kötelezte. Budapest, 1936. évi június hó 30. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. Ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. Ítélőtáblai bíró, előadó, dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró A m. kir. Kúria. P. IV. 4807/1936/4. szám. Végzés: A m. kir. Kúria a felperes felfolyamodásának helyt nem ad; alperesnek a felfolyamodásra adott észrevételeit hivatalból visszautasítja. Indokok: Felperes szerint ez a per az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ának d) pontja alapján azért tartozik a budapesti áru- és értéktőzsde különbíróságának hatáskörébe, mert a kereseti követelés az idézett §. d) pontjában megjelölt kereskedelmi ügyletből ered és mert alperes magát e kivételes bíróságnak az ügyletkötés alkalmával írásban, és pedig az 1934. évi január hó 2-án kelt és az iratokhoz F/l. és F/2., alatt csatolt okiratokban, kifejezetten alávetette. A felperes perbeli előadásából azonban, — annak valósága esetén — az állapítható meg, hogy peres felek között a kereset alapjául vett jogügylet véglegesen csak 1934. évi január hó 4. napján este jött létre távbeszélőn és felperes ezután küldte el F/4., jelű levele kapcsán az F/3., jelű kötlevelet alperesnek aláírás végett. Peres feleknek az ezt megelőző nyilatkozatai tehát, akár szóval, vagy írásban, akár közvetlenül, vagy meghatalmazott útján történtek is azok, az ügyletkötést megelőző tárgyalásnak minősülnek csupán: Következésképen a jogügyletet és az abban foglalt hatásköri kikötést írásba foglaltnak csak akkor lehetne tekinteni, hogyha alperes az F/3., jelű kötlevelet aláírta volna. Minthogy a nem vitás tényállás szerint ez meg nem történt, nem lehet megállapítani azt, hogy alperes az ügyletkötés alkalmával a fennemlített kivételes bíróságnak magát írásban alávetette. A másodbíróság tehát a jelen pert, melyett felperes a budapesti áru- és értéktőzsde különbíróságánál indított, az alperes alapos pergátló kifogása folytán jogszabály megsértése nélkül szüntette meg. A felperes felfolyamodásának tehát helytadni nem lehetett. A felfolyamodási eljárásban a bíróság felhívása nélkül észrevételek beadásának helye nincs. Az alperes észrevételeit tehát hivatalból vissza kellett utasítani. Budapest, 1936. évi december hó 15. napján. Dr. Ternovszky Béla s. k. tanácselnök, dr. Zimányi József s. k.előadó, dr. Szobonya Béla s. k., Nagy Zoltán s. k., dr. Tolnay Iván s. k. Anyagi jog 5. Kereskedői minőség megállapítása a K. T. 258. §-ának 1. pontja alapján. Tiltott szerencsejátékügylet. Póthatáridő engedélyezése. Elszállítási rendelkezések adása liszt és őrleményekre vonalkozó ügyleteknél. 764/1936. V. B. ítélet: Indokok: A kereseti előadás szerint alperes felperesnek az A) alatti árkülönbözeti számla értelmében 1318 pengő 73 fillérrel adósa. Előadta felperes, hogy az 1935. évi november hó 5-i kötés lebonyolításának biztosítására alperes felperesnek 1000 pengőt lefizetett. Kijelentette, hogy ezt az 1000 pengőt kész a felperesi követelésbe beszámítani. Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezett azzal, hogy ő nem pék, nem kereskedő, hanem nincstelen munkanélküli ember, aki felperessel játékügyletet kötött. — Előadta, hogy az 1935. évi augusztus hó 1-i A) alatti kötés alapján érvényesített egy zsák után mutatkozó 89 fillér árkülönbözet nem illeti meg felperest, mert ennek a kötésnek a teljes vételárát kifizette és a teljes árut átvette. — Előadta, hogy azt követőleg, hogy az 1935. évi augusztus hó 1-i kötés