Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám

4 TŐZSDEI JOG 1. sz. térítéssel tartozik és megállapította azt is, hogy a felperes által eszközölt kényszereiadás szabály­szerű volt. A kényszereladás folytán mutatkozó árkülönbözet 4000 svá'jci frankot tett ki. A bíró­ság az alperes által felperesnek fizetendő kártérí­tés összegének megállapítása céljából a közben­szóló ítélet értelmében megkereste a Magyar Nem­zeti Bankot annak közlése iránt, hogy ez a svájci frankban meghatározott kártérítési követelés a 300/1936. M. E. számú rendelet, 4. §-ának \í) be­kezdése alá esik-e és ha igen, hogy mi az irány­adó felár mértéke. A Magyar Nemzeti Banknak a bíróság megkeresésére adott nyilatkozata szerint a szóbanforgó kártérítési követelés nem tekint­hető a 300/1936. M. E. számú rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alá eső követelésnek. Ennek foly­tán a svájci frankoknak pengőre való átszámítá­sánál csupán a Magyar Nemzeti Bank által a le­járat napján közzétett hivatalos árfolyam vehető figyelembe. Ezen az árfolyamon átszámítva a 4000 svájci frank pengőegyenértéke a felperes által követelt 8260 pengő helyett csupán 4449 pengőt tesz ki. A kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. Berger Mór s. k. a vál. bíróság elnöke, Braun Arnold s. k., Büchler Bertalan s. k. választott bí­rák, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. 3. Ha az ügylet valamely paritásos állomás meg­jelölésével jött létre és a kedvezményes díjtéel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike ndott-e a MÁV-nak u. n. hűségnyilatkozatot, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvardíj­elszámolást általában a kedvezményes díjtételek alkalmazásával keli megejteni, 384/1936 V. B. Ítélet. Indokok: Nem volt vitás, hogy felperes az alperes malomvállala'mak 150 q rozsot, paritás Hatvan eladott és le­szállított. A MÁV a teljes — nem kedvezmé­nyes — fuvardíjat szedte be alperestől. Alperes a felperesnek járó vételárból ezt a teljes, 262.50 pengőt kitevő fuvardíjat levonta. Felperes azt vitatta, hogy a tőzsdetanács 3783'1934. számú hirdetménye értelmében őt csak a kedvezményes — 207 pengőt kitevő — fuvardíj terheli és kérte alperest a teljes és a kedvezményes fuvardíj közötti 55.50 pengőt kitevő különbözetnek és járulékai­nak megfizetésére kötelezni. Alperes azzal védekezett, hogy felperes őt az ügylet megkötésekor nem figyelmeztette arra, hogy csak a kedvezményes fuvardíjat hajlandó megtéríteni. Beismerte, hogy nem adott a MÁV-nak ilyen hűségnyilatkozatot. Alperes védekezése alaptalan. Bozs szállításánál, amennyiben a címzett fel­dolgozó telep (malom), a vasúti díjkedvezmény­jegyzék azon feltétel alatt engedélyez vasúti fuvardíjkedvezményt, ha a cíjnzett malom írás­beli nyilatkozattal arra kötelezte magát, hogy a részére érkező és a tőle elszállítandó összes áru­kat 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton, vagyis ha u. n. hűségnyilatkozatot adott. Alperes saját beismerése szerint nem adott a Máv.-nak ilyen hűségnyilatkozatot. A tőzsdetanács 3783/1934. számú hirdetménye szerint, ha az ügylet valamely paritásos állomás megjelölésével jött létre és a kedvezményes díjté­tel alkalmazása attól függ, hogy a felek vala­melyike vállalta-e a MÁV-val szemben a fent körülírt kötelezettséget, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvardíjelszámolást •— tekintet nélkül arra, hogy fennforognak-e a kedvezményes díjtételek alkalmazásának fent említett feltételei, s hogy ehhez képest a kedvezményes díjtételek tényleg alkalmazlattak-e — a kedvezményes díj­tételek alkalmazásával kell megejteni, az adott esetben fenn nem forgó kivételektől eltekintve. Ennekfolytán, bár alperes nem adott hűség­nyilatkozatot és így a MÁV tőle a teljes fuvardíjat szedte be, felperest megilleti az a jog, hogy a fuvardíjelszámolást a kedvezményes díjtétel alap­ján ejtse meg. Mégpedig megilleti ez a jog a fel­perest akkor is, ha az ügylet megkötésekor nem figyelmeztette alperest arra, hogy csak a kedvez­ményes fuvardíjat fogja megfizetni, mert az al­peresi malomvállalatnak, amely a tőzsde szok­ványai alapján kötötte meg a peresített ügyletet, a tőzsdetanács fent említett hirdetményét is­mernie kellett. A kifejtettek alapján, minthogy nem volt vitás az, hogy a teljes és a kedvezményes fuvardíj közötti különbözet 55.50 pengőt tesz ki, alperest a kereseti kérelem értelmében marasztalni kellett. Dr. Domony Móric s. k. vál. bíróság elnöke, Braun Arnold s. k., dr. Papp-Szász Tamás s. k. választott bírák, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. Minden Jogász, kereskedő és közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot és a TŐZSDEI JOG-ot Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom