Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 7. szám
8:2 TŐZSDEI JOG 7. sz. Katona Zsigmond a vál. bíróság elnöke, Dános Annin, Weisz János vál. bírók, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 36. 57/1937. V. B. A bíróság alperesek védekezését alaptalannak találta. A bíróság tényként megállapította, hogy felperes megbízottja az ára átvételekor a minőségi kifogást megemelte, ezt alperessel az F/4 alattin elismertette és ennek következtében vontak peres felek az áruból közös mintát. Nem is képzelhető el, hogy alperesek az F/4 alattin ilyen megjegyzést „minőségre nézve mintát pecsételtünk" tegyenek, ha nem történt minőségi kifogásolás. E tényállás következtében alperesek jogtalanul tagadták meg a közös expertiz megtartását nem lévén vitás, hogy felperes arra meghívta őket. Minthogy alperesek a közös expertiz megtartását megtagadták, felperes jogosan kérte egyoldalúan a szakértőbizottságtól, mint a kikötött áruüzleti szokások 53. §-a szerint az áru minőségi elbírálására hivatott bizottságtól az áru minőségi elbírálását. Budapest, 1937. évi június hó 9. napján. Steiner Marcell vál. bíróság elnöke, dr. Miklós Armand, Wehner Géza vál. bírók, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 37. 160/1937. V. B. Tekintettel arra, hogy nem volt vitás a peres felek között, hogy alperes az árut, illetőleg annak egy részét minőség szempontjából kifogásolta, a minőséget azonban utóbb a peres felek közös kérelmére eljáró szakértőbizottság megfelelőnek találta és azután alperes azt a vételárat, amelyet felperes keresetében követel, felperesnek kifizette, a bíróság alperes minden egyéb védekezésének elbírálása mellőzésével őt a vételár után járó kamatokban és a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Budapest, 1937. évi április hó 30. napján. Schwarz Jakab a vál. bíróság elnöke, Büchler Izsó, Wehner Géza vál. bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 38. 236/1937. V. B. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Amidőn alperes az ügylet megkötésekor kikötötte, hogy az árut megtekintésre adja el, azt akarta elérni, hogy mindennemű esetleges kifogásolásnak elejét vegye. A nem vitás tényállás szerint a felperesi megbízott 1937 január 9-én délután 1 órától órákon át igen behatóan vizsgálta az árut, amelyet már egy héttel korábban is megvizsgált, majd délután 4 órakor, amidőn az árú a vasúti állomás raktárházába feladás végett kiszállíttatott, azt ott újból vizsgáltatni kezdte. Minthogy alperes negyedóránként sürgette a felperest, hogy nyilatkozzék és a felperesi megbízott az árú elfogadása iránt mégsem nyilatkozott, pedig az alább kifejtendők szerint az árú jó volt, ennélfogva a tőzsdei áruüzleti szokások 20. §-a szerint az ügylet meg nem kötöttnek tekintendő, s így alperes a felperesnek kártérítéssel nem tartozik. A bíróság megállapította azt is, hogy az alperest az áru leszállítása tekintetében annál kevésbé terheli késedelem, mert 1937 január 11-én még utólagos teljesítési határidőt is adott a felperesnek és felperesnek csak azért nem jelent meg újból az átvételre, mert az átvevő leutazási költségeit az alperes nem volt hajlandó megtéríteni, pedig az áru átvételére annál is inkább kötelezve volt, mert felperes maga is azt közölte, hogy az alperes utólagos szállítási ajánlatát elfogadja abban a reményben, hogy alperes ugyanazt az árut fogja átadni, mint amelyet a felperes már két nap előtt megtekintett, ami azt igazolja, hogy az áru minőségét 1927 január 7-én a felperesi megbízott megfelelőnek találta s így az áru 'elfogadása iránt már két nap előtt, amidőn az alperes raktárában az árut megtekintette, is nyilatkozhatott volna. Budapest, 1937. évi május hó 25. napján. Bing Gyula a vál. bíróság elnöke, Friedlánder Emil, Káldor Sándor vál. bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. 39. 816/1936. V. B. A kifogásolás elkésett voltára alapított felperesi védekezés nem helytálló, mert alperes az áru ellen csupán a tisztaság miatt emelt kifogást, tehát rejtett hiba miatt, ez esetben pedig a tőzsdeszokványok 49. §-ának az az intézkedése, hogy az árut a vevő legkésőbb a vasúti, vagy hajóértesítvényt követő hétköznapon tartozik megvizsgálni és az eladóval minőségi kifogást közölni, nem alkalmazható, addig tehát, amíg alperes a Vetőmagvizsgáló bizonylatát meg nem kapja, az áru tisztasága tekintetében nem nyilatkozhatott. Midőn pedig az 1936 december 7-én kelt bizonylatot megkapta, december 9-én a kifogást már megemelte. Szó lehetne esetleg arról, hogy alperes a Controllbureau által kapott mintát 1—2 nappal hamarabb is elküldhette volna megvizsgálás végett a Vetőmagvizsgálónak, ennek azonban a jelen esetben azért nincs jelentősége, mert alperes csupán tisztasági kifogást emelt, az áru tisztasága pedig néhány nappal korábban ugyanaz lett volna, mint ami volt néhány nappal később. Tekintettel arra, hogy a közösen vont minta alapján felperest expertizére felhívta, felperes nem volt jogosítva a kifogásolás elkésett voltára való hivatkozással az expertizen való részvételét megtagadni. Igaz az, hogy e megtagadás folytán az alperesnek peres expertiz iránti eljárást kellett volna folyamatba tenni, minthogy azonban peres expertiz esetén is a bíróság — tisztasági súly megállapításáról lévén szó — a mintát a Vetőmagvizsgáló Állomásnak küldötte volna be ennek megállapítása végett, minthogy a választott bíróság pótolta a tőzsdei szakértőbizottság azon mulasztását, hogy csak a szállítási mintát, az eladási mintát ellenben nem küldötte el a Vetőmagvizsgáló Állomásnak összehasonlítás okából, minthogy a Vetőmagvizsgáló Állomás bizonylatai alapján az expertiz bizottság helyesen állapított meg az egyik vagonnál 3V2% értékkevesbletet, ennélfogva alperes az ily címen járó 135 pengő 71 fillért jogosan vonhatta le a vételárból. Budapest, 1937. évi április hó 22. napján. Schwarz Jakab a vál. bíróság elnöke, Káldor Sándor, Büchler Izsó választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valéria -u. 12. (Felelős: Schulmann I.)
