Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám

8:2 TŐZSDEI JOG 7. sz. Katona Zsigmond a vál. bíróság elnöke, Dános Annin, Weisz János vál. bírók, dr. Adorján Fe­renc jogügyi titkár. 36. 57/1937. V. B. A bíróság alperesek véde­kezését alaptalannak találta. A bíróság tényként megállapította, hogy felperes megbízottja az ára átvételekor a minőségi kifogást megemelte, ezt alperessel az F/4 alattin elismertette és ennek következtében vontak peres felek az áruból közös mintát. Nem is képzelhető el, hogy alperesek az F/4 alattin ilyen megjegyzést „minőségre nézve mintát pecsételtünk" tegyenek, ha nem történt minőségi kifogásolás. E tényállás következtében alperesek jogtalanul tagadták meg a közös expertiz megtartását nem lévén vitás, hogy fel­peres arra meghívta őket. Minthogy alperesek a közös expertiz megtartását megtagadták, felperes jogosan kérte egyoldalúan a szakértőbizottság­tól, mint a kikötött áruüzleti szokások 53. §-a szerint az áru minőségi elbírálására hivatott bizottságtól az áru minőségi elbírálását. Budapest, 1937. évi június hó 9. napján. Steiner Marcell vál. bíróság elnöke, dr. Miklós Armand, Wehner Géza vál. bírók, dr. Duchon Lipót jogügyi titkár. 37. 160/1937. V. B. Tekintettel arra, hogy nem volt vitás a peres felek között, hogy alperes az árut, illetőleg annak egy részét minőség szem­pontjából kifogásolta, a minőséget azonban utóbb a peres felek közös kérelmére eljáró szakértő­bizottság megfelelőnek találta és azután alperes azt a vételárat, amelyet felperes keresetében követel, felperesnek kifizette, a bíróság alperes minden egyéb védekezésének elbírálása mellőzé­sével őt a vételár után járó kamatokban és a per­költségek megfizetésében elmarasztalta. Budapest, 1937. évi április hó 30. napján. Schwarz Jakab a vál. bíróság elnöke, Büchler Izsó, Wehner Géza vál. bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 38. 236/1937. V. B. A bíróság alperes véde­kezését alaposnak találta. Amidőn alperes az ügylet megkötésekor kikötötte, hogy az árut meg­tekintésre adja el, azt akarta elérni, hogy min­dennemű esetleges kifogásolásnak elejét vegye. A nem vitás tényállás szerint a felperesi meg­bízott 1937 január 9-én délután 1 órától órákon át igen behatóan vizsgálta az árut, amelyet már egy héttel korábban is megvizsgált, majd délután 4 órakor, amidőn az árú a vasúti állomás raktár­házába feladás végett kiszállíttatott, azt ott újból vizsgáltatni kezdte. Minthogy alperes negyed­óránként sürgette a felperest, hogy nyilatkozzék és a felperesi megbízott az árú elfogadása iránt mégsem nyilatkozott, pedig az alább kifejtendők szerint az árú jó volt, ennélfogva a tőzsdei áru­üzleti szokások 20. §-a szerint az ügylet meg nem kötöttnek tekintendő, s így alperes a felperesnek kártérítéssel nem tartozik. A bíróság megállapította azt is, hogy az al­perest az áru leszállítása tekintetében annál kevésbé terheli késedelem, mert 1937 január 11-én még utólagos teljesítési határidőt is adott a fel­peresnek és felperesnek csak azért nem jelent meg újból az átvételre, mert az átvevő leutazási költségeit az alperes nem volt hajlandó megtérí­teni, pedig az áru átvételére annál is inkább kötelezve volt, mert felperes maga is azt közölte, hogy az alperes utólagos szállítási ajánlatát el­fogadja abban a reményben, hogy alperes ugyanazt az árut fogja átadni, mint amelyet a felperes már két nap előtt megtekintett, ami azt igazolja, hogy az áru minőségét 1927 január 7-én a felperesi megbízott megfelelőnek találta s így az áru 'elfogadása iránt már két nap előtt, amidőn az alperes raktárában az árut megtekintette, is nyilatkozhatott volna. Budapest, 1937. évi május hó 25. napján. Bing Gyula a vál. bíróság elnöke, Friedlánder Emil, Káldor Sándor vál. bírák, dr. Adorján Fe­renc jogügyi titkár. 39. 816/1936. V. B. A kifogásolás elkésett vol­tára alapított felperesi védekezés nem helytálló, mert alperes az áru ellen csupán a tisztaság miatt emelt kifogást, tehát rejtett hiba miatt, ez esetben pedig a tőzsdeszokványok 49. §-ának az az intéz­kedése, hogy az árut a vevő legkésőbb a vasúti, vagy hajóértesítvényt követő hétköznapon tar­tozik megvizsgálni és az eladóval minőségi ki­fogást közölni, nem alkalmazható, addig tehát, amíg alperes a Vetőmagvizsgáló bizonylatát meg nem kapja, az áru tisztasága tekintetében nem nyilatkozhatott. Midőn pedig az 1936 decem­ber 7-én kelt bizonylatot megkapta, decem­ber 9-én a kifogást már megemelte. Szó lehetne esetleg arról, hogy alperes a Controllbureau által kapott mintát 1—2 nappal hamarabb is elküld­hette volna megvizsgálás végett a Vetőmagvizs­gálónak, ennek azonban a jelen esetben azért nincs jelentősége, mert alperes csupán tisztasági kifogást emelt, az áru tisztasága pedig néhány nappal korábban ugyanaz lett volna, mint ami volt néhány nappal később. Tekintettel arra, hogy a közösen vont minta alapján felperest expertizére felhívta, felperes nem volt jogosítva a kifogásolás elkésett voltára való hivatkozással az expertizen való részvételét megtagadni. Igaz az, hogy e megtagadás folytán az alperesnek peres expertiz iránti eljárást kellett volna folyamatba tenni, minthogy azonban peres expertiz esetén is a bíróság — tisztasági súly megállapításáról lévén szó — a mintát a Vető­magvizsgáló Állomásnak küldötte volna be ennek megállapítása végett, minthogy a választott bíró­ság pótolta a tőzsdei szakértőbizottság azon mulasztását, hogy csak a szállítási mintát, az eladási mintát ellenben nem küldötte el a Vető­magvizsgáló Állomásnak összehasonlítás okából, minthogy a Vetőmagvizsgáló Állomás bizonylatai alapján az expertiz bizottság helyesen állapított meg az egyik vagonnál 3V2% értékkevesbletet, ennélfogva alperes az ily címen járó 135 pengő 71 fillért jogosan vonhatta le a vételárból. Budapest, 1937. évi április hó 22. napján. Schwarz Jakab a vál. bíróság elnöke, Káldor Sándor, Büchler Izsó választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valéria -u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom