Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 8. szám

V. évfolyam, 8. szám Megjelenik minden hő elején Budapest, 1937 szeptember 2 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egéiz évre 3.— P A .Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések . Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota DL emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Alaki jog • 40. 236 1937. V. B. Alperes azon az alapon kérte a hatáskör leszállítását, hogy a megbízás alkalmával kikötötte, hogy a tőzsdei áruüzleti szokások kizárásával megtekintésre adja el a kereseti lucernamagot A tőzsdei szokások kizárásával adott megbízás alapján létesített ügylet még akkor sem tartozik a választott bíróság hatáskörébe, ha egyébként az ügylet a tőzsdén jött is létre, amit alperes a jelen esetben tagadásba vett. A bíróság nem tette kutatás tárgyává, hogy alperes az ügylet megkötése előtt ki akarta zárni a tőzsdei áruüzleti szokások kikötését és az errevonatkozólag felajánlott alperesi bizonyítási kérelmet mellőzte, mert a tőzsdebíróság hatáskörének a szempontjából közömbös, hogy a tőzsdei áruüzleti szokások ki vannak-e kötve vagy sem. Ki lehet kötni a tözsdebírósáa haáskörét anélkül, hogy az áruüzleti szokások ki lennének kötve, és megfordítva, kiköthetik a felek az áruüzleti szokásokat anélkül, hogy magukat a tőzsdebíróság hatáskörének alávetnék. Budapest. 1937. évi május hó 25. napján. Bing Gyula a választott bíróság elnöke, Fricdlánder Emil választott bíró, Káldor Sándor s. k. a választott bíróság elnöke h. választott bíró, dr. Adorján Ferenc s. k., jogügyi titkár. Anyagi Jog 41. 236 1937 V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1937 január 7-én 75 q lucernamagot vásárolt q-ként 125 pengős árban, vasút Szeded vagonba rakva. Az áru megtekintés után volt szállítandó. Felperes megbízottja az alperessel egyetértően 1937 január 9-én megjelent Szegeden az áru átvétele végett és az áru átvétele után azt kocsiba rakva kiszállították a szegedi teherpálvaudvarra, ahol a feladásnak meg kellett volna történnie. A felperesi megbízott a MÁV feladási raktár irodájában még egyszer meg akarta az árut tekinteni, azonban alperes a vizsgálati anyasot az asztalról leseperte és az árut a mérlegről lerakatta. A felperesi megbízott felszólította az alperest, hogy az áru megvizsgálását várja ki. majd a vizsgálat után az árut átveszi és kifizeti. Alperes azonban a kocsisoknak azt az utasítást adta, hogy az árut azonnal szállítsák vissza az ő raktárába. Ilyen körülmények között felperes megbízottja az áru átvétele nélkül volt kénytelen Budapestre visszaérkezni. Az alperes szerződésellenes eljárása miatt a felperes 1937. január 11-én óvást emelt és közölte vele, hogy a kötlevélbeli ár és a napi ár között mutatkozó különbözet fejében alperest 1500 pengővel megterhelte. Ezen tőke és járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Védekezésének lényege az volt hogy a keresetben említett 75 q lucernamagot megtekintésre adta el. A tőzsdei áruüzleti szokások 20. §-a szerint a megtekintésre eladott árut a vevő haladék nélkül megszemlélni és annak elfogadása iránt azonnal nyilatkozni köteles, mert különben az ügylet meg nem kötöttnek tekintendő. 1937 január 9-én délután 1 óra tájban a felperesi megbízott megjelent az alperes szegedi raktárában, az ottlévö áruból körülbelül 25 helyről mintát vont, a megvont mintákat a zsebében levő mintával összehasonlította, s miután több órán át a vizsgálat eredményéről nem nyilatkozott és már sötétedni kezdett és szombat is volt, alperes abban a hiszemben, hogy felperes az árut jónak találta, azt a szegedi teherpályaudvar raktárába szállította ki feladás végett. A felperesi megbízott a raktárházban az árut újból vizsgálgatni kezdte s bár alperes negyedóránként sürgette nevezettet, hogy nyilatkozzék, a felperesi megbízott nem nyilatkozott, mire alperes a kiöntött mintát az asztalról a zsákokba visszaseperte, kijelentette, hogy az ügyletet meg nem kötöttnek tekinti, s az árut a kocsisokkal raktárába visszavitette. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Amidőn alperes az ügylet megkötésekor kikötötte, hogy az árut megtekintésre adja el, azt akarta elérni, hogy mindennemű esetleges kifogásolásnak elejét vegye. A nem vitás tényállás szerint a felperesi megbízott 1937 január 9-én délután 1 órától órákon át igen behatóan vizsgálta az árut. melyet pedig már egy héttel korábban is megvizsgált majd délután 4 órakor, amidőn az áru a vasúti állomás raktárházába feladás végett kiszállíttatott, azt ott újból vizsgálni kezdte. Minthogy alperes negyedóránként nógatta a felperest hogy nyilatkozzék és a felperesi megbízott az ára elfogadása iránt mégsem nyilatkozott, pedig az alább kifejtendők szerint az ára jó volt ennélfogva a