Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám

V. évfolyam, 10. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 november 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Or. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A .Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota Hl. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 54. 319 1937. V. B. A keresetben azt adta elő felperes, hogy alperes megvásárolt tőle 300 q 79 kg-os búzát. A vételárból 6 pengő 10 fillérrel adós maradt. Ennek a tőkének és a járulékoknak a megfizetésére kérte alperest kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Peres felek előadása alapján a bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes által alperesnek eladott búza külföldre szállíttatott, hogy a fuvarleveleken a vevő azt írta elő. hogy határminta vonására a Kontrollbüró a megbízott, hogy az eladó az ilymódon kitöltött fuvarlevéllel szállította az árut. hogy mind a két nagy waggonból a határon a Kontrollbüró mintát vont. hogy ennek a mintavocásnak a díja waggononként fi pengő 10 fillér, hogy a vont mintákból egy a m. kir. Külkereskedelmi Hivatalnak, kertő a feleknek adatott át, hogy a minták alapján megállapítást nyert, hogy az egyik waggonnal szállított búzának a fajsúlya nem 79 kg. hanem 78 kg és 45 dg. végüL hogy e fajsúlykülönbözet folytán az eladó-felperes a vevő-alperesnek 19 pengő 22 fillér értékkevesbletet térített meg. A vételárból levont és keresetbe vett 6 pengő 10 fillér annak a waggonnak mintavonási költsége, amelyre vonatkozólag az 55 dg fajsúlyhiány következtében felperes alperesnek 19 pengő 22 fillér értékkevesbletet térített. Felperes azt állította, hogy a 6 pengő 10 fillér mintavonási költségnek alperes részéről történt levonása jogtalan voít. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal rendelkezés folytán ugyanis minden külföldre irányított búzawaggonból a Külkereskedelmi Hivatal valamely mintázó vállalat útján minden esetben mintát vonat, annak a megállapítása végett, hogy az áru külföldre kiszállítható-e vagy sem. A fi pengő 10 fillér waggononkénti mdntavonási költség ehhezképest olvan az exportőrt terhelő költség, amely minden esetben felmerül, függetlenül attól, hogy a vevő az áru minősége ellen kifogást emelt-e és függetlenül attól, hogy az eladó a vevőnek minőségi hiánv címén értékkevesbletet tanozik-e téríteni? Ez az exportköltség az eladóra nem hárítható át. Alperes álláspontja ezzel szemben az volt, hogv a határminta vétele azért történt, mert az a fuvarlevélen elöiratott, és hogy annak következtében az egyik waggonnél az állapíttatott meg, hogv az fajsúlyhiány miatt nem volt szerződésszerű, az áruüzleti szokások 57. §-a folytán a mintavonási költség a szerződésellenes árut szállító felet terheli. A 6 pengő 10 fillér levonása tehát jogos volt. Az áruüzleti szokások 57. §-ának azon rendelkezése alapján, hogy ..az eladó azt a költséget, melyet a vevőnek szerződésellenes áru bemutatása által okoz, utóbbinak megtéríteni tartozik" az a bírói gyakorlat alakult ki, hogy annak a mintának a vonásával, illetőleg pecsételésével járó költséget, amelyek alapján megállapítást nyert, hogy a vevő nem szerződésszerű árut szállított, az eladó a vevőnek megfizetni köteles. Minthogy felperes nem tette vitássá, hogy a Kontrollbüró által vont minta volt az alapja a fajsúlyhiány megállapításának, amely fajsúlyhiánynak megfelelő értékkevesbletet alperes felperesnek meg is térítette, a mintavonással járó költségek elvben az eladó-felperest terhelik. A búzaexporttal foglalkozó szakkörökben köztudomású azonban az, és ez a bíróság előtt is ismert, hogy egyfelől a m, kir. Külkere>kedelmi Hivatal, másfelől a külföldre búzát szállító exportőrök között olyan megállapodás létesült, hogy minden külföldre szállított búzawaggonból a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal által megfelelőnek talált mintázó vállalat által minta vétetik és hogy ennek a költsége az árut külföldre kiszállító felet terheli. A mintázó vállalat, a jelen esetben — a fuvarlevélen is megjelölt — Kontrollbüró. akár történt etekintetben előírás a fuvarlevélen, akár nem. a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal részére foganatosított mintavonással egyidejűleg a felek részére is mintát pecsétel, hogy annak alapján az áru minősége a felek által is megállapítható legyen. A mintázó vállalatnak a mintavonás körül kifejtett tevékenysége ezek szerint részben olyan, amely minden külföldre való kiszállításnál felmerül, függetlenül attóL hogy a vevő az áru ellen minőségi kifogást emelt-e vagy sem. részben pedig alapul szolgál a vevő által megemelt minőségi kifogás elbírálásánál. Erre a tényállásra való tekintettel a bíróság azt találta helyénvalónak, hogy figyelemmel arra. hogy a Kontrollbüró összesen 3 mintát pecsételt, egyet a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal részére, kettőt pedig a feleknek, a mintapeesételéssel felmerült költségekből egyharmad részt az exportőr viseljen, kétharmad részt pedig a szerzödésellenes árut szállító eladó. Tekintettel arTa, hogy alperes la vevői az egész 6 pengő 10 fillér mintavonási költséget helyezte levonásba a felperesnek járó vételárból, ennek