Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám

V. évfolyam, 7. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 július 1 ZSD JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERNŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P. mások számára egész évre 3.— P A .Tőzsdei -ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzs depalota DL emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 31. 801 1936. V. B. A kereseti előadás szerint felperes alperes ellen a választott bíróság előtt 532 1936. szám alatt keresetet indított, amelyben azt igényelte az alperestől, hogy fizessen a felperesnek elmaradt haszon címén 482 pengő 52 fillért, a vevője F. N. által igényelt kártérítés címén pedig 3481 cseh korona egyenértékét azon az alapon, hogy alperes az 1936. június 23-án tőle vásárolt 600 q napraforgómagból 350 q-át nem szállította le. A per során arravaló tekintettel, hogy vevőjének felperessel szemben támasztott követelése még bírói megállapítást nem nyert, egyelőre csupán elmaradt hasznának a megtérítésében kérte alperest elmarasztalni, ellenben fenntartotta a jogot arra. hogy az alperessel szemben külön perben érvényesíthesse azt a kárát, amely annakfolytán érte, hogy saját vevőjével szemben a 350 q napraforgómag le nem szállítása miatt kártérítés megfizetésére köteleztetik. A választott bíróság a fentebb hivatkozott perben a felperes kárkövetelése fejében az alperest 350 pengő és járulékainak megfizetésére kötelezte. Ezt követően vevője F. N. a választott bíróság előtt 666 1936. szám alatt a saját elmaradt hasznának és készkiadásainak megtérítése iránt keresetet indított a felperes ellen. A perbe az alperes felperest szavatosként perbevonta és alperes a perben tevékenyen részt is vett. A választott bíróság 1936. november 23-án hozott ítéletével felperest F. X. javára lemarasztalta 292 pengő 90 fillér tőkében és ennek járulékaiban. Az alperes a tőzsdebíróság ítélete folytán ekként kifizetni kényszerült 484 pengő 70 fillért a felperesnek megtéríteni tartozik, mert az ő szerződésszegése okozta ennek a kárnak a felmerültét is. A kereseti kérelem arra irányult, hogy a bíróság kötelezze alperest a 484 pengő 70 fillér tőke és járulékainak a megfizetésére. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Alperes elsősorban elévülési kifogást emelt. Tekintettel arra, hogy a felperes igénye a tőzsdei szokványok 65. §-án alapul, már pedig az ezen §-on alapuló kártérítési igényt a teljesítési határidő lejártától számított 90 nap alatt kell érvényesíteni. Minthogy a teljesítési határidő 1936 július 31-én járt le és felperes mostani keresetét csak 1936 december 14-én adta be, a kereset elévült. A bíróság az alperes elévülési kifogását alaptalannak találta. A m. kir. Kúria 51. számú jogegységi döntése szerint a perbehívás félbeszakítja a perbehívó követelésének az elévülését, ha a perbehívónak a perbehívott elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függ, amelyben a perbehívás történt. Nem vitás, hogy alperes az első perben az F. N.-féle követeléssel szemben azzal védekezett, hogy felperesnek ezirányú keresete időelőtti, mert F. N. követelését még peres úton nem érvényesítette. Ez volt az oka annak, hogy felperes az első perben a tárgyalás során az F. N.-féle igényétől jogfenntartással elállt. Minthogv a felperes ezen követelése az F. N. által felperes ellen indított pernek a kimenetelétől függött, minthogy ennek a pernek a során felperes alperest 1936 november 4-én perbevonta s alperes a perbe be is avatkozott, minthogy a most hivatkozott jogegységi döntés szerint ez a perbehívás félbeszakította a perbehívó felperes követelésének az elévülését és így az F. N.-féle per befejezésétől újból kezdődött az elévülési idő, minthogy felperes keresetét az F. N.-féle per befejezésétől, vagyis 1936 november 23-tól számított három hét alatt adta be, holott módjában volt azt ettől számított 90 nap alatt megindítani: a kereset elévüléséről szó sem lehet. Alperes további védekezésül ítélt dolog kifogását terjesztette elő. Ezt a kifogást sem lehetett figyelembe venni. Felperes ugyanis az alperes ellen indított első perben a jelen perrel érvényesített követelésének megítélésére vonatkozó kereseti kérelmétől jogfenntartással elállott, ennélfogva a korábban eljárt bíróság a leszállított kereseti követeléssel nem foglalkozhatott és amint az ítéletből megállapítható, nem is foglalkozott. Végül alperes azzal is védekezett, hogy még ha a bíróság az alperes kártérítési kötelezettségét az F. N.-féle ügyletből kifolyólag meg is állapítaná és a F. N. javára megítélt tőkeösszeg megfizetésében az alperest marasztalná, akkor sem kötelezhető a F. N. által indított per költségeinek a megfizetésére. — Ez az alperesi védekezés azért nem helytálló, mert amidőn felperes az első perben a F. N.-féle ügyletből kifolyólag érvényesített követelés megítélésére irányuló kereseti kérelmétől jogfenntartással elállott, alperes a kereset leszállítását tudomásul vette, holott, ha úgy vélte, hogy felperesnek az F. N.-féle ügyletből kifolvólag igénye nincs, ennek bírói megállapítása iránt