Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám

TŐZSDEI JOG fi. sz. írási hiba csúszott, amelynek következtében az közöltetett, bogy az áru csak 81.6% tisztaságú. Nem vitás azonban az sem, hogy a Vetőmagvizsgáló állomás bizonylatát helyesbítette s közölte, hogy korábbi bizonylatába leírási hiba csúszott be és az árut 91.6% tisztaságúnak mutatta ki. Az áruüzleti szakértőbizottság feladata, hogy a felek kérelmére az áru minősége tekintetében véleményt mondjon. Közös kérelem esetén a felek a jegyzőkönyvben kijelentik, hogy a véleményt magukra nézve kötelezőnek ismerik el; ennek következtében a szakértőbizotság véleménye a fehkre nézve kötelező. A szakértőbizottsági eljárási szabályok értelmében a szakértőbizottságuk nincsen módjában a meghozott véleményt megváltoztatni, még akkor sem, ha véleményét egy hivatalos vizsgáló állomás szakvéleményére alapította és utóbb megállapíttatik, hogy a szakvélemény leírási hiba folytán nem helyesen közöltetett az áruüzleti szakértőbizottsággal. Miután a bíróság megállapította, hogy az eljáró szakértőbizottság véleményét a M. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás tévesen közölt véleménye alapján, tehát téves feltevés alapján hozta meg, ezt a szakértővéleményt hatálytalannak kellett tekinteni. A hatálytalannak nyilvánított szakvélemény helyébe azt a megállapítást fogadta el a bíróság helyesnek, hogy az áru tisztasági foka a M. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás helyesbített közlése szerint nem 81.6%-os, hanem 91.6%-os; ehhezképest a szállított áru a szerződési feltételeknek megfelel. Miután ily körülmények között az alperes olyan áru után igényel értékkevcsbletet, amely a szerződési kikötéseknek megfelel, a felperesi követeléssel szemben alperes által e címen támasztott beszámítási kifogás alaptalan. Miután alperes a tőzsde titkári hivatala részéről értesítést nyert arról, hogy a Vetőmagvizsgáló Állomás véleményébe leírási hiba csúszott be, alperesnek tudnia kellett azt, hogy a szakértőbizottság véleménye, amely kifejezetten a Vetőmagvizsgáló Állomás véleményére való utalással állapította meg az értékkevesbletet, fenn nem tartható. Ennélfogva köteles lett volna a jogtalanul visszatartott vételárhátralékot felperesnek megfizetni. A bíróság tehát alperest a felmerült perköltségek viselésére is kötelezte. Budapesten, 1937. évi április hó 26. napján. Katona Zsigmond egyesbíró, dr. Móra Zoltán jogügyi titkár. 27. 170/1937. V. B. A kereseti előadás szerint felperes eladott alperesnek 5 vágón búzát paritás és irány Sátoraljaújhely határ kikötése mellett. Alperes a vételárból vagónonkint 5 pengő 10 fillért levonásba hozott határmintaköltség címén, minélfogva alperes felperesnek 25 pengő 50 fillér vételárhátralékkal tartozik. Ebben a tőkében és annak járulékaiban kérte alperest marasztalni. A tárgyalásom azzal módosította a keresetet, hogy nem határmintaköltség, hanem határköltség címén történt alperes részéről a levonás. Alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a vagónonkénti 5 pengő 10 fillér levonása jogos volt. Előadta alperes, hogy annak következtében, hogy az árut külföldre szállították, a határállomáson a Külkereskedelmi Hivatal közege a vagonokat kinyittatta, hogy hivatalosan megállapíttassék, hogy valóban búza szállíttatolt-e a vasúti kocsiban. Ezzel az eljárással kapcsolatban a vasúti díjszabás I. részének b) szakasza alapján vagónonkint 2 pengő 50 fillért számít fel a vasút. A 3) alatti hivatalos jegyzék tanúsága szerint a vámközvetítésért 2 pengő 50 fillér egy vágón után a vasút részéről be is szedetett alperestől. Az alperesi álláspont értelmében a kötlevelekben foglalt azon kitétel folytán, hogy paritás és irány Sátoraljaújhely határ, ez a költség az eladó felperest terheli, mert minden a külföldre való kiszállításnál a határig felmerült költség az eladót terheli. Előadta továbbá alperes, hogy annak következtében, hogy a kötlevél értelmében felperes a minőségért a belföldi végállomásig szavatol, ezen az állomáson az áru minőségét meg kellett állapítani. A megállapítás úgy történt, hogy a Konlrollbüró közege jelenlétében a vasút a vagonokat kinyittatta és ezért vagónonkint, amint az a 4) alattiból is kitűnik, 2 pengő 15 fillért számított fel. Minthogy felperes kötelessége volt a belföldi végállomáson az árut alperesnek minőségileg átadni, a minőség megállapíthatásával szoros összefüggésben lévő ilymódon felmerült költséget neki megtéríteni tartozik. A vagónonkénti 2 pengő 15 fillért meghaladó 45 fillér tekintetében alperes közelebbi nyilatkozatot nem tett. Az alperesi védekezés alaptalan. A felek között létesített ügylet alapjául szolgáló kötlevelekben nem foglaltatik rendelkezés a tekintetben, hogy felperes az alperesnek eladott búzát külföldre tartozik szállítani. A kötlevelekben foglalt az a szerződési feltétel, hogy „Fuvarelszámolás: paritás és irány Sátoraljaújhely határ" kizárólag a fuvardíjelszámolásra vonatkozó megállapodás, úgy hogy e kitételből nem lehet következtetést levonni arra, hogy felperes az árut külföhlre szállítani, vagy hogy a külföldre való szállítással összefüggésben felmerülő bármely határköltséget alperesnek megtéríteni tartoznék. Minthogy pedig a 3) alatti jegyzék szerint a m. kir. Államvasutak által alperestől beszedett vagónonkénti 2 pengő 50 fillér kifejezetten vámközvetítés címén merült fel, annak felmerültét tehát az okozta, hogy alperes az árut Magyarországból külföldre irányította: ennek a költségnek felperestől való megtérítését alperes nem igényelheti. A 4) alatti értelemben vagónonkint 2 pengő 15 fillért a vasút azon a címen szedett be alperestől, hogy a kocsikból pecsét nélküli minta vétetett. Amenyiben ez a mintavétel az árunak külföldre való szállításával kapcsolatban vált szükségessé, a mintavétel költségeinek megtérítését alperes ugyanabból az okból nem követelheti felperestől, mint amely okból jogtalan volt a fentiek szerint a 2 pengő 50 fillér levonása. Ha ez a tétel az alperes által a védekezése során előadottak szrint a búza minőségi megállapításával kapcsolatban merült fel, úgy alperes az áthárítást ezen az alapon sem követelheti. Nem volt vitás peres felek között az, hogy az áru minősége ellen alperes kifogást nem emelt és hogy a búzából peres felek közös mintát nem pecsételtek, sőt alperes részéről egyoldalú minta pecsételése sem történt. A kikötött és alkalmazandó áruüzleti szokások 57. §-ában foglalt rendelkezések alapján azt kell megállapítani, hogy az áru bemutatásánál felmerült költséget az eladó a vevőnek az esetben