Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám

6. sz. TŐZSDEI JOG I :n:/ik megtéríteni, ha -zerzödéseller-es árut s/állított. Tekintettel azonban arra. hogy felperes szerződésszerű árut mutatott be. a felmerült költségeket alperes nem volt jogosítva a vételárból 1. vonásbah»lyezni és azt felperesuek megfizetni tartozik. Minthogy ezek szeint a waggononkénti 2 pengő 50 fillér és 2 pengő 15 fillér levonása jogtalannak bizonyult, a különbözeti 45 fillér tekintetében pe­dig alperes védekezést nem terjesztett elő. a bíró­ság a kereset értelmében marasztalta alperest tökében, kamatokban és pervesztessége folytán a költségek viselésében. Tekintettel a bíróság előtt fekvő eset elvi je­lentőségére és arra. hogy a perben eljáró képvise­lők a szokottnál nagyobb körültekintést igénylő munkát fejtettek ki. a költségeket a bíróság a díj­szabásában megállapított mértéken felül ítélte meg. Budapest. 1937. évi május hó 10. napján. Politzer Sándor, a vál. bíróság elnöke- Fonó László. Káldor Sándor vál. bírák. Dr. Kende Ernő. jogügyi titkár. 28. 8 1937. V. B. Alperesek jogi álláspontja az volt. hogy alpereseknek joguk volt ahhoz, hogy felperestől az egész mennyiség leszállítására né­hány napi halasztást igényeljenek, mert a szállí­tás tekintetében az alperesektől független okok. általuk le nem győzhető akadályok (hetekig tartó esőzések | merültek fel. a tőzsdeszokványok 32. §-a értelmében tehát felperes a néhánynapos ha­lasztást megtagadni nem volt jogosult s így fel­peresnek november 25-én felvett óvása időelőtti volt. mert november 30-ig alperesek még szállít­hattak volna. A bíróság alpereseknek idevonatkozó védeke­- : alaptalannak találta. A tőzsdeszokványok 32. §-a arra az esetre vonatkozik, ha az eladó az árunak a vasúti állomásra, vagy vízi rakodóhely­re való fuvarozását elvállalta magára és az áru felvétele forgalmi akadályok miatt nem történhe­f.k meg. ez a szakasz tehát a jelen esetben, ahol nem az áru felvételének forgalmi akadályok miatt való meg nem történtéről van szó. nem al­kalmazható. De ettől eltekintve azért is figyelmen kívül kellett hagyni az alpereseknek vonatkozó védekezését, mert alperesek B. J. budapesti cégnél 1936 október 23-án fedezték magukat, ennél a fedezetnél azonban a saját vevőjükkel szemben ..lehetőleg novemberi szállítást'* kötöttek ki, to­vábbá az ő vevőjük B. J. az X. uradalommal szem­ben ugyancsak ..lehetőleg október vagy novemberi havi" szállítást kötött ki. Kétségtelen, hogy al­pereseket a fedezés tekintetében gondatlanság terheli, mert ha ők lehetőleg novemberi szállí­tást kötöttek ki. úgy ezzel a szállítással nem tehettek eleget a felperessel szemben vállalt szál­lítási kötelezettségüknek. Közömbös tehát, s ezért a bíróság nem is tette vizsgálat tárgyává. hogy volt-e 1936 novemberében tartós esőzés s hogy az uradalomhoz vezető utak milyen állapotban voltak. Az uradalom nem volt köteles november havában szállítani, akár jók voltak az utak. akár nem. miután csak lehetőleg novemberi szállítást vállalt. Alneresek 1936 november 24-én felperes­hez intézett levelükben deecember 15-ig leendő szállítást ajánlottak fel. ez a kijelentésük kétség­telenül a szállítás megtagadásával volt egyenlő hatályú, miért is felperes november 25-én jogo­san követelheti az e napon érvényben volt ár alapján a különbözet megtérítését az alperesektől. Budapest, 1937. évi március 15. napján. Politzer Sándor, a bíróság elnöke, Berger Mór. vál. bíró. dr. Országh Sándor, vál. bíró. dr. Adorján Ferenc, jogügyi titkár. 29. 26 1937. V. B. Alperes nem tette vitássá azt a kereseti előadást, hogy a szerződés feltételei szerint a szállításnak ab Jászárokszállás vasút kellett történnie. A kikötött áruüzieti szokások 7. §-a szerint ..az a földrajzi hely", amely a szer­ződésben ezzel a kifejezéssel ..helyt" (..ab") kap­i olatban van megjelölve, kétség esetében telje­síisi helynek tekintendő. Eszerint Jászárokszállás a bíróság előtt fekvő esetben a teljesítés helye volt. Az áruüzieti szokások 45. §-a értelmében' minthogy a teljesítési helyről a vevő kívánatára az áru továbbszállíttatott, az eladó az áru minő­ségéért felelőssé nem tehető. Felperes felelőssége megszűnt a szokások 48. §-a értelmében is, mert eszerint ha a vevő az árat az átadás helyéről el­vitte, annak minősége ellen kifogást többé nem emelhet. A szokások 44. §-a értelmében továbbá, ha a vevő kijelentette, hogy az árut megszem­lélte, és jónak találta, vagy ha az árut minőségi­ig 2. átveftnek nyilvánította, az eladó az áru mi­nőségéért csak annyiban felelős, hogy egészséges árut köteles szállítani. A 44. § esete ezúttal meg­állapítandó volt, mert a peres felek egyező elő­adása alapján a bíróság tényként állapítja meg, hogy alperes megbízottja az egész árumennvi­séget megszemlélte, abból csupán 50 zsák tekin­tetében emelt minőségi kifogást és arravonat­kozólag a felek között az eladó által megtérítendő értékkevesblet tekintetében megállapodás jött létre, majd az egész árumennyiséget minőségileg átvettnek nyilvánította. Alperes nem állította, hogy felperes nem egészséges árut szállított. Az áruüzleti szokások 46. §-a értelmében azonban a szokások 44. és 45. §§-aiban foglalt határozatokra csalás esetében az eladó nem hi­vatkozhatik. Alperes állította is. hogy felperes részéről az u. n. magánjogi csalás esete forog fenn. Állította ezenfelül azt is, hogy rejtett hiba esetével állunk szemben. A bíróság megállapítása szerint rejtett hiba esetéről nem lehet szó. mert amint alperes meg­bizottjának módjában volt az 50 zsák tekinteté­ben az áru kellékhiányosságát megállapítani, en­nek a megállapításnak nem volt akadálya a többi áru tekintetében sem. Rejtett hibáról egyébként is csak akkor lehetne szó. ha az áru hiányossága az átvétel alkalmával nem lenne felismerhető. Kellő gondosság mellett foganatosí­tott átvételnél azonban ilyen árunál az alperes által állított rétegezett berakása a lueernamag­nak a zsákokba felismerhető. A rejtett hiba fenn­forgását emiatt felperes a megbízottja által ki­fogásolt 50 zsák tekintetében sem emelheti meg. A biróság. bár felperes tagadta, az áruból vont minta azonosságát, az áru minőségét az -zonosság kérdésének tisztázását megelőzőleg a szakértői vizsgálat tárgyává tette. Amennviben a vizsgálat eredménye azt mutatta volna, hogy fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom