Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám

V. évfolyam, 6. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Szerkeszti: Dr. KENDE ERSŐ tőzsdei h. főtitkár. Felelős szerkesztő: Dr. rflQRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzölap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egét-z évre 3.— P A .Tőzsdei Jog~-ot érintő megkeresések .Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota Hí. emelet eimre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 25. 77 1937. V. B. Alperes szerződésszegést követett el. midőn a Di alatti levélben azt közölte felperessel, hogy a Bi alatti szerződésben megállapított átszámítási árfolyam csak addig érvényes, ameddig a Magyar Nemzeti Bank a cseh koronát, illetve a prágai kifizetést a jelenlegi pengőárfolyamon jegyzi. Ezt a szerződésszegést tartalmazó nyilatkozatot megerősítette alperesnek az Fl alatti levélben foglalt kijelentése, amely szerint a B' alattiban megállapított átszámítási árfolyam csak addig érvényes, amíg a Magyar Nemzeti Bank a cseh koronát, illetőleg prágai kifizetést az annakidején jegyzett pengőárfolyamon tartotta. — Alperes a Bi alatti szerint arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperesnek térítendő devizát, illetőleg annak ellenértékét 100 pengő egyenlő 520 cseh korona alapon Budapesten minden levonás nélkül megtéríti. A Di alatti és F) alatti levelei szerint alperes a szerződésszerű megállapodástól eltérőleg a cseh korona áresése következtében kedvezőtlenebb átszámítási árfolyamot kívánt felperessel szemben alkalmazni. Alperesnek ez az eljárása jogtalan. Alperes nem hivatkozhatik arra. — ezt egyébként külön kifejezetten nem is tette. — hogy valamely teljesítést lehetetlenné tevő körülmény mentesítette őt vállalt kötelezettségének betartása alól. Az a tény. hogy 1936. évi október 1 -ét követőleg a rseh koronát mintegy 12.5 százalékkal leértékeltek, nem lehet indoka annak, hogy alperes gazd.isási lehetetlenülés címén a szerződés teljesítését az eredetileg megállapított feltételek melett meitagadja ú felperestől az ő terhére más átszámítási árfolyam alkalmazását követelje. Foglalkozott a bíróság alperesnek azzal a kifogásával. ho?y felperes köteles volt-e az alperesi állásfoglalás ellenére a maga részéről teljesíteni és a felek között fennálló vitát esetleg útóbb birói úton tisztázni. Ez a védekezés nem helytálló, mert alperesnek a szerződésben megállapított lényeges feltételek egyoldalú módosítását jelentő kijelentése után felperes nem tartozott kisérletezni. nem volt köteles a masa részéről teljesíteni és joggal vonhatta le alperes szerződésszegése folytán a törvény szerint őt megillető következményt Budapest. 1937. évi február hó 25. napján. Schwarz Jakab a választottbíróság elnöke. Káldor Sándor választottbiró. Nagy Andor választottbíró, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 26. 109 1937. V. B. Felperes alperestől 186 pengő 70 fillér hátralékos vételárat követelt, melyet alperes bonifikáció címén vont le. Alperes nem tette vitássá, hogy a bonifikációs összeg ennyit tesz ki. Ezt illetőleg védekezésének a lényege az volt, hogy a felek az áru minöségénrk a megállapítására a szakértőbizotság véleményét kérték ki. A szakértőbizotság arra való tekintettel, hogy az áru csak 81.6°0-os tisztaságú volt, 13% értékkevesbletet állapított meg és alperes ezt az öszeget vonta le a vételárból. Nem tagadta, sőt elismerte, hogy megkapta a tőzsde titkári hivatalának F 2. alatti azon értesítését, amely szerint a Vetőmagviszgáló állomás leletébe leírási hiba csúszott és így az áru tisztasági foka tévesen jelöltetett meg 81.6°o-únak. mert az helyesen 91.6°o. Erre vonatkozólag azonban azt vitatta alperes, hogy a Vetőmagvizsgáló állomás helyreigazító bizonylata peres felekre kihatással nincs, mert a felek nem a Vetőmagvizsgáló állomás, hanem a szakértőbizottság véleményét kérték ki. Minthogy a szakértőbizottság véleményét nrm változtatta meg. felekre még mindig annak a határozata mértékadó. Tekintettel pedig arra. hogy az értékkevesblet összegét ennek folytán jogosult volt a vételárból levonni, felperes keresetét nem indíthatta vételárhátralékra, hanem a Pp. 130. §-a értelmében megállapítási keresetet tartozott volna indítani. Ha a bíróság alperest marasztalná is. a költségekben nem volna marasztalható, mert mindaddig, amíg a szakértőbizottság véleménye érvényben van, alperes fizetési késedelembe nem esett. A bíróság alperes védekezését alaptalannak A - zakértőbizoitság oly esetekben, midőn ?z árú minőségét oly hiányok miatt kell felülbírálni, amely hiányok kivizsgálásához Szükséges rvee^anikai r^zközök rendelkezésére nem állanak, a mintát mindig a megfelelő vizsgáló állomáshoz t -z: át. Ilyen esetben tehát a szakértőbizottság az illető vizsgáló állomás leletét véleménye megalkotásánál figyelembe veszi. A szakértőbizottság a 296/1937. számú szakértői jegyzőkönyv kapcsán bemutatott közös mintát a tisztasági fok megállapítására legilletékesebb szervnek, a Magyar kir. Vetőmagvizsgáló állomásnak küldötte meg. A nem vitás tényállás szerint a Vetömagvizsgáló állomás bizonylatába egy le-