Tőzsdei jog, 1937 (5. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 4. szám

4. 5Z TŐZSDEI JOG 15 lembejövő ügyleti akarat nem foglaltatik. Utalt kérvényében alperes arra is. hogy a 32.. 33. és 34. alattiak aláirását követő 11-ik napon íratott alá a 9. alatti megállapodás, amely a 4. alatti érvényét, az ott foglalt módosításokkal, egyébként azonban az eddig érvényben volt feltételek mellett hosszabbította meg 1932. évi június hó 30-ig. Állította alperes azt is. hogy a Bi alatti, amelyre a keresetlevél szerint felperes a különbiróság hatáskörét alapítja, tévedéssel és megtévesztéssel jött létre. A tévedés és a megtévesztés tényállását abban látta fennforogni, hogy X. Y.. aki felperes delegáltja az alperesi intézetnél, kézhez kapván az alperes folyószámláját és az ahhoz aláírás céljából mellékelt B] alattit, azt megvizsgálta, parafálta és anélkül, hogy külön felhívta volna a figyelmet annak 12. pontjában foglalt, a korábbi megállapodástól eltérő hatásköri kikötésre, azt aláíratta az arra jogosult alperesi eégjegyzökkel. X. Y. szerepét illetőleg alperes az 1936. évi október hó 21-i tárgyaláson külön nyilatkozatot tett. Előadta alperes, hogy a B) alattiban foglalt nyilatkozat nem minősíthető önálló ügyletnek, az nem újítás és nem elismerés, a B alattiban foglalt ügyleti határozmányok pedig nem kapcsolatosak a felek között létesített eredeti megállapodással. Állította, hogy olyan űrlapokon, mint aminő a B] alatti, a kereskedelmi és bankforgalomban nem szokásos olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek a korábbi megállapodásoktól eltérőek. tehát annak 12. pontjában körülírt hatásköri kikötés ebből az okból sem vehető figyelembe. Állította, hogy a B> alatti 12. pontjában foglalt hatásköri kikötés csak azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyek a B' alatti okirat aláirását követően jöttek létre a felek között, nem vonatkozik azonban a multra. minthogy a kikötés nem úgy szólt, hogy a felek úgy a múltból származó üzleti összeköttetésből eredő vitás kérdésnél, mint a jövőben folytatandó összeköttetésből származó vitás kérdésnél vetik magukat alá a tőzsdebiróságnak. Tekintettel arra. hogy tulajdonképpeni ügylet csak a 2.. 3. és 4. alattiakban foglaltatik, ezekben pedig egyrészt magánválasztott bíróság, másrészt a rendes biróság hatásköre és illetékessége van kikötve, nem lehet kétséges, hogy a B> alattiban és az azzal azonos egyéb folyószámlakivonati elismervényekben szereplő 12. pont a múltbeli összeköttetésre vonatkozó alávetés megállapítására nem alkalmas. Hivatkozott alperes arra. hogy közötte és a B. K. r. t. között létesített megállapodásokban, valamint a felperes és a B. K. r. t. között létrejött szerződésekben a tözsdebiróság hatásköre kikötve nincs. Már pedig az ilymódon létesített háromoldalú jogviszonv annyira egységes, hogv nem tételezhető fel. hogy annak csupán egyik ágában irányult arra a felek szándéka, hogy per esetére a tőzsdebiróságnak legyen hatásköre. Hivatkozott arra is. hogy a B. K. r. t.-nak érdekeltsége folytán joga lehet a most folyó perbe főbeavatkozóként beavatkozni, erre a perre nézve azonban a tőzsdei különbiróságnak hatásköre nincs. Végül annak a megállapítását is kérte, hogy tekintettel arra. hogy felperes a keresetben megjelölt követelésének csak egy részét perelte, az 1911. évi I. t. c. 7. íj-ában fodalt rendelkezés folvtán a pertárgy értéke az egész felperesi követelés. Alperes egyéb előadása és a felperesi álláspont tekintetében a biróság hivatkozik a tárgyalási jegyzőkönwekre. valamint a 610 1936. s. i.. a 664 1936. s. i". a 675 1936. s. i. és a 681 1936. s. i. sz. beadványokra. — Az alperesi kifogás alaptalan. A biróság hatáskörének megállapításánál ezúttal alkalmazásra kerülő 1881. évi LIX. t. c. 94. S-ának b) pontja értelmében az eljáró különbiróság hatáskörébe utaltatnak a kereskedők között kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak, akár az ügylet kötése alkalmával, akár később írásban kifejezetten alávetették. A birói gyakorlat szerint ím. kir. Kúria P. I. 7530 1915. és P. IV. 257 1933 a tözsdebiróság hatáskörének megállapításához a felek írásbeli aláveiése szükséges, amely azonban ujabb jogügylet létesítése által is történhet. Nem lehet akadálya annak sem. hogy a felek a korábbi szerződéses megállapodásokban foglalt írásbeli kikötésekkel szemben, eltérve a megállapított rendes birósági hatáskörtől és illetékességtől, az eljáró különbiróság hatáskörét kössék ki. A szerződéskötés szabadságából folyó ezt az önként értetődő megállapítást alátámasztja a tőzsdebirósági hatáskör kérdésében kialakult bírói gyakorlat is. amely adott esetben a hatásköri alávetésre vonatkozó szándék megváltoztatását állapította meg a felek magatartása alapján akkor, midőn a tőzsdebirósági hatáskörnek való általános alávetés után még a konkrét kereseti követelés alapjául szolgáló ügylet megkötése előtt ujabb más. a tőzsdén szokásos ügyletet kötöttek a felek és az ebből eredő vitás kérdések eldöntésére a rendes biróság hatáskörét és illetékességét kötötték ki (budapesti kir. Ítélőtábla P. V. 3211 1935. számú végzés). Megállapítja a biróság. hogy az alperesi részvénytársaság oly nagy vállalat, amelynek vezetőiről nem tételezhető fel. hogyha bárminő írásbeli nyilatkozatot tesznek, az ne fedné az ő való akaratukat, de nem tételezhető fel róluk különösen az. hogy évek hosszú során át történt ismételten írásban kifejezésre juttatott nvilatkozatuk komoly szerződési akarat nélkül-történt volna. A kereskedelmi forgalomban. különösen nagyobb fontosságú és nagyérdekű ügyekre vonatkozó minden írásbéli nyilatkozat megtételénél a nyilatkozatot tevőt különben is a legfokozot• abb gdadosság terheli, ennek folytán nem hivatkozhatik arra. hogy akár nyomtatott blanketta aláírásánál, az ott foglalt kikötéseket nem olvasta el és hogy azok ennekfolytán reánézve nem kötelezőek. A fokozott gondosság kötelezettsége áll különösen az idegen vagyon kezelésével meghízott vállalatok vezetőire, akik az átlagnál nagyobb értelmi képességgel rendelkeznek és minden nyilatkozatuk súlyával és jelentőségével tisztában kell. hogy legyenek. A B) alattiban és az azonos tartalmú nyilatkozatokban lefektetett különbirósági hatásköri alávetés hatálya nem vonható kétségbe tehát abból az okból sem. hogy az blankettán fordul elő. hogy a hatásköri kikötés ott nyomtatva van. Az állandó bírói gyakorlat is, amelyet a budapesti kir. ítélőtábla már a mult század kilencvenes éveinek eledén leszögezett (3124/1891. számú végzési megállapítja, hogy az 1881. évi LIX. t.-c.