Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám

6 TŐZSDEI JOG 2. sz. JOGGYAKORLAT Anyagi Jog 8. I. „Ab Budapest vagonba rakva vagy kocsiba rakva" kikötés esetében a vevő részéről diszpozíció megadásának szükségessége a szokások 25 'a §-a értelmében nem forog fenn, minthogy e § rendelkezései oly esetekre vonatkoznak, amidőn az eladó az árut a vevő részére a teljesítés helyéről vasúton elküldeni tartozik, ideértve azt az esetet is, hogy az eladás a vasúti állomás paritásában történt. II. Ha az eladó a vevőnek az áru megtekintésérc engedélyt adott, az ilyen megtekintési engedély adásának az a jelentősége, hogy az eladó az árut, tekintet nélkül arra, hogy eredetileg a szerződés bizonyos időtartamon belül volt teljesítendő, — „azonnal" kívánja szállítani. III. Ha a vevő reggel 9 órakor az átadás helyén az egész árumennyiséget nem találta meg, ez őt az ügylettől való elállásra nem jogosítja fel. 753/1935. v. b. sz. ítélet. Indokok. A G) alatti kötlevél tanúsága szerint az alperes által megvásárolt tengeri ab Budapest vagónbarakva vagy kocsibarakva adatott el. Minthogy az elszállítási rendelkezés megadásának a szokások 25/a §-a értelmében csak oly esetben van helye, ha a szerződés szerint az eladó az árut a vevő részére a teljesítés helyéről vasúton elküldeni tartozik, ideértve azt az esetet is, hogy az eladás a vasúti állomás paritásában történt, ilyen eset azonban a kötlevél értelmében ezúttal fenn nem forog: a diszpozíció megadására a vevő, alperes részéről a bíróság előtt fekvő esetben szükség nem volt. Noha tehát felperes 1935. évi november hó 29-i 2. alatt csatolt levelében alperest diszpozíció megadására hívta fel, a bíróság a felek közötti jogi vita elbírálásánál ezt a felhívást figyelembe nem vette. — 1935. évi december hó 2-án a 4. alatti tanúsága szerint felperes alperes vevőjének a 300 q tengeri megtekintésére engedélyt adott. A bíróság megállapítása szerint az ilyen megtekintési engedély adásának az a jelentősége, hogy az eladó az árut — tekintet nélkül arra, hogy eredetileg a szerződés bizonyos időtartamon belül volt teljesítendő — „azonnal" kívánja szállítani. Amennyiben a teljesítési határidő ezután még huzamosabb ideig továbbfolynék, az áru megtekintésének szüksége fenn nem foroghat és annak nem is volna értelme. Az áru megtekintésére ugyanis, — amint az a szokások 26. §-ában is kifejezésre jutott — közvetlenül az áru átadását megelőzőleg van szükség, amely szabálynak indoka az, hogy a távolabbi időpontban bekövetkező teljesítésig az áru minősége változást szenvedhet. Az áruüzleti szokások 26. §-ának megfelelő alkalmazásával, errevaló tekintettel a bíróság azt állapította meg, hogy — figyelemmel arra, hogy Budapesten szállítandó áruról van ez esetben szó —, az áru tényleges átadásának és átvételének a megtekintési engedély kiállítását követő második hétköznapon kellett megtörténnie. Figyelemmel arra, hogy a 4) alatti megtekintési engedélyt felperes december 2-án állította ki, átadási kötelezettsége december hó 4-én állott be. Az a körülmény pedig, hogy a december hó 4-én bekövetkezett teljesítési határnapot megelőző napon, december 3-án, alperesnek a vevője, tehát az ő megbízásában és képviseletében eljáró személy reggel 9 órakor az átadás helyén az egész árumennyiséget nem találta meg, az alperest az ügylettől való elállásra nem jogosította fel. Ez az elállás jogtalan volt, egyfelől amiatt, mert december hó 3-án a teljesítési határidő még le sem járt, másfelől azért, mert az áruüzleti szokások 26. §-a értelmében a Budapesten szállítandó árut az eladó a vevő kívánatára köteles ugyan az átvételt megelőző hétköznapon bemutatni, azonban ennek a bemutatásnak délután 3 és 5 óra között kell megtörténnie, a délelőtti órákban etekintetben kötelezettséget a szokások nem állapítanak meg és mert az áru bemutatásának elmaradása egyáltalában nem jogosítja fel a vevőt az ügylettől való elállásra, hanem az eladó terhére csupán kötbérfizetést állapít meg. Budapest, 1935 évi december hó 30. napján. Politzer Sándor, Braun Arnold, Keller Antal s. k. választott bírák, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. 9. Extrahált napraforgódara elleni kifogások megemelésének ideje. Ha a vevő az áru minősége ellen nemcsak hogy a megérkezés után nem emelt nyomban kifogást, hanem akkor sem, amikor a magy. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomásnak az áru minőségére vonatkozó igazolványát kézhezvette, úgy a minőségi kifogásolás elkésett. Ha a budapesti áru- és értéktőzsde szokásai vannak kikötve, az áruüzleti szokások 53. §-ának rendelkezései értelmében a minőség elbírálása az áruüzleti szakértőbizottság hatáskörébe tartozik. 619/1935. v. b. sz. ítélet. Indokok. A kereseti előadás szerint alperes felperestől az A) alatti kötlevélben körülírt feltételek szerint 150 mm extrahált napraforgódarát vásárolt. Alperes a vételárból 105 pengő 41 fillért levonásba helyezett azon a címen, hogy a szállított áru protein- és zsírtartalma nem felelt meg a kikötött minőségnek. Felperes alperest a 105 pengő 41 fillér tőke és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a rendeltetés helyére megérkezett áruból a vasútnál a vagonból az állomásfőnök jelenlétében mintát pecsételtetett az ő vevője, aki a mintát haladék nélkül elküldte a m. kir. Állatélettani és Takarmánykísérleti Állomáshoz. A kísérleti állomás megállapította, hogy az árunak nyers proteintartalma 28.4% és nyerszsírtartalma 3.6%. Minthogy pedig felperes az A) alatti kötlevélben 35/37%-os nyersprotein- és nyerszsírtartalommal rendelkező extrahált napraforgódarát adott el neki, az ez alapon mutatkozó értékkevesbletet joga volt a vételárból levonásba helyezni. Peres felek előadása alapján a bíróság tényként megállapítja, hogy alperes az áru minősége ellen a megérkezés után nyomban kifogást nem emelt,