Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 8. szám

IV. évfolyam, 8. szám Megjelenik minden hé elején Budapest, 1936 szeptember 2 A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egé&z évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők A M. kir. közigazgatási foiróság pénzügyi osztályának 252. számú jogegységi megállapodása (1936. évi május hó) /. Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi Icveht több perben használják fel, amelyeknek együttes perértéke nagyobb, mint a levélben foglak jogügyletnek az értéke, nem lehet több illetéket követelni, mint amennyi a jogügylet érteke alapján jár. 2. Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet bírói eljárásban bizonyítás céljából felhasználják, az illetékmentesség megszűnésének kérdésére közömbös, hogy a felhasználás milyen bírói eljárásban történik és közömbös az is, tiogy a levéllel mit kívánnak bizonyítani. 3. A kereskedelmi levélnek asz illetékét csak attól a peres féltől (értve a mellékbeavatkozót és a perbehivottat is), illetve a bírói eljárásnak attól az ügyfelétől tehet követélni, aki a levelet a bírói eljárásában, bizonyítás céljából felhasználta, de ettől tls csak abban cúz esteiben, ha ő a levélnek a kiállítója, elfogadója, vagy ezek egyikének jogutódja. A lewél felhasználójának azonban akkor is a peres felet, illetve a bírói eljárásnak az ügyfiiét kell tekiitem\ ha a levelet, kérelme folytán, vagy bizonyítási célzata érdekében, más személy használta fel. Indokok: ad 1. A kereskedelmi levél feltételes illetékmentessége: jogikedvezmény, kivételes szabály, amely ha fenn nem állana, a kereskedelmi leivél a rendles szabály alá esnék, vagyis ugyanolyan illétékügyi helyzetben lenne, mint az alakszerű szerződési okirat. Ennélfogva bármilyen körülmények között szűnik is meg egészben vagy részben a levélnek a feltételes illetékmentessége, a következmény semminő irányban nem terjedhet túl azon a helyzeten, aminőben a leivél akkor lett volna, ha a feltételes illetékmentes-ég meg nem illeti. Ebből következik a kérdésben keletkezett megállapodás. ad 2. A kereskedelmi levelek, <h»a illetékkötelessé válnak, okirati illeték alá esnek. ITiiiid'OÍct dolog, hogy az okirati illetékek sz tüését a bizonyos mérvig forgalmi adóztatásszerű szerepe melleit különösen az indokolja, hogy az okirat a Igatóságok ílőtt kiváló erejű bizonyító eszköz amelynek használata a hatóságoktól és hivataloktól nyerhető jogsegély mérvét fokozza. A feltételes illetékmentességben az a kedvezmény nyilvánul tehát, hogy amíg az alakszerű okirat esetében, a kiváló bizonyító erejű eszköznek — az okiratnak — már a keletkezését megterheli az állam az illeték nevű közszolgáltatással, addig a kereskedelmi levéllel kapcsolatiban illetékszolgáltatást csak akkor követel, ha a levelet, bizonyító erejének érvényesülése célzatával, hatóság vagy hivatal előtt valósággal felhasználják. Az- okiratok bizonyító erejének irányaiban előfordulható változatok meg nem számlálhatok. Ezért nincs meg a lehetősége, de az okirati illetékintézmény fentvázolt lényegből következően nincs meg az indokoltsága sem annak, hogy a kereskedelmi levél feltételes illetékmentességének megszűnése a bizonyíitá'sr célzattal való felhasználáson felül még a célzott bizonyítás irányától is függjön. De nincs is arra semminő jogszabály, amely a mentesség megszűnését 'lyen természetű további (feltételtől Lsi függővé tenné. A bizonyítási célzattal való felhasználásban kitűzött feltétel általánosságának valamelyes korlátozására legfeljebb abban az irányban lehetne gondolni, hogy a bizonyítás célzata a jogsegélyt kereső félnek a levél tartalmával kapcsolatos érdekében való legyen. IDe a bírói eljárások természetük szerint mind a felek érdekében folynak, s ilyként ezeknek minéműségéből, az itt jelzett korlátozási irányban, nem adódhátik szerep. Ezért abban kellett megállapodni, hogy a célzott bizonyításnak az iránya, valamint az, hogy a felhasználás milyen birói eljárásban következik be, az illetékmentességé megszűnésének kérdésére közömbös. ad 3. A kereskedelmi levélnék feltételes illetékmentessége a bizonyítási célzattal való felhasználás esetében iszünik meg. Az ily felhasználásnak az alanya csak a peres fél, illetve a bírói eljárásnak az ügyfele lehet, mert az eljárásiban az ügyfél bizonyít, míg pl. a tanúnak a cselekménye a bizonyításnak csak eszköze. Ezért az illetékmentességet csak az; ügyfél részéről való felhasználás szüntetheti meg. A levél felhasználásának a fogalmát azonban nem léhet a felmutatás vagy a benyújtás cselekményére szorítani, mert ennek a fogalomnak a valódi 'fartalma a felhasználás körül való érdekeltségben van s ennélfogva felhasználónak az ügyfelet kell tekinteni akkor i)s, ha a levelet kérelme folytán, vagy 'bizonyítási célzata érdekében, más személy használta fel. lAz viszont hogy a felhasználó ügyféltől is csak nkkor l'í'het a keresik edeimi levél illetékét követelni, ha a levélnek az ügyfél a kiállítója, elfogadója, vagy ezek egyikének jogutódja, az 1. alatti meg-