Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 5. szám

IV. évfolyam 5. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1936 május 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: D R. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egé&z évre 3.— P A -Tőzsdei Jog--ot érintő megkeresések -Tőzsdei Jog- Tözsdepalota ül. emelet címre küldendők A Magyar kii*. Közigazgatási bíróság Ítélete a tőzsdebiróság előtt felmerülő jogügyleti illeték tárgyában. A közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: I. Az áru- és értéktőzsdék választott bíróságai előtti eljárásban lerovanó illetékekről intézkedő rendelkezések között, az 1875. XVI. t.-c. 8. §-ában van intézkedés arra. hogy amidőn a jogügylet, melyben a tőzsde bírósága ítéletet hoz. csak okirat kiállítása esetében esik bélyegilleték alá, ily okirat pedig tényleg nem állíttatott ki. akkor a bírósági ítélet tekintendő a jogügyletről kiállított okiratnak és ettől az ügylet minőséghez képest, valamint az ügylet értékére nézve ennek a törvénynek 2. §-ában foglalt határozatok tekintetbe vételével az illeték lerovandó, amely illeték azonban nem lehet csekélyebb az ítélet után meghatározott illetéknél. Panaszossal a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága ez alapon rovatott le, az általa hozott ítélet utáni illetéken felül még 118 P 80 fül. jogügyleti illetéket, s panaszos ennek a visszatérítését kéri. A visszatérítési kérés elsősorban azon dől el. hogv az 1875 : XVI. t.-c. 8. §-ában foglalt említett intézkedés a tőzsde választott bírósága ítéletének hozatalakor, vagyis 1933 szeptember 25. napján érvényben volt-e0 Az 1914 : XLIII. t.-c. 74. §. második bekezdése akként rendelkezett ugyan. hogv ..egyebekben az 1875 : XVI. t.-c-nek a jelen törvénnyel nem ellentétes rendelkezései érvényben maradnak '. ámde az 1920 : XXIV. t.-c. 38. §-ának a 2. pontja az 1914 : XLIII. t.-c. 74. §. helyébe más rendelkezést tett, s abban sem az 1875 : XVI. t.-c. valamely rendelkezésének érvényben maradása, sem az áru- és értéktőzsde választott bíróságai előtti eljárásban lerovandó illetékekre nézve az 1875 : XVI. t.-c. 8. §-ával megegyező intézkedést nem tett. Minthogy pedig az 1920 : XXIV. t.-c. 38. §. 2. pontja az 1914 : XLIII. t.-c. 74. §-ának nemcsak egy része, vagy egyes intézkedései helyett, hanem a 74. §. ..helyébe'" kívánt intézkedést tenni. s abban az 1875 : XVI. t.-c. bármely intézkedésének az érvényben tartását kihagyta: kétségtelen az. hogy az 1875 : XVI. t.-c. 8. §-ában lévő rendelkezés fentartását kifejező későbbi rendelkezés nincsen. Egy törvényhely rendelkezésének érvényben létele azonban nem attól függ. hogy annak fentartására egy későbbi törvényben van-e. vagy nincs intézkedés. hanem attól, hogy egy későbbi törvény azt kifejezetten hatályon kívül helyezte-e, vagy azzal ellenkező, avagy azt módosító esetleg feleslegessé tevő intézkedést tett-e? Ezt vizsgálva a kir. közigazgatási bíróság úgy találja, hogy az 1875 : XVI. t.-c. 8. §-ára ilyen intézkedés nincs. Mert az 1914 : XLIII. t.-c. 91. §-a ezt a 8. §-t nem vette be az 1875 : XVI. t.-c-nek hatályon kívül helyezett rendelkezései közé, s azáltal, hogv az 1914 : XLIII. t.-c. 74. §-a, vagy később "az 1920 : XXIV. t.-c. 38. §. 2. pontja, avagy a még későbbi rendelkezések az árú- és értéktőzsde választott bíróságainak ítéletei után járó illetékre nézve az 1875 : XVI. t.-c-nek a 7. §-ában foglalt intézkedései helyett más intézkedést tettek. az 1875 : XVI. t.-c.-nek a 8. §-ában levő. különálló és a jogügyleti illetékre vonatkozó rendelkezéseivel sem ellenkező, sem azokat módosító, vagy feleslegessé tevő rendelkezést nem tettek. Panaszosnak az 1920 : XXIV. t.-c. életbeléptetéséről és végrehajtásáról kiadott 79.200/ 920. P. M. sz. rendelet 30. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre vonatkozó érvelését, hogy ez kimondja, hogy