Tőzsdei jog, 1936 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám

ÍG TŐZSDEI JOG 4. sz. megállapította, nyilvánvaló, hogy a felperes a tőzsdei szakértőbizottságnak ilyen határozata után nem kísérletezett voltaa egy eredménnyel nem kecsegtető és aránytalanul nagy költségekkel egybekötött perrel. Mindezekre való tekintettel a bíróság alperest a mintavétel által okozott költségek ési kocsiálláspénz egy részének s az okozott perköltségek egy részének megfizetésére kötelezte. Budapest, 1936. évi február hó 13. napján. iSteiner Miaroel ®. k. a választottbíróság elnöke; Dr. Adorján Ferenc s. k., jogügyi titkár. 21. A szolgáltatás lehetetlenülése. Román tengeri eladás. 62/1936. szám. A keresetben felperes előadta, hogy alperes 1935. évi október hó 21-én eladott neki 900 cj romám tengerit decemberi szállításra 14.40 pengős vételáron paritás Mándok. Az eladó 450 q leszállításával adós maradt, mire felperes 1936. évi január hó 10-én utólagos szállításra póthatáridőt engedélyezett neki. Minthogy, alperes ekkor sem szállított, felperes január 11-én óvást vett fel és közölte alperessel, hogy a 450 q tengerit kényszer útján megvásárolta. Felperes alperestől 901 pengő 68 fillér tőkét és annak járulékait követelte keresetében. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a decemberi szállítást erőhatalom, teljesítési lehetetlenülés akadályozta. Az erőhatalom abban nyilvánult meg, hogy 1935. évi december hó 10-e után Romániából tengerit kihozni nem lehetett, mert a román Nemzeti Bank az autorizált ottani pénzintézeteket eltiltotta attól, hogy láttamozással lássák el az okmányokat, amelyek alapján az elvámolás és a kihozatal lehetséges volt. A bíróság megállapítja, hogy 1935. évi december havában, amikor felperesnek >a 450 q tengerit leszállítani tartozott, az ügylet tárgyát tevő román importtengeri Magyarország i területén megfelelő mennyiségben rendelkezésre állt és annak szerződésszerű elszállítása akadályba nem ütközött. A bíróságnak a piaci helyzet ismeretén alapuló ezt a tudomását megerősítik a felperes által becsatolt B)l—B)ll alatti nemzetközi fuvarlevelek is, amelyek szerint a kérdéses időben Romániából! is szállíttattak tengeriküldemények Magyarországra, de megerősíti a szavatosnak az az előadása is, amely szerint Romániából december hónapban érkezett Magyarország területére tengeri, habár ez a szállítás a szavatos előadása szerint „sporadikusan" történt, olymódon, hogy például 3 napig kiengedtek Romániából Magyarországba árut, 8 napig pedig nem. Ezek szerint alperesnek módjában volt — feltéve még azt az esetet is, hogy a szaviatos, illetőles az utóbbinak a romániai eladója az ő részére nem szállított — a tengerit Magyarországom megszerezni és azt a fi Iperesmek leszállítani. Kötelessége volt ez annál is inkább, mert a G. alatti kötlevél értemében alperes paritás Mándok 'adta el a felperesinek, ilyen kikötés mellett pedig jogában van, egyben azonban kötelessége is bármely állomásról az árut a vevőnek elszállítani, stb. 'Bing Gyula s. k., a vál. bíróság elnöke, Braun Arnold, Káldor Sándor s. k. választott bírák, dr. Kende Ernő s. k. jogügyi titkár. Alaki jog 22. Ha valamely bíróság hatáskörének hiánya jogerős ítélettel ki van mondva, az utóbb eljáró bíróságok oly ok miatt, amely a korábbi ítélet alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükben el nem utasíthatják. Tőzsdebíróság. 351/1935. V. B. Végzés: A bíróság alperes pergátló kifogását elveti, hatáskörét megállapítja és peres feleket a per érdemének tárgyalására [utasítja. Indokok: Felperes kereseti követelését az 1) alatt csatolt kötlevélben foglalt szerződésből származtatta. Ezen kötlevél utolsó bekezdése szerint a peres felek alávetik magukat a tőzsdebíróság kizárólagos illetékességének és megfellebbezhetetlen ítéletének, vagyis helyesen alávetik magukat a tőzsdebíróság hatáskörének. Alperes pergátló kifogást emelt a hatáskör hiánya miatt, azt vitatván, hogy az 1. alatti kötlevél alperes részéről nem lévén cégszerűen aláírva, érvénytelen és ezért érvénytelen az abban foglalt hatásköri kikötés is. Felperes előadta, hogy alperest eredetileg a dunaföldvári kir. járásbíróság előtt perelte, ott azonban alperes azon a címen emelt pergátló kifogást, hogy az 1. alatti kötlevélben foglalt kikötés szerint a per a tőzsdebíróság hatáskörébe tartozik. Vitatta, hogy miután a dunaföldvári kir. járásbíróság alperes pergátló kifogásának helyt adott, alperes most már nem hivatkozhatik arra, hogy az 1. alatti kötlevél, illetve az abban foglalt hatásköri kikötés érvénytelen. Alperes beismerte, hogy a dunaföldvári kir. járásbíróság előtt valóban azon a címen emelt pergátló kifogájst, hogy a per elbírálására a tőzsdebíróságnak van hatásköre és hogy a járásbíróság ezen az alapon adott helyt a pergátló kifogásnak. A bíróság alperes pergátló kifogását alaptalannak találta. A Pp. 12. §-a szerint, ha valamely bíróság hatáskörének hiánya jogerős ítélettel ki van mondva, az utóbb eljáró bíróságok oly ok miatt, amely a korábbi ítélet alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasíthatják. Nem volt vitás, hogy a dunaföldvári kir. járásbíróság azon az alapon mondotta ki hatáskörének hiányát, hogy a jelen per elbírálására a tőzsdebíróságnak van hatásköre. Ennek folytán a tőzsdebíróság azon ok miatt, hogy az 1. alatti kötlevélben foglalt hatásköri kikötés érvénytelen, az ügyet hatásköréből el nem utasíthatja. A kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V.. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)