Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám

40 TŐZSDEI JOG 10. SZ. delkezés elküldését elmulasztotta, alperes az említett § 7. bekezdése értelmében gyakorolhatta a 65. § b) pontjában körülírt jogát, vagyis — tekintettel a 74. §-ra is — az F 2. alattiban foglalt szerződéstől elállhatott, mintha az meg sem köttetett volna. Sőt tekintettel arra, hogy az F/l alatti ügylet az F/2, alattiban foglalt ügylettel egyidejűleg, együttesen, azzal szoros kapcsolatban jött létre, nézete szerint a 74. § értelmében az F/l. alattiban foglalt szerződéstől is joga volt elállni úgy, mintha az meg sem köttetett volna. Alperes egész védekezése lényegében azon alapul, hogy felperös az F/2 alattiban foglalt ügyletre vonatkozólag nem adott kellő időben elszállítási rendelkezést. A bíróságnak tehát elsősorban azt kellett megvizsgálnia, vájjon az erre vonatkozó alperesi álláspont helyes-e? Ezt a kérdést nyilvánvalóan az F/2 alatti kötlevélben foglalt, a szállítás idejére vonatkozó rendelkezés értelmezése dönti el. Eszerint az áru szállítandó „eladó választásában augusztus, szeptember és október hóban". Kétségtelen, hogy az idézett szöveg tisztán nyelvtanilag vizsgálva értelmezhető úgy, ahogyan azt alperes kívánja értelmezni, vagyis úgy, hogy az áru három részletben — még pedig, minthogy a részletek nincsenek külön meghatározva, három egyenlő részletben — szállítandó. A kereskedelmi törvény által a kereskedelmi ügyletek értelmezésére vonatkozóan felállított egyik szabály szerint (266. §) a szerződés szavai közönséges, azaz oly értelemben veendők, mely a forgalmi életben általában használtatik. Ez a szabály kizárja azt, hogy eltérés esetén a nyelvtanilag helyes értelmezésnek adassék az elsőség. A gabonakereskedelmi forgalomban általában az a szokás, hogy, ha a felek egy bizonyos árumennyiségnek több részletben történő szállításában állapodnak meg, akkor ezt határozottan és félreérthetetlenül kifejezik. Az adott esetben tehát, ha a felek között valóban az alperes által vitatott megállapodás jött volna létre, akkor a vitás kikötésnek vagy úgy kellene szólnia, hogy ,,a 600 q rozsból 200 q augusztusban, 200 q szeptemberben és 200 q októberben szállítandó", vagy úgv, hogy ,,a 600 q rozs augusztus, szeptember és október havában három egyenlő részletben szállítandó"; egyszóval a részletekben történő szállításra vonatkozó megállapodásnak bármilyen módon, de félreérthetetlenül kifejezésre kellene jutnia. — A K. T.-nek egy másik ügvletértelmezési s/abálya szerint (265. §) a kereskedelmi ügyletek megbírálásánál és értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál iránvadóul. Ez a szabály azt követeli, hogy a használt kifejezések ne szorosan és pedáns módon, hanem szabad belátással, a felek valódi akaratának megfelelően masyaráztassanak, sőt hogy esetleg a használt kifejezések betűszerinti értelme téliesen mellőztessék, ha a fennforgó körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fedi a felek valódi akaratát. Az F/4 és F/5 alattiak szerint a peresített ügvleteket közvetítő Z. M. ügynök mindkét üsvlet szállítási határidejét egyforma módon közölte a felperessel, nevezetesen e közlések szerint az első ügylet tárgvát tevő 600 a rozs augusztus, vagy szeptember havában, a második ügylet tárgvát tevő rozs oedig augusztus-szeptember vagv október hónapban szállítandó. Alperes nem állította és még kevésbé kívánta bizonyítani azt, hogy az ügylet megkötésekor abban állapodott volna meg a közvetítő ügynökkel, hogy — eltérően az első ügyletnek a szállítási határidőre vonatkozó kikötésétől — a második ügylet tárgyát tevő 600 q rozs augusztusban, szeptember és októberben három egyenlő részletben kerüljön szállításra, sőt azt sem állította, hogy ez — ha nem is határozott megállapodás formájában — egyáltalában szóba került volna közte és az ügynök között. Nem állította továbbá azt sem, hogy az F/l és F/2 alatti kötleveleket kiállító felperes közölte volna vele azt, hogy a két kötlevél eltérő szóhasználatának eltérő értelmet kívánt tulajdonítani. Ezzel szemben megállapítható, hogy alperes maga sem helyezett súlyt az eltérő Szóhasználatra. Ugyanis az első ügyletre vonatkozó A/2 alatti igazoló levélben azt írta felperesnek, hogy az áru augusztus és szeptember hó folyamán szállítandó, azonban minden kifogás nélkül aláírta a felperes által kiállított F/l alatti kötlevelet, amely szerint pedig a szállításnak augusztus vagy szeptember folyamán kell történnie. Nyilvánvaló, hogy ha alperes az „és" „vagy" szóknak olyan lényegesen eltérő jelentőségét tulajdonított volna, mint ahogyan ezt védekezése során állította, akkor az F/l alatti kötlevélnek az A/2 alatti levéltől eltérő szóhasználata ellen tiltakozott volna. A kifejtettek gondos mérlegelése alapján a biróság megállapította, hogy egyrészt az adott esetben az F/2 alatta kötlevélnek a szállítási határidőre vonatkozó rendelkezése magábanvéve sem értelmezhető úgy, hogy a szállításnak a megjelölt három hónap alatt három egyenlő részletben kell történnie, másrészt pedig a felek szándéka sem irányul arra, hogy ez a rendelkezés így értelmeztessék. Ezen megállapításból önként következik az, hogy felperes még az F/2 alattiban foglalt ügylet tárgyát tevő 600 q rozs első harmadára sem volt köteles augusztus 23-ig elszállítási rendelkezést adni, tehát alperesnek az elszállítási rendelkezés hiánya miatt nem volt joga ezen ügylettől elállni. Természetesen ennek folytán ahhoz sem volt joga alperesnek, hogy az F/l alattiban foglalt ügylettől elálljon, hiszen saját álláspontja szerint az F/l alatti ügylettől való elállási joga kizárólag azon alapult, hogy joga volt az F/2 alatti ügylettől elállnia; de az F/l alattiban foglalt ügylettől ettől teljesen eltekintve sem volt joga elállni, mert a 74. § amúgy is igen szigorú rendelkezései még a legridegebb értelmezés mellett is csak arra adnak jogot a szerződéshez hü félnek, hogy késedelem esetében ugyanannak a több időszakban, vagy több részletben teljesítendő szerződésnek még le nem járt részletei tekintetében járhasson el a 65—70. §§ értelmében, amely szerződés tekintetében a másik fél késedelembe esett, nem pedig arra, hogy egy attól teljesen független szerződés tekintetében is gyakorolhassa a 65—70. §§-okban foglalt jogokat, még akkor sem, ha ezen másik szerződés az előzővel egyidejűleg és ugyanazon árura vonatkozólag jött is létre. Büchler Bertalan, dr. Perl György vál. bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)