Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám

40 TŐZSDEI JOG 10. SZ. delkezés elküldését elmulasztotta, alperes az em­lített § 7. bekezdése értelmében gyakorolhatta a 65. § b) pontjában körülírt jogát, vagyis — tekin­tettel a 74. §-ra is — az F 2. alattiban foglalt szerződéstől elállhatott, mintha az meg sem köt­tetett volna. Sőt tekintettel arra, hogy az F/l alatti ügylet az F/2, alattiban foglalt ügylettel egyidejűleg, együttesen, azzal szoros kapcsolatban jött létre, nézete szerint a 74. § értelmében az F/l. alattiban foglalt szerződéstől is joga volt el­állni úgy, mintha az meg sem köttetett volna. Alperes egész védekezése lényegében azon ala­pul, hogy felperös az F/2 alattiban foglalt ügy­letre vonatkozólag nem adott kellő időben elszál­lítási rendelkezést. A bíróságnak tehát elsősorban azt kellett megvizsgálnia, vájjon az erre vonat­kozó alperesi álláspont helyes-e? Ezt a kérdést nyilvánvalóan az F/2 alatti kötlevélben foglalt, a szállítás idejére vonatkozó rendelkezés értelme­zése dönti el. Eszerint az áru szállítandó „eladó választásában augusztus, szeptember és október hóban". Kétségtelen, hogy az idézett szöveg tisz­tán nyelvtanilag vizsgálva értelmezhető úgy, aho­gyan azt alperes kívánja értelmezni, vagyis úgy, hogy az áru három részletben — még pedig, minthogy a részletek nincsenek külön meghatá­rozva, három egyenlő részletben — szállítandó. A kereskedelmi törvény által a kereskedelmi ügyletek értelmezésére vonatkozóan felállított egyik szabály szerint (266. §) a szerződés szavai közönséges, azaz oly értelemben veendők, mely a forgalmi életben általában használtatik. Ez a sza­bály kizárja azt, hogy eltérés esetén a nyelvtani­lag helyes értelmezésnek adassék az elsőség. A gabonakereskedelmi forgalomban általában az a szokás, hogy, ha a felek egy bizonyos árumennyi­ségnek több részletben történő szállításában álla­podnak meg, akkor ezt határozottan és félreért­hetetlenül kifejezik. Az adott esetben tehát, ha a felek között valóban az alperes által vitatott megállapodás jött volna létre, akkor a vitás kikö­tésnek vagy úgy kellene szólnia, hogy ,,a 600 q rozsból 200 q augusztusban, 200 q szeptember­ben és 200 q októberben szállítandó", vagy úgv, hogy ,,a 600 q rozs augusztus, szeptember és ok­tóber havában három egyenlő részletben szállí­tandó"; egyszóval a részletekben történő szállí­tásra vonatkozó megállapodásnak bármilyen mó­don, de félreérthetetlenül kifejezésre kellene jut­nia. — A K. T.-nek egy másik ügvletértelmezési s/abálya szerint (265. §) a kereskedelmi ügyletek megbírálásánál és értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál iránv­adóul. Ez a szabály azt követeli, hogy a használt kifejezések ne szorosan és pedáns módon, hanem szabad belátással, a felek valódi akaratának meg­felelően masyaráztassanak, sőt hogy esetleg a használt kifejezések betűszerinti értelme téliesen mellőztessék, ha a fennforgó körülményekből nyilvánvaló, hogy nem fedi a felek valódi akara­tát. Az F/4 és F/5 alattiak szerint a peresített ügvleteket közvetítő Z. M. ügynök mindkét üsvlet szállítási határidejét egyforma módon közölte a felperessel, nevezetesen e közlések szerint az első ügylet tárgvát tevő 600 a rozs augusztus, vagy szeptember havában, a második ügylet tárgvát tevő rozs oedig augusztus-szeptember vagv októ­ber hónapban szállítandó. Alperes nem állította és még kevésbé kívánta bizonyítani azt, hogy az ügylet megkötésekor abban állapodott volna meg a közvetítő ügynökkel, hogy — eltérően az első ügyletnek a szállítási határidőre vonatkozó kikö­tésétől — a második ügylet tárgyát tevő 600 q rozs augusztusban, szeptember és októberben há­rom egyenlő részletben kerüljön szállításra, sőt azt sem állította, hogy ez — ha nem is hatá­rozott megállapodás formájában — egyáltalában szóba került volna közte és az ügynök között. Nem állította továbbá azt sem, hogy az F/l és F/2 alatti kötleveleket kiállító felperes közölte volna vele azt, hogy a két kötlevél eltérő szó­használatának eltérő értelmet kívánt tulajdoní­tani. Ezzel szemben megállapítható, hogy al­peres maga sem helyezett súlyt az eltérő Szóhasználatra. Ugyanis az első ügyletre vo­natkozó A/2 alatti igazoló levélben azt írta felperesnek, hogy az áru augusztus és szep­tember hó folyamán szállítandó, azonban minden kifogás nélkül aláírta a felperes által ki­állított F/l alatti kötlevelet, amely szerint pedig a szállításnak augusztus vagy szeptember folya­mán kell történnie. Nyilvánvaló, hogy ha alperes az „és" „vagy" szóknak olyan lényegesen eltérő jelentőségét tulajdonított volna, mint ahogyan ezt védekezése során állította, akkor az F/l alatti kötlevélnek az A/2 alatti levéltől eltérő szóhaszná­lata ellen tiltakozott volna. A kifejtettek gondos mérlegelése alapján a biróság megállapította, hogy egyrészt az adott esetben az F/2 alatta kötlevélnek a szállítási ha­táridőre vonatkozó rendelkezése magábanvéve sem értelmezhető úgy, hogy a szállításnak a meg­jelölt három hónap alatt három egyenlő részlet­ben kell történnie, másrészt pedig a felek szán­déka sem irányul arra, hogy ez a rendelkezés így értelmeztessék. Ezen megállapításból önként következik az, hogy felperes még az F/2 alattiban foglalt ügylet tárgyát tevő 600 q rozs első harmadára sem volt köteles augusztus 23-ig elszállítási rendelkezést adni, tehát alperesnek az elszállítási rendelkezés hiánya miatt nem volt joga ezen ügylettől elállni. Termé­szetesen ennek folytán ahhoz sem volt joga al­peresnek, hogy az F/l alattiban foglalt ügylettől elálljon, hiszen saját álláspontja szerint az F/l alatti ügylettől való elállási joga kizárólag azon alapult, hogy joga volt az F/2 alatti ügylettől el­állnia; de az F/l alattiban foglalt ügylettől ettől teljesen eltekintve sem volt joga elállni, mert a 74. § amúgy is igen szigorú rendelkezései még a legridegebb értelmezés mellett is csak arra ad­nak jogot a szerződéshez hü félnek, hogy késede­lem esetében ugyanannak a több időszakban, vagy több részletben teljesítendő szerződésnek még le nem járt részletei tekintetében járhasson el a 65—70. §§ értelmében, amely szerződés te­kintetében a másik fél késedelembe esett, nem pedig arra, hogy egy attól teljesen független szer­ződés tekintetében is gyakorolhassa a 65—70. §§-okban foglalt jogokat, még akkor sem, ha ezen másik szerződés az előzővel egyidejűleg és ugyan­azon árura vonatkozólag jött is létre. Büchler Bertalan, dr. Perl György vál. bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom