Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám

30 TŐZSDEI JOG 8. sz. üzleti összeköttetésre vonatkozó általános hatásköri kikötés és pedig annál is inkább, mert ilyen ügyletek létesítésénél a tőzsdebirósági hatásköri kikötés szokásos iis és a felek az F/10 alattiban körülírt ügylettel kapcsolatban is hivatkoztak a tőzsdei áruüzleti szokásokra. A felek az F/10 alatti kötlevél tanúsága szerint, az üzleti ösiszeköl tetősükbe beleilleszkedő, éhből az ügyletből eredő, peres kérdések tekintetében tehát kifejezetten eltérlek a koráibibi megállapodástól. A bíróság felfogása szeritat, amennyiben a felek csak egy esetre, kivételesen kívántak eltérni az általános hatásköri kikötéstől és az arra vonatkozó szándékukat egyébként fenn kívánták tartani, úgy tekintettel arra is, hogy a tőzsdebírósági hatásköri alávetés mindenkor szorosan magyarázandó, az F/10 alatti1 körlevélbe bele kellett volna venniök, hogy az itt foglalt megállapodással a korábbi általános kikötést érinteni nem akarják. Ez azonban nem történt meg, sőt a kereset alapjául szolgáló ügylet tekintetében utóbb a 2) és 3) alati nyilatkozatok szerint maga felperes isem kívánta a tőzsdebírósági ihatáskör kikötését és nem hivatkozott az F/10 alattit megelőző jogi helyzetre. Azt a tényt, hogy a felek szándéka nem irányult airra, hogy minden vitás kérdés, amely közöttük az F/10 alattit kövelőleg felmerült, újból a lőzsdebíróság ítélkezése alá kerüljön, megerősíti az is, hogy az F/6 alatti tanúsága szerint éppen a kereseti ügyletből eredő vitás kérdéseknek egyrészére, nevezetesen az X állomásra érkezett és kifogásolt répavagónok tekintetében felmerült, tehát szorosan véve csak a minőségi vitára vonatkozólag vetette magát alá alperes a tőzsdei különbir'ság hatáskörének; ez a kérdés azonban ezúttal nem tárgya a pernek. Mind emialt a bíróság hatáskörét leszállította és a helytelenül igénybevett perút által okozott költségek viselésére felperest kötelezte. Budapest, 1935 február 26. napján, Steitaer Marcel s. k. a vál. bíróság elnöke, Büchler ilzsó, dr. Latzkó Vilmos választott bírák s. k. dr. Kende Ernő jogügyi titkár s. k. II. A Budapesti kir. Ítélőtábla P V. 3211/1935. számú végzése. — A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak nem ad helyt. Indokok. Felperes kereseti követelését az F/l aliiili szerint 1934 december 13-án létrejött ügyletből származtatja, a Budapesti áru- és értéktőzsde választott (bíróságának hatáskörét pedig az 1934 április hó 22-iki keletű, F/4 alatt csatolt kötlevélben foglalt kikötésre alapítja. Az 1934 áprilisi bő 22-iki ügylet megkötése után azonban felek 1934 június hó 16-án az F/10 alat* csatolt kötlevéllel újabb ügyletet kötöttek és az ebből eredő vitáis kérdések eldöntésére a pertárgy értéke szerint a miskolci királyi járásbíróság, 1letve a miskolci királyi törvényszék kizárólagos illetékességét kötötték ki. Ezzel a k;kötéssel tehát felek kifejezetten eltértek s ennek folytán hatályát vesztette az 1934 április hó 22-iki keletű korábbi F/4 alatt elfekvő kötlevélbe foglalt az a megállapodásuk, mely szerint üzleti összeköttetésük egész tartamára a Budapesti áru- és értéktőzsdei választott bíróság hatáskörének vetették alá magukat, mert sem az F/10 alatti kötlevélben nem nyert kifejezést, hogy a később kötendő ügyletekre az F/4-ban történt korábbi alávetést felek továbbra is hatályban fennállónak tekintik, sem az F/14>öl nem állapítható meg ifeleknek erre irányuló ügyleti akarata. Ily értelmű rendelkezés hiányában pedig annál inkább lehet arra következtetni, hogy az F/l alatti szerint létesült ügylet tekintetében felek a korábbi tőzsdebírósági alávetést irányadónak nem tekintetlék, mert a lelek a 4, 6 és F/4 alatti kötleveiek•ben is kifejezetten kikötötték a tőzsdebíróság hatáskörét, jóllehet az 5 alatti kötlevélben az üzleti összeköttetés egész tartamára történt korábbi alávetés folytán az újabb kikötésre szükség nem is wolt. A kifejtettekből következik, hogy az 1934 június hó 16-ika után kötött F/l alatti ügyletből eredő vitás kérdésekben felperes az F/4 alatti kötlevélben foglalt is az összeköttetés egész tartamára szóló korábbi alávetés alapján az eljárt választott bíróság hatáskörét igénybe nem veheti. Az a körülmény, hogy az F/10 alatti kötlevélben foglalt kikötés alakilag a törvényes rendelkezéseknek megfelel-e vagy sem, feleknek a kötlevélbeh kikötésben kifejezésre juttatott ügyleti akaratára befolyással nincs. A kifejtett és a fentiekkel nem ellenkező egyéb indokaiból nem sért tehát eljárási szabályt az elsőbíróság döntése, ezért a felperes felifolyamodásának helyt adni nem lehetett. Budapest, 1935 március hó 26. napján. Dr. Kovács László s. k. kir ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró. előadó, dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. P. H. Anyagi jog 31. írásbeli megállapodást megelőzőleg létesített szóbeli kikötések, amennyiben azok az írásbeli megegyezésben foglaltakkal ellentétesek, figyelembe nem vehetők és bizonyítás tárgyává nem lehet azokat tenni. Paritásos eladás kikötése esetén az áruüzleti szokások 35. §-a értelmében, ellenkező megállapodás hiányában, bármily származású áru szállítható. 147/1935. Indokok. Felperes előadta keresetében, hogy alperesnek eladott 1934 évi július 20-án az F/l alatti kötlevéllel 600 m morzsolt tengerit. Alperes rendelkezése szerint felperes 1935 évi február hó 9-én alperesnek leszállított 30.052 kg árut, melyet alperes rendben át is vett. Február 12-én felperes bemutatta alperesnek elszámolását, mely szerint alperes tartozott volna 1960 pengő 24 fülért felperesnek megfizetni. Felperes számlájából azonban alperes azzal az indokolással, hogy felperes megállapodás ellenére nem Orosházáról vagy annak környékéről szállította a tengerit, hanem dunántúli állomásról, a vételárból 1000 pengőt levonásba helyezett, állítván, hogy a kétfajta áru között ennyi a differencia. Alperes jogtalan levonásával kapcsolatban 23 pengő 36 fdlér távbeséélő, távirati és portó költsége merült fel felperesnek. Ez alapon 1023 pengő 36 fillér tőkében és annak járulékaiban kérte alperest elmarasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az 1935 évi július hó 20-án létesített ügyletnek telefoni megbeszélése alkalmával a felek abban egyeztek meg, hogy felperes alperesnek Orosházáról, vagy Orosháza környékéről fogja a tengerit