Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám

22 TŐZSDEI JÜG F/10, alatti kötlevél külön is beszél — a tőzsdebírósági hatáskör ne volna kiköthető, illetve ne volna fenntartható a már hatálybanlévő, az egész üzleti összeköttetésre vonatkozó általános hatásköri kikötés és pedig annál is inkább, mert ilyen ügyletek létesítésénél a tőzsdebírósági hatásköri kikötés szokásos is és a felek az F/10, alattiban körülirt ügylettel kapcsolatban is hivatkoztak a tőzsde árúüzleti szokásokra. A felek az F/10, alatti kötlevél tanúsága szerint, az üzleti összeköttetésükbe beleilleszkedő ebből az ügyletből eredő peres kérdések tekintetében tehát kifejezetten eltértek a korábbi megállapodástól. A bíróság felfogása szerint, amennyiben a felek csak egy esetre, kivételesen kívántak eltérni az általános hatásköri kikötéstől és az errevonatkozó szándékukat egyébként fenn kívánták tartani, úgy tekintettel arra is, hogy a tőzsdebírósági hatásköri alávetés mindenkor szorosan magyarázandó, az F/10, alatti kötlevélbe bele kellett volna venniök, hogy az itt foglalt megállapodással a korábbi általános kikötést érinteni nem akarják. Ez azonban nem történt meg, sőt a kereset alapjául szolgáló ügylet tekintetében utóbb a 2. és 3. alatti nyilatkozatok szerint maga felperes sem kívánta a tőzsdebírósági hatáskör kikötését és nem hivatkozott az F/10, alattit megelőző jogi helyzetre. Azt a tényt, hogy a felek szándéka nem irányult arra, hogy minden vitás kérdés, amely közöttük az F/10, alattit követőleg felmerült, újból a tőzsdebírósági ítélkezés alá kerüljön, megerősíti az is, hogy az F/6, alatti tanúsága szerint éppen a kereseti ügyletből eredő vitás kérdéseknek egy részére, nevezetesen a Szendrő állomásra érkezett és minőségileg kifogásolt répawaggonok tekintetében felmerült, tehát szorosanvéve csak a minőségi vitára vonatkozólag vetette magát alá alperes a tőzsdei különbíróság hatáskörének; ez a kérdés azonban ezúttal nem tárgya a pernek. Mindemiatt a bíróság hatáskörét leszállította és a helytelenül igénybevett perút által okozott költségek viselésére felperest kötelezte. Budapest, 1935. évi február hó 26. napján. Steiner Marcell s. k., Büchler Bertalan s. k., dr. Latzkó Vilmos s. k., választott birák, dr. Kende Ernő s. k. jog •gyí titkár. A budapesti kir. ítélőtábla P. V. 3211/1935. számú végzésével a felperes által benyújtott felfolyamodást elutasította. Indokok: Felperes kereseti követelését az F/l. alatti szerint 1934 december 13-án létrejött ügyletből származtatja, a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának hatáskörét pedig az 1934 április hó 22-iki keletű F/4, alatt csatolt körlevélben foglalt kikötésre alapítja. Az 1934 április hó 22-iki ügylet megkötése után azonban felek 1934 június hó 16-án az F/10, alatt csatolt körlevéllel újabb ügyletet kötöttek és az ebből eredő vitás kérdések eldöntésére a pertárgy értéke szerint a miskolci kir. járásbíróság illetve a miskolci kir. törvényszék kizárólagos illetékességét kötötték ki. Ezzel a kikötéssel tehát hatályát vesztette az 1934 április hó 22-iki keletű korábbi F/4, alatt elfekvő kötlevélbe foglalt az a megállapodás, mely szerint a felek üzleti összeköttetésük egész tartamára a Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bírósága hatáskörének vetették alá magukat, mert sem az F/10, alatti kötlevélben nem nyert kifejezést, hogy a később kötendő ügyletekre az F/4, alattiban történt korábbi alávetést felek továbbra is hatályában fennállónak tekintik, sem az F/l. alattiból nem állapítható meg feleknek erre irányuló ügyleti akarata. Ilyértelmű rendelkezés hiányában pedig annál inkább lehet arra következtetni, hogy az F/l. alatti szerint létesült ügylet tekintetében felek a korábbi tőzsdebírósági alávetést irányadónak nem tekintették, mert a felek a 4., 6. és F/4, alatti kötlevelekben is kifejezetten kikötötték a tőzsdebíróság hatáskörét, jóllehet az 5. alatti kötlevélben az üzleti összeköttetés egész tartamára történt korábbi alávetés folytán az újabb kikötésre szükség nem is volt. A kifejtettekből következik, hogy az 1934 június hó 16-ika után kötött F/l. alatti ügyletből eredő vitás kérdésekben felperes az F/4, alatti kötlevelekben foglalt s az összeköttetés egész tartamára szóló korábbi alávetés alapján az eljárt választott bíróság hatáskörét igénybe nem veheti. Az a körülmény, hogy az F/10, alatti kötlevélben foglalt kikötés alakilag a törvényes rendelkezéseknek megfelel-e vagy sem, feleknek a kötlevélbeli kikötésben kifejezésre juttatott ügyleti akaratára befolyással nincs. A kifejtett és a fentiékkel nem ellenkező egyéb indokaiból nem sért tehát eljárási szabályt az elsőbíróság döntése, ezért a felperes felfolyamodásának helyt adni nem lehetett. Budapest, 1935 március hó 26. napján dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró előadó, dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. Anyagi jog 22. Hűségnyilatkozat. Ha az eladó szívességből vállal a vevő részére egy oly tevékenységet, amelynek célja kedvezményes fuvardíjtétel biztosítása, és ha e tevékenység körében rendes gondossággal jár el, úgy őt nem lehet felelőssé tenni azért, hogy a részére nyújtott téves felvilágosítás következtében a vevő a fuvardíjkedvezményt tényleg nem kapta meg. 207/1935. V. B. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1934 szeptember 15-én 150 q napraforgópogácsát vásárolt ab Üjfehértó waggonba rakva. Űjfehértó kedvezményes 12. osztályú díjszabású állomás. A kedvezményes díjszabás ahhoz van kötve, hogy a feladónak úgynevezett hűségnyilatkozatot kell tennie, hogy 30 kilóméteren túl nem szállít és nem vesz át tengelyen árut. Noha 1934 október 18-iki rendelkezésében ezekre figyelmeztette az alperest és kiemelte, hogy feladóként csakis ilyen hűségnyilatkozatot tett cég szerepelhet, alperes mégis nem ilyen feladót tüntetett fel a fuvarlevélben, miért is a MÁV nem alkalmazta a kedvezményes 12/c, hanem a rendes 10/c tarifaosztályt és ez okból felperesnek 84 P 50 f. fuvarkülönbséget kellett megfizetnie. A kereseti kérelem ezen tőke és járulékainak megítélésére irányul. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani. Védekezésének lényege az volt, hogy miután ab Újfehértó waggonba rakva adott el és így is szállított, ennélfogva az Üjfehértótól felmerülő fuvar-