Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám

III. évfolyam 10. szám Megjelenik minden hé elején Budapest, 1935 november 2 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő; D R. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzölap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog 35. Az 1881 : 59. t.-c. 94. § b) pontjának az a rendelkezése, amely szerint a tőzsdebírósági alávetésnek „írásban kifejezetten" kell történnie, szorosan értelmezendő. Nem érvényes tehát az alávetés akkor, ha az alperes csak szóbelileg jelentette ki, hogy az előző, ugyanazon felek között, írásbeli formában létrejött és tőzsdebírósági alávetést is tartalmazó ügylet összes kikötései ezen újabb ügyletre is alkalmazandók; akkor sem, ha ezen ügylet teljesítése megtörtént és így az alperes a szóbelileg létrejött ügyletet faefnm concludenssel utólag is jóváhagyta. f. Tőzsdebíróság. 602/1934. Indokok. Felperes 602/1934. számú keresetében azt adta elő, hogy alperes 1934. július 7-én a Budapesti árú- és értéktőzsde csarnokában a hivatalos tőzsdeidő alatt megvásárolt tőle 600/1200 q búzát. Az ezen ügylet alapján átvett 300 q búza ellenértéke fejében 1934 augusztus hó 15-én 4777.50 pengőt tartozott volna alperes felperesnek megfizetni. Az ezt követőleg átvett további 150 q búza ellenértéke fejében pedig augusztus 18-án 2366.25 pengőt tartozott volna felperesnek megfizetni. Minthogy alperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kérte őt 7143.75 pengő tőkének és járulékainak megfizetésére kötelezni. 611/1934. számú keresetében azt adta elő felperes, hogy alperes az ugyancsak a július 7-én létrejött ügylet alapján átvett még további 200 q búza ellenértéke fejében augusztus 23-án 3175 pengőt tartozott volna neki megfizetni. Minthogy alperes ezen fizetési kötelezettségnek nem tett eleget, kérte őt 3175 pengő tőkének és járulékainak megfizetésére kötelezni. A mindkét perben 1934. szeptember 27-ére kitűzött tárgyalási halárnapon a bíróság felperes kérelmére — amelyhez alperes is qsatlakozoft — elrendelte, hogy a két per közös tárgyalás és eldöntés végett egyesíttessék. Felperes az egyesítés után — miután leszállította keresetét a perköltségekre — felmutatta, majd utóbb becsatolta a B) alatti 1934. július 7-én kelt kötlevelet és előadta, hogy az ügylet nem a tőzsdeteremben jött létre, úgy hogy a bíróság hatásköre nem ezen a tényen, hanem a B) alatti kötlevélben foglalt kikötésen alapszik. Alperes hatásköri kifogást emelt, előadván, hogy a B) alatti kötlevél nem vonatkozik a peresített ügyletre. Vitatta, hogy az ezen kötlevélbe foglalt ügylet már a július 26-án, augusztus 7-én és 9-én (számlázott, összesen 1250 q-át kitevő szállítások által teljesíttetett. Igaz ugyan, hogy ezen szállításokat követőleg felperes egy újabb, szóbelileg létrejött ügylet alapján szállított még búzát az alperesnek, azonban ezen újabb ügyletre vonatkozólag a tőzsdebíróság hatásköre nem lett kikötve. Kérte, hogy az előadottak alapján a bíróság hatáskörét szállítsa le és a pert ehelyütt szüntesse meg. A pergátló kifogásra felperes azt adta elő, hogy a követelés nem a B) alattiban foglalt július 7-i, hanem egy július 16-i ügyletből származik., azonban a bíróság hatásköre lényegében mégis a B) alattiban foglalt hatásköri kikötésen alapszik. Peres felek ugyanis 1934 július 16-án telefonon a 866/1934 s. i. [számú kérvényhez A) alatt másolatban mellékelt felperesi levélben igazolt ügyletet kötötték, amely szerint alperes a BJ alatti kötlevéllel megvásárolt búzán felül még 10 vágón búzát vásárolt a felperestől, a B) alatti kötlevélben foglaltakkal azonos feltételekkel. A július 16-i levelet alperes kézhez vette és az abban foglaltak ellen nem tiltakozott; a július 16-án megvásárolt búzát felperestől átvette és ezen búza vételárát is — a per során -— felperesnek megfizette. Ennek folytán alperes, minthogy a B) alatti kötlevél minden egyes pontját a július 16-án kötött ügyletre vonatkozólag is kötelezőnek ismerte el, annak egyetlen — a tőzsdebíróság hatáskörére vonatkozó — pontját utólag nem kifogásolhatja. Alperes elsősorban azt vitatta, hogy a július 16-án létrejött ügylet nem tartalmaz utalást a B) alatti kötlevélben foglalt hatásköri kikötésre, mert az „azonos feltételekkel" kitétel magában-, véve csak úgy értelmezhető, hogy alperes a B) alattiban foglaltakkal azonos szállítási feltételekkel vásárolt búzát, de ezen túlmenő, kiterjesztő értelmezés a július 16-i megállapodásnak nem adható. Másodsorban hangsúlvozta, hogy a törvény a tőzsdebíróság hatáskörének kikötéséhez írásbeli alakot kíván meg, a július 16-i ügyletre vonatkozólag pedig felperes saját előadása szerint sem létesült írásbeli alávetés. Peres felek előadásait részletesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza. A bíróság alperes pergátló kifogását alaptalannak találta.