Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám

38 TŐZSDEI JOG 1U. SZ. Az a körülmény, hogy a július 16-i ügylet a július 7-i ügylettel azonos feltételek mellett jött létre, azt jelenti, hogy a felek a július 7-i ügylet összes feltételeit a július 16-i ügyletre vonatkozólag is kikötötték; kikötötték tehát a tőzsdebíróság hatáskörét is, minthogy erre vonatkozólag eltérően nem rendelkeztek. Ezek szerint csak azfc kellett megvizsgálni, vájjon ezen szóbelileg létesített hatásköri kikötés hatályosnak tekinthető-e? Azt a szabályt, amely szerint a tőzsdebíróságnak csak akkor van a per elbírálására hatásköre, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak írásban kifejezetten alávetették, a bírói gyakorlat több ponton áttörte. Az 53. számú T. Ü. H. szerint nem szükséges, hogy a peres felek valamennyien alávetették légyen magukat a tőzsdebíróság hatáskörének, hanem elegendő, ha csak az alperesként perbevont fél vetette magát alá ezen kivételes bíróságnak. A bírói gyakorlat szerint, ha a megbízó nem is hatalmazta fel megbízottját a tőzsdebíróság hatáskörének kikötésére, a megbízott által létesített kikötés mégis hatályos, ha az alávetéjs a megbízás folytán létesített ügylethez hasonló ügyleteknél szokásos, vagy ha a megbízó megbízottjának ténykedéseit azzal, hogy a nevében kötött ügyletet teljesítette, utólag elfogadta. Továbbá a bírói gyakorlat értelmében az a fél, aki az ügyletet — akárcsak részben is — teljesítette és az abból származtatott követelést elismerte, a kötlevélben foglalt alávetés hatályát azon az alapon, hogy az aláírás nem cégszerű — vagyis lényegileg azon az alapon, hogy nincsen írásbeli alávetés — nem kifogásolhatja. Ugyanígy a bíróság abból a tényből, hogy a peres ügyletek tekintetében a közbenső ú. n. regulálások alkalmával az elszámolások a felek közt minden kifogás nélkül megejtettek, azt a következtetést vonta le, hogy ezzel az alperes az ügyleteket sajátjának ismerte el, amely elismerés kiterjed az összes ügyleti feltételekre, így a hatásköri kikötésre is, vagyis az aláírás cégszerűtlen voltára alapított hatásköri kifogás nem vehető figyelembe. Az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának b), c) és d) pontjaiba foglalt, fentidézett szabályt tehát a bírói gyakorlat nem betűszerinti értelmében, szigorúan magyarázza, amennyiben az alperesként perbevont felet bizonyos esetekben elzárja attól, hogy a szigorú értelmezés szerint magábanvéve helytálló pergátló kifogását érvényesíthesse. A bíróság felfogása szerint az adott eset a most felsorolt esetekkel lényegében azonos. Nem volt ugyanis vitás, hogy alperes 1934. július 16-án a B) alatti kötlevélben foglaltakkal azonos feltételek mellett vásárolt búzát a felperestől, és az ezen — szóbelileg létrejött — ügylet igazolását tartalmazó július 16-i felperesi levél ellen nem tiltakozott, tehát nyilvánvaló, hogy szóbelileg alávetette magát a tőzsdebíróság hatáskörének. Minthogy alperes a megvásárolt árut átvette és a vételárat — a per során — felperesnek megfizette, vagyis az ügyletet teljes egészében teljesítette, ezen eljárás folytán utóbb a — bár magábanvéve nem a törvény által megkívánt formában eszközölt — hatásköri alávetést nem kifogásolhatja. Budapest, 1934. évi december hó 3. napján. II. Kir. ítélőtáblai végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt adva, a Budapesti árilés értéktőzsde választott bíróságának megtámadott végzését megváltoztatja, és nevezett bíróság hatáskörét leszállítva a pert megszünteti. Egyben kötelezi a felperest, hogy 8 nap alatt fizessen az alperelsnek végrehajtás terhével 294 P, azaz kettőszázkilencvennégy pengő per- és felfolyamodási költséget. Indokok: A peresített követelés a nem vitás tényállás szerint az 1934. évi július 16-iki ügyletből (A.) származik, a választott bíróság hatáskörét pedig az 1934. évi július 7-én kelt B) alatt csatolt kötlevélben foglalt kikötésre alapítja a felperes. Vonatkozó indokaiból helyes az elsőbíróságnak az a megállapítása, hogy az alperes B) alatt csatolt kötlevél feltételei szerint 1934. évi július hó 7-én létesült ügyletnek összes, tehát a hatásköri kikötésre vonatkozó rendelkezéseit is, az 1934. évi július 16-ikán létesült ügyletre vonatkozóan csak szóbelileg ismerte el kötelezőnek s így alperes a tőzsdebíróság hatáskörének csupán szóbelileg vetette alá magát. Az elsőbíróságnak a szóbeli alávetés érvényességére vonatkozó jogi álláspontját azonban nem osztja a kir. ítélőtábla. Az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja szerint, amelyre felperes a Budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának hatáskörét alapítja — az alávetésnek írásban kifejezetten kell történnie. Minthogy eszerint az alávetésnek a törvény által előírt írásbeli alakja a hatásköri kikötés érvényességi kelléke és a hatásköri kifogásra vonatkozó törvényes rendelkezések mindig szorosan magyarázandók, a szóbelileg létesült s így eredetileg érvénytelen alávetés az ügyletnek az alperes részéről való teljesítése folytán érvényessé nem vált, az elsőbíróság tehát eljárási szabályt sértett akkor, amidőn az érvénytelen szóbeli alávetés alapján hatáskörét megállapította, ezért a kir. ítélőtábla a megtámadott határozat megváltoztatásával a rendelkező rész szerint határozott és a pervesztes felperest a felmerült per- és felfolyamodási költségek megfizetésére kötelezte. Budapesten, 1935. évi március hó 26. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélőtáblai tanácselnök; dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró; előadó: dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. III. A kir. kúria a kir. ítélőtábla végzését helybenhagyta. Anyagi jog 36. A büntetőbíróság ítéletének kihatása a polgári perre. — Alkalmazottért való felelősség. — Hajófuvarozás során előállott kár. — Gondatlanság. Tőzsdebíróság 229/1935. sz. Indokok: Nem volt vitás, hogy felperes 1934 július 5-én az F/I. alatti kötlevél szerint abban állapodott meg az N. N. budapesti be nem jegyzett céggel — amely alperesnek és három más hajózási vállalatnak alkalmi egyesülése —, hogy az utóbbi cég a felperes tulajdonát képező V. nevű fauszályt, amely az óbudai