Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám

38 TŐZSDEI JOG 1U. SZ. Az a körülmény, hogy a július 16-i ügylet a július 7-i ügylettel azonos feltételek mellett jött létre, azt jelenti, hogy a felek a július 7-i ügylet összes feltételeit a július 16-i ügyletre vonat­kozólag is kikötötték; kikötötték tehát a tőzsde­bíróság hatáskörét is, minthogy erre vonatkozó­lag eltérően nem rendelkeztek. Ezek szerint csak azfc kellett megvizsgálni, vájjon ezen szóbelileg létesített hatásköri kikötés hatályosnak tekinthető-e? Azt a szabályt, amely szerint a tőzsdebíróság­nak csak akkor van a per elbírálására hatásköre, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak írásban kifejezetten alávetették, a bírói gyakor­lat több ponton áttörte. Az 53. számú T. Ü. H. szerint nem szükséges, hogy a peres felek valamennyien alávetették lé­gyen magukat a tőzsdebíróság hatáskörének, ha­nem elegendő, ha csak az alperesként perbevont fél vetette magát alá ezen kivételes bíróságnak. A bírói gyakorlat szerint, ha a megbízó nem is hatalmazta fel megbízottját a tőzsdebíróság ha­táskörének kikötésére, a megbízott által létesített kikötés mégis hatályos, ha az alávetéjs a megbízás folytán létesített ügylethez hasonló ügyleteknél szokásos, vagy ha a megbízó megbízottjának ténykedéseit azzal, hogy a nevében kötött ügy­letet teljesítette, utólag elfogadta. Továbbá a bírói gyakorlat értelmében az a fél, aki az ügy­letet — akárcsak részben is — teljesítette és az abból származtatott követelést elismerte, a köt­levélben foglalt alávetés hatályát azon az alapon, hogy az aláírás nem cégszerű — vagyis lényegi­leg azon az alapon, hogy nincsen írásbeli alá­vetés — nem kifogásolhatja. Ugyanígy a bíróság abból a tényből, hogy a peres ügyletek tekinteté­ben a közbenső ú. n. regulálások alkalmával az elszámolások a felek közt minden kifogás nélkül megejtettek, azt a következtetést vonta le, hogy ezzel az alperes az ügyleteket sajátjának ismerte el, amely elismerés kiterjed az összes ügyleti fel­tételekre, így a hatásköri kikötésre is, vagyis az aláírás cégszerűtlen voltára alapított hatásköri kifogás nem vehető figyelembe. Az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának b), c) és d) pontjaiba foglalt, fentidézett szabályt tehát a bírói gyakorlat nem betűszerinti értelmében, szigorúan magyarázza, amennyiben az alperes­ként perbevont felet bizonyos esetekben elzárja attól, hogy a szigorú értelmezés szerint magában­véve helytálló pergátló kifogását érvényesíthesse. A bíróság felfogása szerint az adott eset a most felsorolt esetekkel lényegében azonos. Nem volt ugyanis vitás, hogy alperes 1934. július 16-án a B) alatti kötlevélben foglaltakkal azonos fel­tételek mellett vásárolt búzát a felperestől, és az ezen — szóbelileg létrejött — ügylet igazolását tartalmazó július 16-i felperesi levél ellen nem tiltakozott, tehát nyilvánvaló, hogy szóbelileg alávetette magát a tőzsdebíróság hatáskörének. Minthogy alperes a megvásárolt árut átvette és a vételárat — a per során — felperesnek meg­fizette, vagyis az ügyletet teljes egészében telje­sítette, ezen eljárás folytán utóbb a — bár magábanvéve nem a törvény által megkívánt for­mában eszközölt — hatásköri alávetést nem ki­fogásolhatja. Budapest, 1934. évi december hó 3. napján. II. Kir. ítélőtáblai végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt adva, a Budapesti áril­és értéktőzsde választott bíróságának megtáma­dott végzését megváltoztatja, és nevezett bíróság hatáskörét leszállítva a pert megszünteti. Egyben kötelezi a felperest, hogy 8 nap alatt fizessen az alperelsnek végrehajtás terhével 294 P, azaz kettőszázkilencvennégy pengő per- és fel­folyamodási költséget. Indokok: A peresített kö­vetelés a nem vitás tényállás szerint az 1934. évi július 16-iki ügyletből (A.) származik, a válasz­tott bíróság hatáskörét pedig az 1934. évi július 7-én kelt B) alatt csatolt kötlevélben foglalt kikö­tésre alapítja a felperes. Vonatkozó indokaiból helyes az elsőbíróság­nak az a megállapítása, hogy az alperes B) alatt csatolt kötlevél feltételei szerint 1934. évi július hó 7-én létesült ügyletnek összes, tehát a hatásköri kikötésre vonatkozó rendelkezéseit is, az 1934. évi július 16-ikán léte­sült ügyletre vonatkozóan csak szóbelileg ismerte el kötelezőnek s így alperes a tőzsdebíróság hatáskörének csupán szóbelileg vetette alá magát. Az elsőbíróságnak a szóbeli alávetés érvényes­ségére vonatkozó jogi álláspontját azonban nem osztja a kir. ítélőtábla. Az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának b) pontja sze­rint, amelyre felperes a Budapesti árú- és érték­tőzsde választott bíróságának hatáskörét ala­pítja — az alávetésnek írásban kifejezetten kell történnie. Minthogy eszerint az alávetésnek a törvény által előírt írásbeli alakja a hatásköri kikötés érvényességi kelléke és a hatásköri kifogásra vonatkozó törvényes rendelkezések mindig szo­rosan magyarázandók, a szóbelileg létesült s így eredetileg érvény­telen alávetés az ügyletnek az alperes részéről való teljesítése folytán érvényessé nem vált, az elsőbíróság tehát eljárási szabályt sértett akkor, amidőn az érvénytelen szóbeli alávetés alapján hatáskörét megállapította, ezért a kir. ítélőtábla a megtámadott határozat megváltoztatásával a rendelkező rész szerint ha­tározott és a pervesztes felperest a felmerült per- és felfolyamodási költségek megfizetésére kötelezte. Budapesten, 1935. évi március hó 26. napján. Dr. Kovács László s. k. kir. ítélőtáblai tanács­elnök; dr. Gedeon Alajos s. k. kir. ítélőtáblai bíró; előadó: dr. Jókay Sándor s. k. kir. ítélő­táblai bíró. III. A kir. kúria a kir. ítélőtábla végzését hely­benhagyta. Anyagi jog 36. A büntetőbíróság ítéletének kihatása a pol­gári perre. — Alkalmazottért való felelősség. — Hajófuvarozás során előállott kár. — Gondatlan­ság. Tőzsdebíróság 229/1935. sz. Indokok: Nem volt vitás, hogy felperes 1934 július 5-én az F/I. alatti kötlevél szerint abban állapodott meg az N. N. budapesti be nem jegyzett céggel — amely alpe­resnek és három más hajózási vállalatnak alkalmi egyesülése —, hogy az utóbbi cég a felperes tulaj­donát képező V. nevű fauszályt, amely az óbudai

Next

/
Oldalképek
Tartalom