Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám

24 TŐZSDEI JOG 6. SZ. különben a vevő az áruüzleti szokások 65. §-ában felsorolt jogok egyikét gyakorolhatja. Amikor a teljesítésre kötelezett már teljesíthet, a teljesítés lejárt, így lejárat előtti megtagadásról ily esetben beszélni nem lehet. Alperes 1935. január 4-én kelt levelében értesítette felperest, hogy nem szállít. Alperes szállítási késedelme tehát felperesnek január 5-én jutott a tudomására. Január 6-án, vasárnap volt, ehhez képest a bíróság az árkülönbözet megállapításánál a január 7-én érvényben volt árakat vette alapul. Ezeket saját szakértelmével kipuhatolván, alperest métermázsánként 3.50 pengő, a 150 métermázsa után 525 pengő árkülönbözetben marasztalta és felperest az ezt meghaladó keresetével elutasította. Minthogy alperes túlnyomórészben pervesztes lett, ia költségek tekintetében a rendelkezőrész szerint kellett határozni. OBudapest, 1935. március 22. napján. iSteiner MaTcel, iBraun Arnold, Keller Antal választott birák s. k., dr. Móra Zoltán s. k. jogügyi titkár. 24. A sikértartalom meghatározásának szokásos módja. 838/1934. V. B. Indokok: Felperes keresetlevelében előadta, hogy alperes az il934. szeptember 29-én kelt kötlevéllel keményítőgyártásra tőle 540 zsák 6-os búzalisztet vásárolt; ebből 180 zsákot felperes leszállított és az ezen menyiségre eső vételárból alperes 421.25 pengőt levont. 36/1935. s. i. szám alatti keresetfelemelő kérvényében felperes előadta, hogy alperes a következő szállítmány vételárából továbhi 516.75 pengőt vont le; e keresetfelemelés folytán összesen 938 pengő tőke és járulékainak megfizetésére irányította kereseti kérelmét. A bíróság iá becsatolt kötlevélből megállapította, hogy a kereseti ügylet a következő feltételek mellett jött létre: Az ár 26 pengőben volt q-ként meghatározva; a megállapodás azonban az volt, hogy az ár alapját 45% sikértartalmú őrlemény képezi. Amennyiben a liszt 45%-nál kevesebb, de 43%-nál magasabb sikértartalmú, úgy az ár minden 1 % sikértartalom kevesebbletért 25 fillérrel csökken. 43%-tól 40%az ár 1%-ónként 50 fillérrel mérséklődik. Ha a szállított őrlemény sikértartalma a teljes 46%-ot eléri, úgy 47% sikértartalomig az eladó a veivőnek minden teljes 1 % sikértartalomitöbbletért q-ként 25 fillért, 47%-on felül 50% sikértartalomig pedig 1%-ónként 50 fillérrel magasabb árat fizet. 40%-on aluli sikértartalmú lisztet iá vevő nem tartozik átvenni. A szállítási rendelkezést követőleg, azonban a szállítást megelőzőleg eladó a vevőnek 1—1 kg.-os nyitott és pecsételt mintát küld, mely a sikértartalom megállapítására szolgál, megjegyezvén, hogy az egyik minta a hivatalos eljárás szerint mosatik ki. Amenyiben a vevő által megállapított sikértartalom és az eladó megállapítása között eltérés mutatkozik a vagónszállítmánynál, úgy a sikértartalom mennyiségét mindkét félre nézve kötelezöleg a Gabona- és lisztkisérlet; állomás lelete dönti el. A felek közötti vita tárgya az volt, vájjon a kötlevélnek a sikértartalom megállapítására vonatkozó részei miképpen értelmezendők; mi értendő a kötlevélben említett hivatalos eljárás szerinti kimosás alatt. A bíróságnak azt kellett vizsgálni, hogy a sikérmosásnak melyik a szokásos módja. É célból szakértői bizonyítást rendelt el. A bíróság a szakértő véleménye alapján megállapította, hogy ia sikérkimosás rendesen 20 grammos mintából történik és hogy a kimosást párluzamosan és esetenként egymásután is többször végzik el. A bíróság a szakértő határozott véleménye alapján nem tulajdonított súlyt annak, hogy iá Gabona és Lisztkisérleti Állomás 644/lék34. sz. által felpereshez intézett közlésében az 1 kgból való vizsgálat mint a sikérmosásnak ia keményítőgyárakban „szokásos" módja van említve, mert a 711/1934. számú értesítés szerint ezt iá sikérmennyiségmeghatározást a malom külön „kívánságára" végezte el az Állomás és mert a szakértő kifejezetten kijelentette, hogy gyakorlata alatt ez volt az első eset, amidőn 1 kg-os minta alapján kívántak sikérmeghatározást. Minthogy a sikérkimosás szokásos módja a 20—25 gramm mennyiségből való kimosás, amennyiben felperes ezen szokásos módtól eltérő módot kivánt volna választani, ezt a kívánságot annál is inkább köteles lett volna minden kétséget kizáró módon kifejezésre juttatni, mert a kisebb mennyiségű mintából való kimosási módszer és a nagyobb mintából való kimosási módszer a szakértő előadása szerint nem egyenértékű; s ugyanazon sikértartalmú lisztnél teljesen különböző eredményre vezethet. így tehát nem arról volt szó. hogy a feleknek kétfajta, elvileg ugyanazon eredményre vezető eljárás között volt módjuk választani, hanem a helyzet az volt, hogy az egyik eljárási mód mellett elérhető eredmény általában és elvileg különbözik a másik eljárási mód szerint elérhető eredménytől. Ily esetben az, aki ,a szokástól eltérő módot kivánja választani, ebbeli szándékát annál is inkább köteles kifejezésre juttatni minden félreértést kizáró módon, mert az általa választani kivánt eljárási mód eredményei — a szakértő előadása szerint — a másik szerződő félre általában kedvezőtlenebbek. Maga a kötlevél is amellett szól egyébként, hogy az 1 kg-os minta vételére vonatkozó megállapodás egyáltalában nem jelentette egyszersmind azt, hogy a sikérmosásnak az 1 kg-os minta osztatlan felhasználásával kell történnie. A szakértő előadásából ugyanis kitűnik, hogy a vizsgálatot legalább kétszer, esetleg többször kell végezni; így tehát abban az esetben, ha a vizsgálat egysége laz 1 kg-os mennyiség lett volna, annak többszörösét kellett volna minta gyanánt az áruból biztosítani. Végül kiemeli a bíróság, hogy a tárgyaláson előadottak szerint a kötlevél megszövegezését a felperes végezte. Ennélfogva a felperes által választott kifejezések esetleges határozatlanságának a következményeit felperes alperesre nem hárít' hatja át. Minthogy a bíróság megállapítása szerint az alperesi sikermegállapítás volt a szerződésszerű, felperest keresetével el kellett utasítani, sőt őt a perköltség viselésére is kötelezni. Budapest, 1935 január 29. Bing Gyula s. k. a választott bíróság elnöke, Braun Arnold s. k., Nagy Andor s. k. tőzsdetanáososok, választott bírák, dr. Móna Zoltán s k. jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)