Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 7. szám

III. évfolyam 7. szám Megjelenik minden hó elején Budapesti 1935 július 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő; DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGOT AKOJR LAT Anyagi jog 25. I. A tőzsdei játékkifogás tényálladéki elemei a m. kir. Kúria ítélete szerint. A valóságos szállítás kikötése és eszközlése kizárja a játékkifogás alaposságát. II. A záloghitelezőnek csak joga, de nem egyúttal kötelessége is a zálogtárgyból kielégítést szerezni; ennélfogva nem lehet felelőssé tenni a záloghitelezőt azért, mert a „kellő időben" való értékesítést elmulasztotta. III. A bíróság csak akkor köteles a marasztalást a szerződés szerint járó ellenszolgáltatás előzetes teljesítésétől függővé tenni, ha az alperes ezirányban kérelmet terjeszt elő. A törvényszéki ítélet indokolása: „Leszállított fellebbezési kérelme szerint a felperes azon az alapon kérte az alperes marasztalását 13.000 pengő tőkében és ennek járulékaiítélet helybenhagyását, mert a felek közötti összeköttetést a felek a F/2, alatti megállapodás szerint úgy rendezték, hogy az alperes 13.000 pengőt tartozik a felperesnek megfizetni. Ezzel szemben alperes azon a'z alapon kérte az elutasító elsőbírói ítélet helybenhagyását, mert a felek közötti összeköttetés lényegében nem volt más, mint az hogy alperes tözsdejáíékot folytatott a felperesnél vezetett folyószámlán, már pedig jogszabály szerint a tőzsdejátékból eredő követelést bírói úton érvényesíteni nem lehet. A mai tárgyaláson felperes csatolt egy közjegyzőileg hitelesített könyvkivonatot a tőzsdejáték kifogásának megcáfolására, alperes azonban erre a könyvkivonatra nyilatkozni nem tudott. lA kir. törvényszék errevaló tekintet nélkül hagyta figyelmen kívül az alperes kifogását és állapította meg azt, hogy a felek közötti üzleti összeköttetés lényege nem tőzsdejáték volt. Magának alperesnek elsőfokon érvényesített védekezéséből, különösen pedig a 9. sorszámú jegyzőkönyvhöz A/3, alatt becsatolt különiratának tartalmából a kir. törvényszék tényként állapította meg, hogy a felperesi pénzintézetnél alperes az üzleti összeköttetés során értékpapírokat vásárolt olykép, hogy arra fedezetet adott értékpapírokban, továbbá fedezetül szolgált a megbízás folytán felperes által vásárolt értékpapír is, és hogy az ilyenfajta ügyletekből kifolyólag az alperest veszteségek érték, úgy hogy végeredményben az elszámolási különbözettel még ma is tartozik. Ebből nyilvánvaló, hogy az alperes vételi, illetve eladási megbízásainak a felperes valósággal eleget tett, a vásárolt értékpapírokat arz alperes részére valósággal szállította is, és hogy a felek ügyletei nem irányultak egyenesen arra, hogy az ügyletek valóságos teljesítésének mellőzésével csak az árfolyamkülönbözeteket számolják el egymással. Már pedig ilyen körülmények között nem helytálló alperesnek iá tőzsdejáték kifogására alapuló védekezése és mert azt elismerte, hogy tartozik, a továbbiak során már csak egyéb kifogásaival kellett foglalkozni". A m. kir. Kúria alperes felülvizsgálati kérelme folytán a P. VII. 284/1935. szám alatt a következő határozatot hozta: „A m. kir. Kúria alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és kötelezi a .. . költségek viselésére. Indokok: A fellebbezési bíróság az alperesnek az A/3 alatt csatolt különirat tartalmával egyezően tett perbeli előadása alapján eljárási szabálysértés nélkül állapította meg Ítéletében tényállásként azt, hogy a felperes részvénytársaság, az alperes megbizásábóS értékpapírokat lénylegesen megvásárolt és adott el, ennek folyományaként az alperes részére értékpapírokat ténylegesen megszerzett és hogy az ekként megszerzett értékpapírok alperes részéről a felperes követelésének fedezetéül leköttetlek. E tényállás alapján jogszabálysértés nélkül jutott a fellebbezési bíróság arra az eredményre, hogy a felek akarata nem irányult kizárólag az árkülönbözet utólagos elszámolására, hanem a vételi és eladási ügyletek valóságos lebonyolítására, aminek megfelelően az ügyletek valóban teljesítve is lettek: ekkénjt tehát jogszabálysértés nélkül hagyta a fellebbezési bíróság' — helytálló ítéleti indokolásával — figyelmen kívül a tőzsdejátékra alapított alperesi kifogást. Ennek cáfolatául nem szolgálhatnánk az alperes felülvizsgálati kérelméhez 1. és II. alatt csatolt felperesi levelek — még ha figyelembe volnának is vehetők ezek a felülvizsgálati eljárásban használt új bizonyítékok —, mert az értékpapíroknak ez okiratok tartalma szerint az alperes részére átengedése és az alperesi letétszámlán el'smerése az alperes részére történt átadást jelent. A fellebbezési bíróság az alperesnek a B) alatti okiratban tett elismerő nyilatkozata alapján jogszabálysértés nélkül határozta meg az alperesnek a felperessel szemben fennálló tartozását a kereseti 13.000 pengő összegben.