Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 5. szám

5- sz. TŐZSDEI JOG 19 késségének kikötésére vonatkozó záradék sem, hiányzik tehát a kifejezett írásbeli alávetés. Vitatta végül még azt is, hogy miután a kötlevél eredetileg a St. és K. cég részére állíttatott ki, ennélfogva még ha az abban foglalt hatásköri kikötést határozottnak lehetne is tekinteni, annak alapján csak a St. és K. cég, nem pedig felperes léphetne fel alperes ellen a választottbíróság előtt. A bíróság az alperes kifogását alaptalannak találta. A K. T. 265. §-a szerint a kereskedelmi ügyletek megbírálásánál és értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul. Minthogy a kötlevél egy nyomtatott blankettán állíttatott ki és abba feltűnően nagy betűkkel Íratott bele a hatásköri kikötéssel kapcsolatban a ,,Budapesti Áru és Érték" kifejezés, kétségtelen, hogy ez alatt a kitétel alatt a szerződő felek csakis a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Választott Bíróságát értették, mert más hasonló nevű, tehát megtévesztésre alkalmat adó, vagy a határozottságot legkisebb mértékben is kizáró intézmény, illetve bíróság Magyarországon nem létezik. Alperes azt is felhozta védekezésként, hogy miután ö kisgazda és nem kereskedő, vele szemben tehát szigorúbban kell alkalmazni azt az elvet, hogy a tőzsdebíróság hatásikörére vonatkozó kikötésnek határozottnak kell lenni, mert alperes, mint kisgazda nem is tudott a tőzsdebíróság létezéséről. A bíróság a kereseti kötlevél, továbbá az F/l. alatti kötlevél alapján megállapította, hogy az alperes egy napon 850 q tengerit adott el. Egy termelő, aki egyszerre ennyi árut tud eladni, nem tekinthető kisgazdának, aminthogy az F/2, alatta levélben maga alperes is földbirtokosnak írta magát alá. Az F/2, alatti levél szövegezéséből megállapítható az is, hogy alperes elég nagy intelligenciával bíró földbirtokos, aki tehát most utólag joghatályosan annál kevésbé védekezhetik azzal, hogy a tőzsdebíróság létezéséről nem is tudott, mikor az ugyanaznap létrejött másik, az F/l. alattiban részletezett ügyletnél is a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét kötötte ki. Az igaz, hogy a kötlevél hatásköri kikötést tartalmazó záradékában a kir. járásbíróság hatáskörének és illetékességének kikötésére vonatkozó kitétel is bentfoglaltatik. Kétségtelen azonban, hogy a felek valamelyik meghatározott kir. járásbíróságra nem gondoltak, mert akkor közelebbről megjelölték volna, hogy melyik kir. járásbíróság hatáskörét kötik ki. Ezt a nyomtatott szöveget tehát a ki nem húzás ellenére úgy kell tekinteni, mintha az ki volna húzva, mintha az ott sem szerepelne. Ez a kitétel tehát a beírt szöveg határozottságán nem változtat. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy még ha az alávetés a törvényben előírt kellékeknek megfelelne is, akkor is annak alapján csak a St. és K. léphetne fel, nem pedig a felperes. Az alperesnek átadott 2. alatta és F/l. alatti ellenkötlevelekben a St. és K. név csak címzésként szerepel s így ezen alperesi ellenkötlevelekből azt kihúzni nem kellett, a felperesi kötlevélben pedig a St. és K. szó ki van húzva és abban szerződő félként a felperes szerepel. Felperes különben bizonyítani kívánta, hogy az ügyletet közvetítő K. S. az ügylet megkötése alkalmával alperessel kifejezetten közölte, hogy az ügylet felperessel köttetik. A bíróság ezt a bizonyítást el sem rendelte, mert azt feleslegesnek tartotta. Az alperes ngyanis nem tagadta, hogy az F/l. alattiban említett 300 q tengeri-ügylet, mely pedig ugyanilyen blankettán kelt, a felperes által bonyolíttatott íe és számoltatott el, tehát tudta, hogy nem a St. és K. céggel, hanem a felperessel áll összeköttetésben, mert különben az F/2, alatti levélben nem hivatkozott volna maga is arra, hogy a kereseti kötlevél értelmében ő adott el 450 q csövestengerit a felperesnek. Minthogy a fentebb kifejtettek szerint szerződő felek kétségtelenül a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Választott Bíróságának a hatáskörét kívánták per esetére kikötni, minthogy a kötlevélben foglalt kitétel elég határozott ahhoz, hogy a szerződő feleknek ezt az akaratát kifejezésre juttassa, mindezeknél fogva a hatáskört meg kellett állapítani. Budapest, 1934. évi február hó 16. napján. Dr. Klár András s. k., Weiss János s. k., Berger Mór s. k. választottbírák; dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. A budapesti kir. ítélőtábla P. V. 2719/1935/2. számú végzésével alperes felfolyamodásának helyt nem adott. Indokok: Alperes 1933 szeptember hó 14-én a C) alatt csatolt kötlevélben 450 q csöves tengerit, az F/l. alatti kötlevél szerint pedig ugyanazon a napon 300 q morzsolt tengerit adott el. Mindkét ellenkötlevélen a St. és K. cég címzése szerepel. Minthogy a 300 q morzsolt tengerire vonatkozó ügylet nem vitásan a felperes által bonyolíttatott és számoltatott el s ennek az árunak a vételárát a felperestől vette fel és a felperesnek nyugtázta az F/6, alattiban az alperes, jóllehet, a vonatkozó F/l. alatti kötlevél is a St. és K. cég címzésével van ellátva, figyelemmel továbbá arra, hogy a 450 q csöves tengerire vonatkozó A) alatti óvást a felperesi cég küldötte be alperesnek, aki arra az F/2, alattiban válaszolt, amely levélre felperes a 4. alatti válaszlevelet küldötte alperesnek és e levelezés során nem vonta kétségbe alperes, hogy az ügyletet a felperesi céggel kötötte, mind e körülményekből okszerűleg következtethető, miszerint felperes tudta az ügyletkötéskor, hogy a 450 q csöves tengeri vevője nem a St. és K. cég, hanem a felperes s így nem helytálló az az alperesi érvelés, hogy a C) alatti kötlevélben foglalt alávetés alapján legfeljebb a St. és K. cég vehetné igénybe a tőzsdebírósági hatáskört. Az eljáró választottbíróság hiányos megjelölésének a kir. ítélőtábla a megtámadott végzésben felhozott indokokon felül azért sem tulajdonított jelentőséget, mert — jóllehet, a C) alatti nyomtatott szövegében a ,,kir. járásbíróság" szavak áthúzva nem lettek — egy meghatározott járásbíróság megjelölése hiányában nyilvánvaló, hogv felek nem szándékoztak járásbírósági hatáskört kikötni, a C) alatti utolsó bekezdése viszont nem hagy fenn kétséget aziránt, hogy felek az ügyletkötéskor megjelölt bíróság hatáskörének és kizárólagos illetékességének vetették magukat alá, és hogy ez az eljáró választott bíróság volt, azt a hiányos megjelölésből is következtetni lehet, mivel nincs más oly bíróság, amelynek elnevezése a kötlevélben beírt szavakkal kezdődnék.