Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 5. szám

18 TŐZSDEI JOG 5. sz. nak öröklésre hivatva és ezek valamennyien perben állanak. A D) alatti halálesetfelvétel szerint néhai B. I.-nak alperes az egyetlen törvényes leszármazója, az ismeretlen örökösök perbeidézésére tehát szükség nem volt. Néhai B. I. özvegyének perbeidézése pedig — eltekintve attól, hogy a peres felek együttes előadása szerint a most érvényesített követelést vele szemben felperes, mint készfizetői kezessel szemben a pestvidéki kir. törvényszék előtt is érvényesíti —, azért nem volt szükséges, mert az özvegy ez esetben, midőn az örökhagyónak törvényes leszármazója maradt, örökösnek nem tekinthető. Alperesnek a Pp. 180. §-ának 3. pontjára, helyesebben az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ára alapított kifogása szintén alaptalan volt. Alaptalan volt nevezetesen az a kifogás, hogy az örökösre nem terjed ki az örökhagyó által tett, a különbíróság hatáskörét kikötő nyilatkozat, mert a bírói gyakorlatban kialakult jogszabály az, hogy a tőzsdebíróság hatáskörére vonatkozó kikötés átszáll az örökösökre is. Nem volt figyelembevehető alperesnek az a kifogása sem, hogy az üzleti összeköttetés egész tartamára vonatkozó alávetés nem érvényes, mert a tőzsdebíróság és a felsőbíróságok gyakorlata szerint az alávetés nemcsak egy bizonyos, határozottan megjelölt peres kérdésre, hanem valamely állandó és folytonos üzlei összeköttetésből származó összes peres kérdésekre is érvényes. A bíróság a keresethez csatolt A) alatti könyvkivonatból megállapította, hogy néhai B. I. és felperes között az üzleti összeköttetés állandó és folytonos volt. A bíróság az A) alatti könyvkivonatot felülbírálta és megállapította, hogy a tőzsdebíróság hatáskörének való általános alávetést tartalmazó C) alatti kelte, vagyis 1934. évi február hó 20-a után keletkezett felperesnek a keresetben érvényesített követelése és ez alapon megállapította, hogy a C) alattiban foglalt kikötés folytán a kereseti követelés tekintetében az eljáró különbíróság ítélkezése igénybe volt vehető. Alperes a C) alatti, a hatásköri alávetést tartalmazó kötlevél valódisága tekintetében bírói felhívás ellenére nem nyilatkozott. A bíróság tekintettel arra, hogy alperesnek nem közvetlen ténye volt a kötlevél aláírása, ebben a kérdésben szükségesnek tartotta a bizonyítási eljárás lefolytatását. Az eskü alatt kihallgatott alperes vallomása alapján a kérdés nem volt tisztázható, emiatt a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el és a mai tárgyaláson meghallgatta F. Gy. írásszakértőt. A szakértőnek a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt véleménye alapján a bíróság tényként állapította meg, hogy a C) alatti kötlevelet alperes jogelődje néhai B. I. írta alá. Az eljáró különbíróság hatáskörének való alávetés alakszerűsége kizárólag az 1881. évi LIX. t.-c. 94. §-ában foglalt rendelkezések szerint bírálandó el. A törvényszakasznak ezúttal alkalmazásra kerülő b) pontja értelmében az alávetés érvényes, ha az írásban kifejezetten történik. A törvény egyéb alakszerűséget nem követel meg. Errevaló tekintettel a bíróság a Pp. 317. §-ára alapított kifogást, mint alaptalant szintén elvetette. Tekintettel pedig arra, hogy a C) alattiban olvasható az a kitétel, hogy vitás, vagy peres esetekben mindkét fél aláveti magát összeköttetésük egész tartamára a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága kizárólagos határozatának, a törvény által megkívánt kifejezett alávetés minden kellékével rendelkezik és bár itt nem az foglaltatik, hogy a különbíróság hatáskörének és illetékességének vetette magát alá alperes jogelődje, hanem e bíróság kizárólagos határozatának: kétség nem merülhe fel aziránt ,hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy a tőzsdebíróság hatáskörének vesse magát alá, minekfolytán a bíróság az erre vonatkozó kifogást is alaptalannak minősítette. Alperesnek az a kifogása, hogy felperes néhai B. I. ellen a keresetet annak elhalálozása után indította meg, eredetileg az örökhagyót vonván perbe, az a kifogása, hogy felperes köteles lett volna a keresetében a hagyatékot megjelölni, amelyre esetleg végrehajtást kíván vezetni, hogy özv. B. I.-né ellen nagyobb összeg erejéig indított pert mint alperes ellen, az az állítása, hogy felperes tudta, hogy az örökhagyó meghalt, midőn ellene a keresetet megindította, mint a per érdemére tartozó kifogások ezúttal elbírálás tárgyává nem tétettek. Budapest, 1934. évi november hó 29. napján. Schwarz Jakab, Dános Ármin, Steiner Marcell tőzsdetanácsosok választott bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. A budapesti kir. ítélőtábla az alperesek részéről benyújtott felfolyamodást P. V. 1993/1935. szám alatt a következő indokolossal elutasította: Az örökhagyó jógái és kötelességei az örökhagyó halálával ipso iure szállanak át az örökösökre. Ebből következik, hogy az örökhagyó hitelezője követelését az örökösök ellen már a hagyaték birtokbavétele, vagy bírói átadása előtt érvényesítheti és nem tartozik az örökösödési eljárás befejezését bevárni, a Pp. 180. §. 2. pontjára alapított pergátló kifogás tehát alaptalan. A felfolyamodással megtámadott határozatban felhozott helyes indokokból, amelyeket a kir. ítélőtábla is magáévá tett, nem sért eljárási szabályt a tőzsdei választott bíróságnak az a döntése sem, amellyel Pp. 180. §. 3. és 6. pontjaira alapított pergátló kifogásnak helyt nem adott, ezért a kir. ítélőtábla a megtámadott határozatot indokaiból helybenhagyta. Budapest, 1935. évi április hó 3. napján dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Gedeon Alajos s. k., kir. ítélőtáblai bíró, előadó: dr. .Tókay Sándor s. k. kir. ítélőtáblai bíró. 19. A tőzsdei választottbíróság hiányos megjelölése esetén („Budapesti Áru és Érték") is megáll a tőzsdei különbíróság hatásköre, mert nincs más oly bíróság, amelynek elnevezése a kötlevéibe írt ezekkel a szavakkal kezdődnék. 930/1934. V. B. Végzés: a bíróság hatáskörét megállapítja. Indokok: Alperes az alapon kérte a hatáskör leszállítását, hogy a keresethez csatolt C) alatti kötlevélben foglalt hatásköri alávetés nem felel meg az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának d) pontjában előírt rendelkezésnek, ugyanis a ,,Budapesti Áru és Érték" kitétel, melyből tehát még a tőzsdei szó is hiányzik, nem pótolhatja a Budapesti Áru és I'rtéktőzsde Választott Bíróság megjelölést, ezenkívül a kötlevélből nincs kihúzva a kir. járásbíróság hatáskörének és illeté-