Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám

12 TŐZSDEI JOG 3. sz. 300 q 1934. évi termésű repcét vásárolt. Alperes a vételárból 50 pengőt levont. Alperes a kereset elutasítását kérte. Az 50 pen­gőre vonatkozólag előadta, hogy az átadás he­lyére megbízottját elküldötte, aki ott az áruból mintát pecsételt, az árut kifogásolta; a kifogáso­lás folytán a szakértőbizottság értékkevesbletet állapított meg. Állította, hogy megállapodás is volt a felek között, amely szerint a minőségi át­vételhez megbízottját leküldi. Ennek a megbízott­nak a költsége volt az 50 pengő, amelyet a fel­peresnek járó vételárból levonásba helyezett. Felperes a mintavétel költségei fejében alperes javára elismert a mai tárgyaláson 14.20 pengőt, mert ennyi a szokásos mintavételi költség, ame­lyet a Kontrollbüró felszámítani szokott. A bíróság a felperes részéről elismert minta­vételi költséget meghaladó többletösszeget nem állapította meg felperes javára. Igaz ugyan, hogy a kikötött áruüzleti szokások 57. §-a szerint az eladó azt a költséget, melyet a vevőnek a szerző­désellenes árú bemutatása által okoz, utóbbinak megtéríteni tartozik, ez esetben tehát a kellék­hiányos árüt szállító felperes a mintavétel költ­ségeit az alperesnek megtéríteni tartozik, ez a költség azonban csak szokásos és indokolt lehet. Az a körülmény, hogy a mintavételhez a vevő akár az eladó hozzájárulásával is, külön meg­bízottat küld, az előbbit nem jogosítja fel arra, hogy az ezáltal felmerült többletköltséget az eladótól követelje. Emiatt a bíróság a különbö­zeti 35.80 pengő megfizetésére alperest kötelezte. Budapest, 1935 január hó 2. napján. Dr. Klár s. k. egyesbíró, dr. Kende Ernő s. k. csoportvezető jogügyi titkár. 14. A készfizető kezest a hitelező és a főadós között létrejött egyezség (bírói egyezség) nem üt­heti el attól a jogától, hogy a hitelező által felszá­mított, a főadós késedelme miatt bekövetkezett kár, illetőleg árkülönbözet összegszerűsége ellen kifo­gást emeljen. 567/1934. VB. Végítélet: A bíróság kötelezi II. r. alperest, hogy fizessen stb. — Indokolás: Fel­peres I. r. alperestől visszajáró vételárelőleg és árkülönbözet címén 1969.50 pengő tőkét és ennek járulékait követelte keresetében. II. r. alperest azon a címen vonta perbe, hogy ő azon ügy­letért, amelyből [kifolyólag I. r. alperessel szem­ben követelése van, úgy a kötés lebonyolításáért, mint a vételárra adott előlegért, készfizetői kezes­séget vállalt. Az 1934. évi október hó 10. napján megtartott tárgyaláson felperes keresetét 1000 pengő tőkére leszállítván, I. r. alperessel egyezséget kötött. II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Vé­dekezése kettős volt. Állította, hogy csak a vétel­árelőlegért vállalt készfizetői kezességet, az ügy­let rendben való lebonyolításáért azonban nem. Előadta, hogy a C) alatti nyilatkozatot, amelyben a lebonyolításért való felelősség elvállalása benn­foglaltatik, N. N. nevű cégtagja elnézésből irta alá. Második védekezése az volt, hogy az ár­különbözet, amelyet felperes ikeresetbevett, ösz­szegszerüleg sem helyes; az a körülmény, hogy felperes I. r. alperessel, a főadóssal ebben a kérdésben egyezséget kötött, nem lehet akadálya annak, hogy II. r. alperes az összegszerűséget ki­fogásolja. A C) alattival szemben megemelt alperesi ki­fogást a bíróság nem vehette figyelembe, mert II. r. alperes oly törvényes okot, amelynek alap­ján a C) alattiban tett, a hatásköri kifogást el­vető végzés indokolásában foglalt okoknál fogva is őt kötelező nyilatkozat hatályát sikerrel meg­támadhatná, fel nem hozott. Az az alperesi védekezés azonban, hogy őt a készfizetői kezest a felperes és a főadós között létrejött egyezség nem ütheti el attól a jogától, hogy a felperes részéről felszámított, a főadós késedelme miatt bekövetkezett kár, illetőleg ár­különbözet összegszerűsége ellen kifogást emel­jen, alapos volt. A bíróság emiatt azt az árkülön­bözetet felülbírálta stb. Budapest, 1935. évi január hó 24. napján. Dr. Klár András s. k., a vál. bíróság elnöke, Bartha Imre s. k., Steiner Marcel s. k. választott­bírák, dr. Kende Ernő s. k., titkár. 15. Az alapügyletben foglalt hatásköri kikötés érvényét az esetleges stornómegállapodás nem érm ti. 618/1934. VB. Végzés. Indokok: Felperes a bíróság hatáskörét az A) alatti körlevélben fog­lalt alávetésre alapította és kereseti követelését is az A) alatti kötlevélből származtatta. Alperes az A) alatti kötlevél alaki és tartalmi valódiságát nem kifogásolta, azt állította azon­ban, hogy ő a felperes által kijelölt átvevő megbízottjával abban állapodott meg, hogy el­állnak az A) alattiban foglalt ügylettől. Utóbb egy másik ügyletet kötöttek a peres felek, ezt a másik ügyletet azonban szóbelileg kötöttéik és erre vonatkozólag nem kötötték ki a tőzsdebíró­ság hatáskörét. Az előadottak alapján kérte, hogy a tőzsdebíróság hatáskörét szállítsa le. Felperes tagadta, hogy az alperes által vitatott elállás megtörtént és vitatta, hogy ez reá nézve amúgy sem volna kötelező, mert ő az N. N. rt.-nak kizárólag az áru átvételére adott meg­bízást. A bíróság alperes hatásköri kifogását alapta­lannak találta. Felperes keresetét az A) alatti — a tőzsdebíróság hatáskörének való alávetést is tartalmazó — kötlevélre alapította. Ennek alaki és tartalmi valódiságát alperes nem kifo­gásolta. Alperes ezen kötlevél szerint kizárólag felperessel állt jogviszonyban. Ennélfogva az ügy elbírálása szempontjából teljesen közöm­bös az, hogy alperes az ügyletben nem szereplő, illetve csak tényleges átvevőként szereplő rt. megbízottjával valóban létesítette-e az általa vitatott megállapodást, vagy sem. Ettől eltekintve azonban azért sem helytálló alperes pergátló ki­fogása, mert az a kérdés, hogy a felek a megkö­tött ügylet teljesítésétől elállottak-e vagy sem, az érdemre tartozik és nincs kihatással az egyéb­ként szabályszerű hatásköri kikötés érvényes­ségére. 1934 október 4. Schwarz Jakab s. k., tőzsdetaná­csos, egyesbíró; dr. Engel György s. k., jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom