Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám

8 TŐZSDEI JOG 2. sz. a per elbírálása szempontjából közömbös, mert nem volt vitás, hogy felperes a vételárat tényleg késedelmesen fizette meg. Abból a körülményből magábanvéve, hogy al­peres a fuvarlevélmásodlatot felperesnek megkül­dötte anélkül, hogy felperes a szóbanforgó vétel­árat megfizette volna, nem vonható okszerűen az a kövtekeztetés, hogy alperes a vételárat fel­peresnek hitelezni kívánta. A szokványok 74. §-a a szokványok VII. ,,A késedelem" című fejezetében van elhelyezve. Ezen fejezet szakaszainak egy része kifejezetten az át­adásban, vagy átvételben beállott késedelem ese­tére, más része pedig kifejezetten a fizetés körüli késedelem esetére tartalmaz rendelkezéseket. Maga a 74. §. általában késedelem esetére adja meg a szerződéshez hű félnek azt a jogot, hogy több időszakban, vagy több részletben teljesítendő szerződés esetén még le nem járt kötelezettsége tekintetében a 65—70. §-ok értelmében járhasson el. Nyilvánvaló tehát, hogy a 74. § mindennemű késedelem, tehát úgy az átadásban, vagy átvétel­ben, mint a fizetésben beállott késedelem esetén alkalmazandó. A bírói gyakorlat is állandóan így értelmezte a 74. §-t. Téves tehát felperes azon ál­láspontja, amely szerint a 74. §. alapján csak az átadásban, vagy átvételben beállott késedelem ese­tén van joga a szerződéshez hű félnek a szerző­déstől való elálláshoz. A bécsi tőzsde szokványaira való hivatkozás nem volt figyelembe vehető, mert a peresített ügy­let a budapesti áru- és értéktőzsde szokványai szerint jött létre. Budapest, 1934. november hó 13. napján. Bing Gyula s. k. a választott biróság elnöke, Bartha Imre s. k., dr. Szeben Dezső s. k. válasz­tott birák, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. 8. Hűségnyilatkozat. Ha az ügylet valamely paritásos állomás megjelölésével jött létre és a kedvezményes díjtétel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike vállalta-e a vasúttal szemben azt a kötelezettséget, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton —, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvar­díjelszámolást — tekintet nélkül arra, hogy fenn­forognak-e a kedvezményes díjtétel alkalmazásá­nak feltételei (hogy tehát a hűségnyilatkozat meg­adatott-e vagy sem) s hogy ehhezképest ezek a díjtételek alkalmaztattak-e, ezen kedvezményes díjtételek alkalmazásával kell megejteni. Közöm­bös tehát az, hogy a malom a hűségnyilatkozatot tényleg megadta-e a vasútnak vagy nem. 699/1934. V. B. ítélet. A biróság kötelezi alpe­rest, stb. Indokok: Nem volt vitás peres felek között az, hogy felperes eladott alperesnek 150 mm rozsot paritás Zalaegerszeg és hogy ezt az árut felperes alperes címére elszállította. Alperes malomvállalat. A vasút a teljes — nem kedvez­ményes — fuvardíjat szedte be alperestől a külde­mény után. Alperes a felperesnek járó vételárból ezt a teljes fuvardíjat levonásba helyezte. Fel­peres szerint a vasút azért számította a teljes fu­vardíjat, mert alperes — bár ez kötelessége volt — nem adott úgynevezett hűségnyilatkozatot. Felperes emiatt a teljes és a kedvezményes fuvar­díj közötti különbözetet, vagyis 103 P 50 f tő­két és ennek járulékait követelte keresetében al­perestől. Alperes a kereset elutasítását kérte. Beismerte, hogy a vasút részére hűségnyilatkozatot nem adott. A kereset szerinte ennek ellenére még sem helytálló, mert erre irányuló külön megállapodás nélkül a hűségnyilatkozatot megadni nem volt kötelessége. A kereseti követelés összegszerűségét nem kifogásolta. Alperes védekezése alaptálan. A vasúti áruforgalomban a díjkedvezményi jegyzék számos tétele azon feltétel alatt enge­délyez vasúti fuvardíjkedvezményeket, ha bizo­nyos esetekben a küldemény feladója, más ese­tekben a küldemény címzettje írásbeli nyilatko­zattal arra kötelezi magát, hogy úgy a részére ér­kező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km­nyi távolságon túl nem fuvaroztatja. (Ez az úgy­nevezett hűségnyilatkozat.) A szóbanforgó rozsszállítmányra vonatkozólag, amennyiben a címzett feldolgozótelep (malom), az 1934. évi február hó 1-től hatályban lévő vas­úti díjkedvezményjegyzék 37., valamint 44. folyó­száma értelmében, amely utóbbi az 1934. évi feb­ruár hó 8-i keletű 11. számú vasúti és közleke­dési közlöny 8. folyószám alatti kiegészítéssel mó­dosult, a díjkedvezmény az esetben nyer alkalma­zást, ha a címzett malom adta meg a nyilatkozatot. A tőzsdetanács a forgalom biztonsága érdeké­ben, különösen amiatt, mert nem tételezhető fel, hogy — miként a megfelelő elbírálás alá eső ha­sonló esetekben is — az állandóan felőrlés céljá­ból gabonát átvevő és kész őrleményeket tovább­szállító malomvállalat a vasút részére a hűségnyi­latkozatot nem adta volna meg és nem élvezné az ezáltal részére biztosított olcsóbb díjtételt, 1934. évi június 13. napján kelt 3783/T. 1934. sz. hirdetménye szerint kimondotta, hogy ha az ügy­let — mint e jelen esetben is — valamely pari­tásos állomás megjelölésével jött létre és a ked­vezményes díjtétel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike vállalta-e a vasúttal szemben azt a kötelezettséget, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton, a szer­ződő felek között a szerződésszerű fuvardfjelszá­molást — tekintet nélkül arra, hogy fennforog­annak-e a kedvezményes díjtétel alkalmazásának feltételei (hogy tehát a hűségnyilatkozat megada­tott-e vagy sem) s hogy ehhez képest ezek a díj­tételek alkalmaztattak-e — ezen kedvezményes díjtételek alkalmazásával kell megejteni. A tőzsdetanács állásfoglalása folytán tehát kö­zömbös lévén, hogy alperes a hűségnyilatkozatot megadta-e a vasútnak vagy nem, felperest minden egyéb előfeltétel fennforgása nélkül is megilleti a jog, hogy a fuvardíjelszámolást a kedvezményes díjtétel alapján ejtse meg. Minthogy pedig nem vitás az, hogy ilyen elszámolás mellett alperes felperesnek a keresetbevett követeléssel tartozik, a bíróság őt felperes kérelme értelmében marasz­talta tőkében, kamatokban és mint pervesztest az okozott költségek viselésében. Budapest, 1934 november 26. Politzer Sándor s. k., a választott bíróság elnöke. Dános Ármin s. k., Davídsohn Horace s. k., vá­lasztott bírák. Dr. Kende Ernő s. k., jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szonte Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom