Tőzsdei jog, 1935 (3. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 2. szám

8 TŐZSDEI JOG 2. sz. a per elbírálása szempontjából közömbös, mert nem volt vitás, hogy felperes a vételárat tényleg késedelmesen fizette meg. Abból a körülményből magábanvéve, hogy alperes a fuvarlevélmásodlatot felperesnek megküldötte anélkül, hogy felperes a szóbanforgó vételárat megfizette volna, nem vonható okszerűen az a kövtekeztetés, hogy alperes a vételárat felperesnek hitelezni kívánta. A szokványok 74. §-a a szokványok VII. ,,A késedelem" című fejezetében van elhelyezve. Ezen fejezet szakaszainak egy része kifejezetten az átadásban, vagy átvételben beállott késedelem esetére, más része pedig kifejezetten a fizetés körüli késedelem esetére tartalmaz rendelkezéseket. Maga a 74. §. általában késedelem esetére adja meg a szerződéshez hű félnek azt a jogot, hogy több időszakban, vagy több részletben teljesítendő szerződés esetén még le nem járt kötelezettsége tekintetében a 65—70. §-ok értelmében járhasson el. Nyilvánvaló tehát, hogy a 74. § mindennemű késedelem, tehát úgy az átadásban, vagy átvételben, mint a fizetésben beállott késedelem esetén alkalmazandó. A bírói gyakorlat is állandóan így értelmezte a 74. §-t. Téves tehát felperes azon álláspontja, amely szerint a 74. §. alapján csak az átadásban, vagy átvételben beállott késedelem esetén van joga a szerződéshez hű félnek a szerződéstől való elálláshoz. A bécsi tőzsde szokványaira való hivatkozás nem volt figyelembe vehető, mert a peresített ügylet a budapesti áru- és értéktőzsde szokványai szerint jött létre. Budapest, 1934. november hó 13. napján. Bing Gyula s. k. a választott biróság elnöke, Bartha Imre s. k., dr. Szeben Dezső s. k. választott birák, dr. Engel György s. k. jogügyi titkár. 8. Hűségnyilatkozat. Ha az ügylet valamely paritásos állomás megjelölésével jött létre és a kedvezményes díjtétel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike vállalta-e a vasúttal szemben azt a kötelezettséget, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton —, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvardíjelszámolást — tekintet nélkül arra, hogy fennforognak-e a kedvezményes díjtétel alkalmazásának feltételei (hogy tehát a hűségnyilatkozat megadatott-e vagy sem) s hogy ehhezképest ezek a díjtételek alkalmaztattak-e, ezen kedvezményes díjtételek alkalmazásával kell megejteni. Közömbös tehát az, hogy a malom a hűségnyilatkozatot tényleg megadta-e a vasútnak vagy nem. 699/1934. V. B. ítélet. A biróság kötelezi alperest, stb. Indokok: Nem volt vitás peres felek között az, hogy felperes eladott alperesnek 150 mm rozsot paritás Zalaegerszeg és hogy ezt az árut felperes alperes címére elszállította. Alperes malomvállalat. A vasút a teljes — nem kedvezményes — fuvardíjat szedte be alperestől a küldemény után. Alperes a felperesnek járó vételárból ezt a teljes fuvardíjat levonásba helyezte. Felperes szerint a vasút azért számította a teljes fuvardíjat, mert alperes — bár ez kötelessége volt — nem adott úgynevezett hűségnyilatkozatot. Felperes emiatt a teljes és a kedvezményes fuvardíj közötti különbözetet, vagyis 103 P 50 f tőkét és ennek járulékait követelte keresetében alperestől. Alperes a kereset elutasítását kérte. Beismerte, hogy a vasút részére hűségnyilatkozatot nem adott. A kereset szerinte ennek ellenére még sem helytálló, mert erre irányuló külön megállapodás nélkül a hűségnyilatkozatot megadni nem volt kötelessége. A kereseti követelés összegszerűségét nem kifogásolta. Alperes védekezése alaptálan. A vasúti áruforgalomban a díjkedvezményi jegyzék számos tétele azon feltétel alatt engedélyez vasúti fuvardíjkedvezményeket, ha bizonyos esetekben a küldemény feladója, más esetekben a küldemény címzettje írásbeli nyilatkozattal arra kötelezi magát, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 kmnyi távolságon túl nem fuvaroztatja. (Ez az úgynevezett hűségnyilatkozat.) A szóbanforgó rozsszállítmányra vonatkozólag, amennyiben a címzett feldolgozótelep (malom), az 1934. évi február hó 1-től hatályban lévő vasúti díjkedvezményjegyzék 37., valamint 44. folyószáma értelmében, amely utóbbi az 1934. évi február hó 8-i keletű 11. számú vasúti és közlekedési közlöny 8. folyószám alatti kiegészítéssel módosult, a díjkedvezmény az esetben nyer alkalmazást, ha a címzett malom adta meg a nyilatkozatot. A tőzsdetanács a forgalom biztonsága érdekében, különösen amiatt, mert nem tételezhető fel, hogy — miként a megfelelő elbírálás alá eső hasonló esetekben is — az állandóan felőrlés céljából gabonát átvevő és kész őrleményeket továbbszállító malomvállalat a vasút részére a hűségnyilatkozatot nem adta volna meg és nem élvezné az ezáltal részére biztosított olcsóbb díjtételt, 1934. évi június 13. napján kelt 3783/T. 1934. sz. hirdetménye szerint kimondotta, hogy ha az ügylet — mint e jelen esetben is — valamely paritásos állomás megjelölésével jött létre és a kedvezményes díjtétel alkalmazása attól függ, hogy a felek valamelyike vállalta-e a vasúttal szemben azt a kötelezettséget, hogy úgy a részére érkező, mint a tőle elszállítandó összes árut 30 km-nyi távolságon túl nem fuvaroztatja közúton, a szerződő felek között a szerződésszerű fuvardfjelszámolást — tekintet nélkül arra, hogy fennforogannak-e a kedvezményes díjtétel alkalmazásának feltételei (hogy tehát a hűségnyilatkozat megadatott-e vagy sem) s hogy ehhez képest ezek a díjtételek alkalmaztattak-e — ezen kedvezményes díjtételek alkalmazásával kell megejteni. A tőzsdetanács állásfoglalása folytán tehát közömbös lévén, hogy alperes a hűségnyilatkozatot megadta-e a vasútnak vagy nem, felperest minden egyéb előfeltétel fennforgása nélkül is megilleti a jog, hogy a fuvardíjelszámolást a kedvezményes díjtétel alapján ejtse meg. Minthogy pedig nem vitás az, hogy ilyen elszámolás mellett alperes felperesnek a keresetbevett követeléssel tartozik, a bíróság őt felperes kérelme értelmében marasztalta tőkében, kamatokban és mint pervesztest az okozott költségek viselésében. Budapest, 1934 november 26. Politzer Sándor s. k., a választott bíróság elnöke. Dános Ármin s. k., Davídsohn Horace s. k., választott bírák. Dr. Kende Ernő s. k., jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szonte Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)