Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - Az áruüzleti szakértőeljárás (expertiz) jogi természete

II. évfolyam 1. szám. Megjelenik minden hé elején Budapest, 1934 január 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők Az áruüzleti szakértőeljárás (expertiz) jogi természete 1. Az expertizeljárás a tudományos irodalomban döntőszakértői eljárás név alatt ismert fogalomkörbe tartozik. Döntőszakértői szerződésnél a felek abban állapodnak meg, hogy harmadik személy (arbitrator) valamely tény- vagy szakértői kérdésben nyilvánítson véleményt, amelyet a felek már előre kötelezőnek fogadnak el. 2. A tőzsdei szakértőbizottság eljárásának igénybevételére irányuló kötelezettség a felekre nézve olyképpen áll elő, hogy oly szerződést kötnek, amelyben a tőzsdei szokások ki vannak kötve, vagy a szerződést a tőzsdén kötik és ennek következtében szerződésük alkatrészét képezi az árúüzleti szokások 53. §-a, amely szerint az árú minőségének megbírálására a tőzsdei szakértőbizottság van hivatva. Ennek a kötelezettségnek végrehajtását jelenti az, hogy a szakértői eljárás szabályai szerint (4. §.) elkészített jegyzőkönyvet aláírják és ebben tüzetesen megjelölik azt a kérdést, amelyre nézve a szakértői véleményt kérik. 3. A feleknek ez a kötelezettsége azt jelenti, hogy egyik fél sem jogosult a másik fél hozzájárulása nélkül az árú minőségének megbírálására más személyt, vagy személyeket, vagy intézményt igénybe venni, — azonban a szakértő bizottság működésének igénybe nem vétele nem perakadály. (nem pergátló ok). Ha az ügyben a tőzsdei választott bíróság illetékes, a vizsgálatot a választott bíróság maga végezheti el (de a feleket a szakértőbizottság elé is utasíthatná), ha a perre nem a tőzsdebíróság illetékes, a rendes bíróság utasítani köteles a feleket a szakértőbizottság véleményének kikérésére. 4. A tőzsdei szakértőbizottság eljárása a választott bíróság eljárásától lényegesen különbözik; a szakértőbizottság véleményének nincs jogereje, az nem végrehajtható, de a felekre nézve kötelező; annak hatálya annyi, mintha a minőségre nézve a felek a szakvélemény tartalmában megállapodtak volna. 5. A tőzsdei szakértőbizottsági eljárás a tudományban döntőszakértői eljárás név alatt ismert eljárástól abban különbözik, hogy a) a döntőszakértői szerződésnél két szerződés szükséges, az egyik a felek közötti, a másik a felek és a döntőszakértők közötti szerződés Ezzel szemben az expertizeljárásnál csak egy szerződés szükséges, a másikat az expertizeljárásra vonatkozó szabályzat pótolja. (Az expertizjegyzőköny fölös óvatosságból külön alávetést is tartalmaz.) b) A döntőszakértő kiválasztására nézve általában a Pp.-nek a választott bíróságra vonatkozó szabályai állanak, ezzel szemben a tőzsdei szakértőbizottság az idevonatkozó eljárási szabályokban meghatározott módon a felek közreműködése nélkül alakul. 6. Az expertizbizottság véleménye a közönséges szakértői, vagy szakértőbizottsági véleménytől abban különbözik, hogy míg a közönséges szakértő a bírónak segédje, akinek véleménye nem kötelező, akinek véleményét a bíró szabadon mérlegelheti, addig az expertizbizottság véleménye abban a körben, amelyben a felek megbízása alapján jár el, a bíróságra kötelező. M. Z. JOGGYAKORLAT 1. A) Uradalmi főintéző hatásköre. „Uradalmi főintézőség" megjelölés értelme. B) A színlelt ügylet és az „eszköz" ügylet közötti különbség: 250—300 q eladása esetén az eladó 300 q-át is szállíthat, de nem köteles csak 250 q-át szállítani. 691/1933. Vb. Végzés. Indokok: A bíróság alperes pergátló kifogását alaptalannak találta. N. N. ugyanis nem vitásan alperes főintézője, és min-t ilyen az 19*Ü0:XXVII. t.-c. 2. §-a értelmében feljogosítottnak tekintendő azokra a cselekményekre, melyek a gazdálkodás folytatásával az ilyen gazdaságban és ilyen alkalmaztatással rendszerint járnak. Jelen esetben tehát feljogosítottnak tekintendő az A) alattiban foglalt — az alperesi gazdaság terjedelméhez képest igen csekély búzamennyiségre vonatkozó — adásvételi ügylet megkötésére. A tőzsdebíróság és a királyi ítélőtábla állandó gyakorlata szerint pedig, aki fel