Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 11. szám

II. évfolyam 11. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 november 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő» D R. MÓR A ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egébz évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT 49. Ha a vevő a kifogásolt árut megtartani kívánja, nem tartozik azt az eladó rendelkezésére bocsátani. Ha a vevő az áru vételárát fuvarlevélmásodpéldány ellenében az átvétel előtt megfizette, az áru minőségi hiányaival kapcsolatos kifogásokból eredő igényeit szabályszeriat csak utóbb, birtokon kívül érvényesítheti. A közös mintapecsétetés fényéből az következik, ho<*v az eladó nem tette vitássá felperesnek azt a jogát, hogy minőségi kifogásokat emelhessen. 556/1934. VB. ítélet. Indokok1: Felperes előadta keresetében, hogy alperestől 300 mm. sterilizált Viktória borsót vásárolt. Felperes az árut zsizsikesség miatt kifogásolta, mire a felek közös mintát pecsételtek. Alperes felperes felhívása ellenére nem jelent meg a szakértői vizsgálatnál, ami miatt felperes egyoldalú expertizt tartott. A szakértőbizottság mm.-kint 1 pengő 10 fillért, összesen tehát 330 pengőt állapított meg felperes javára. Felperes ezenfelül kért keresetében expertiz költség címén 31 pengő 60 fillért és rovartani vizsgálati díj fejében 5 pengő 40 fillért. 367 pengő tőkében és ennetk járulékaiban kérte felperes alperest marasztalni. Alperes a kereset elutasítását kérte. A kereseti követeléssel szemben többrendbeli védekezést terjesztett elő. Ezekkel a bíróság egyenként foglalkozott. Alperes tagadta annak a mintának az azonosságát, amelyet felperes expertiz alá bocsá-1^ tott. A felek előadása szerint a feladási állomáson az áruból ikét közös mintát pecsételtek. A bíróság az alperes által a tárgyaláson felmutatott az ő birtokában maradt közös mintán lévő feliratból és pecsétekből, valamint a hivatalból beszerzett 1652/Sz. V. 1934. számú szakértői véleményt kérő jegyzőkönyvből megállapította, hogy a szakértőbizottság felperes kérelmére az ő birtokában lévő azt az árumintát vizsgálta meg, amelyet peres felek közösen pecsételtek. Ugy az alperes által felmulatott mintán, mint az expertizbizottság elé került mintán ugyanis ugyanaz a felirat és azonos szövegű pecsét volt látható. Minthogy pedig az 1652/Sz. V. Sz. 1934. számú jegyzőkönyvből nem tűnik ki az, hogy a szakértői vizsgálat alá került mintán lévő pecsétek meg lettek volna sértve, ennek mind a két peres fél pecsétjével ellátott mintának hitelességét és azonosságát kellett megállapítani. Az nem volt vitás, hogy a peres felek az áruból közös mintákat pecsételtek. Errevaló tekintettel alperesnek az a védekezése, hogy a közösen vett minta nem vehető figyelembe, mert azon a vasút hivatalos pecsétje nem foglaltatik, nem alapos, mert közös mintapecsételés esetén az áruüzleti szokások 50. §-ának 1. pontja szerint hivatalos személy közbenjárása nem szükséges. A bíróság megállapítja azt is, hogy felperesnek a kellékhiányosán szállított áruból igényei nem szűntek meg amiatt, mert alperes a szakértőbizottság előtt az áru megvizsgáltatása végett nem jelent meg. Alperesnek erre irányuló védekezése tehát szintén alaptalan volt. Minthogy alperes felperesnek a C) alatti levélben foglalt felhívása ellenére megbízottját a szakértőbizottsági eljáráshoz nem küldte el, felperesnek jogában és kötelességében állott egyoldalúan kérelmezni ennek az eljárásnak a lefolytatását. Alperes védekezett azzal, hogy felperes elmulasztotta a rendelkezésrebocsátást. Tekintettel azonban arra, hogy felperes a kifogásolt borsót megtartani kívánta és az 1652/Sz. V. 1934. számú jegyzőkönyv szerint csupán a zsizsiktelenítési költség megállapítását kérte, az áru rendelkezésrebocsátására sor sem kerülhetett. Nem volt figyelembe vehető alperesnek az a védekezése sem, hogy felperes azért nem igényelheti tőle a vételár leszállítását, illetőleg kárának megtérítését, mert felperes a vételárat már kifizette; alperes szerint felperes tartozott volna a vételárból a levonást foganatosítani. Az A) alatti kötlevél szerint felperes a borsónak a vételárát a fuvarlevélmásodpéldány ellenében volt köteles megfizetni. Ilyen esetben a vevő a vételárnak előre fizetésére vállal kötelezettséget és az eladó szolgáltatását hitelezi, az áru esetleges minőségi hiányaival kapcsolatos kifogásokból eredő igényeit pedig szabályszerint csak utóbb, birtokon kívül érvényesítheti. Abból az okból tehát, hogy a borsó vételárát alperes előre kézhezvette, nem üthető el felperes a minőségi kifogásolástól. Az áruüzleti szokások 53. §-a értelmében arra illetékes szakértőbizottság megállapította, a m. kir. növényvédelmi és kutató intézet véleménye alapján, hogy a felek által közösen vont mintában élő, azaz sterilizálási eljárás által meg nem ölt álcák vannak. A sterilizálás tehát nem sikerült és ennek folytán a vevőnek joga van az újbóli sterilizálás költségét, azaz a szakértőbizottság által megállapított 1 pengő 10 fillért 100 kg-ként követelni. A szakértőbizottság véleménye alapján ennekfolytán a bíróság a 300 q Viktória-borsó után a keresetben követelt 330 pengőt felperesnek megítélte és kötelezte alperest az áruüzleti szokások 57. §-ának 1. bekezdése értelmében