Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / Tartalommutató

TŐZSDEI JOG 5 meg, — az eladó a felmerült tényleges kárát levonhassa XI. 42. Áruüzleti szokások 65. §-a és 69. §. — Elévülés. A katonai élelmezési raktáriban tároló áru kiutaló jegyének átvételével a vevő nem szerezte meg az áru tulajdonjogát VIII—IX. 45. Elévülés. Áruüzleti szioikások 70. § • • . • VIII—IX. A teljesítés megtagadása lejárat előtt (áruüzl. szokások 4. és 71. §); késedelem több időszakban vagy részletben teljesítendő ügyletnél (áruüzleti szokások 74. §). 25. Ha az ügylet megkötése után néhány nappal és kötlevél aláírása előtt közli az egyik fél a másikkal, hogy a kötlevelet nem írja alá és a kötést nem fogja teljesíteni, a másik fél nem várakioizhat a fedezeti vétel, illetve kényszereladás eszközlésével az ügylet lejártáig, hanem a kárenyhítés szempontjából a lebonyolítást nyomban tartozik eszközölni. iBár a szerződési árhoz képest a lisztügyleteknél rendszerint figyelembe jövő prompt lebonyolítási ár a teljesítés megtagadása idején valamivel alacsonyabb volt, mintlhagy azonban a késedelmes fél ellenfelének ugyanakkor módjában állott batáridőre szóló eladást foganatosítani a szerződéses árnál magasabb áron, a bíróság árkülönbözetet nem ítélt meg .... V. 26. Az áruüzleti szokások 71. §-ának utolsó bekezdése alkalmazásával a bíróság kimondotta, hogy az ügylet a kötlevélbeli lejáratig tovább érvényben maradt, bár az eladó a teljesítést korábban megtagadta V. 57. Az áruüzleti szokások 71. §-a értelmében, ha az egyik szerződő íél a teljesítési határidő lejárta előtt kijelenti, hogy teljesíteni nem fog, úgy a szerződéshez hű fél számára hármas választási jog nyílik meg, amelynek értelmében fedezeti vételt is eszközölhet; ez azonban a szerződésihez hű félnek csak joga és nem kötelessége. Az a szerződő fél, akinek a szemben álló fél, az ellenkötlevelet felhívás ellenére nem küldi Ibe, az áruüzleti szokások 4. §. a) és b) pontjaiban meghatározott választási jogának gyakorlásával nem késedelmeskedhet. Késedelmes fedezeti vétel esetén a bíróság csak azt az árkülönbözetet ítéli meg, amely a kellő időben eszközölt fedezeti vétel esetén felmerült volna. A fedezeti vételnél felmerült jutalékot a bíróság akkor is megállapítja, ha magát a fedezeti vételt helyesen eszközöltnek nem fogadja el. Ily esetben azon összeg után számítandó a jutalék, amely a helyesen eszközölt fedezeti vétel mellett felmerült volna . XII. 53. Az áruüzleti szokások 74. §-ában biztosított kivételes elállási jog, a szerződéshez hü felet nem illeti meg akkor, ha a másik fél egy más szerződésből kifolyólag őt terhelő kötelezettség tekintetében esik késedelembe; különösen ha ez a késedelem egyébként is csekély összeg megfizetésére vonatkozik . XI. 43. Az áruüzleti szokások 74. §-ában biztosított azon jiogokat, hogy amennyiben a szerződés több időszakban, vagy több részletben teljesítendő, úgy késedelem esetében a szerződéshez hű fél a még le nem járt kötelezettsége tekintetében is levonhatja a késedelem következményeit, csak az a fél gyakorolhatja, akit semmiféle mulasztás nem terhel s aki a másik fél késedelmére jsemmiféle vonatkozásban sem szolgáltatolt okot. — Az, aki mielőtt erre Jogos oka lett volna, — kijelenti, hogy az ügylettől annak még nem teljesített része tekintetében előáll, ilyen szerződéshez hű félnek nem tekinthető. A teljesítés megtagadása esetén a 71. § csak jogot ad a szerződéshez hű félnek az azonnali fedezésre, de nem teszi azt kötelességévé VIII—IX. Saját termés eladása, bolettatörvény, határidőügylet, játékkifogás. 20. Gazdálkodó saját termésének eladása. Gazdálkodó részéről oly időben történt eladásnál, amikor a termés még lábon áll, ha a kötlevélben nincs is kifejezetten kikötve, hogy saját termés az ügylet tárgya, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet tárgya saját termés volt IV. 6. Ha az áru (cirokszakáll) mennyiségét, a felek a vételi szerződésben — bár cca. megjelölésével, de számszerűleg meghatározták és ha kiköttetett, hogy a vevő a préselésnél a korhadt, TOthadt árut kidobhatja, úgy aiz eladó-uradalom az egész eladott mennyiség leszállításáért felelős és nem védekezhetik azzal, bogy azért szállított kevesebbet, mert a korhadt, rothadt áru kiválogatása folytán a mennyiség csökkent. Különösen így áll ez akkor, ha az uradalom másnak is adott el és szállított le ugyanezen időben (ugyanezen áruból I. 19. Gazdálkodó saját termésének eladása esetén, ha a leszállított mennyiség a kötlevélben kikötött mennyiségnél a vevő kívánságára eszközölt kiválogatás fiolytán kevesebb lesz, az így elmaradt szállításért a termelő kártérítéssel nem tartozik , IV. 18. Játékkifogás határidőügyleteknél. A tőzsdetanács 4083/926. számú hirdetményében foglalt elvek és az 1930. évi XXII. t.-c. (Bohttatörvény) közötti viszony. Ha az ügyletek a bolettatörvény előtt, tehát a 4083/926. számú hirdetmény hatálya alatt jöttek létre, elvileg