Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 10. szám
34 TŐZSDEI JOG 10. szám szerződésben meg van jelölve a szállítási irány, továbbá, ha a paritásos állomás mellett még egy másik állomás mint feladó állomás van megjelölve, vagy ha a szerződésből nyilvánvaló, hogy a felek ilyenre gondoltak, végül eltérés van akkor, hogyha a szerződésből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az árunak egy bizonyos meghatározott állomáson kell keresztülfutni. A régi szokványokban nem volt rendelkezés arra nézve, hogy mi történjék a későbbi szállításokkal, ha a vételár hitelezése mellett kötött ügyleteknél a vevő az egyik részszállítmány vételárát nem fizeti meg; nem volt szabályozva az a kérdés, hogy megtagadhatja-e a vevő a fizetést, ha a fuvarlevélmásodlat ellenében való fizetés volt kikötve és a vevő az árut rendelkezésre kívánja bocsátani; nem volt szabályozva az acreditiv, az előre fizetés kérdése, továbbá az sem, hogy mi történjék, ha a vevő vagyoni viszonyainak megromlása folytán annak fizetőképessége meggyengül. Az üj szokványok minden irányban részletes szabályokat tartalmaznak. Ezek közül a következőket tartjuk szükségesnek kiemelni. 73-. §. Ha a vételár fuvarokmányok ellenében fizetendő, az eladó köteles a szállítást igazoló okmány megérkeztéről a vevőt értesíteni és a vevő köteles azt a következő hétköznap délután 2 óráig beváltani. Ha a fuvarokmány időpontjának bemutatásakor az áru már a rendeltetési állomáson van, a vevő jogosult a fuvarokmány kifizetése előtt az árut megtekinteni és mintát vonni. Az áru visszautasítása azonban csak akkor mentesíti a vevőt fizetési kötelezettsége alól, ha a vételár eredeti esedékességének napjától számított 3 hétköznapon belül a szakértőbizottság is megállapítja, hogy az áru visszautasítása jogos volt. A vevő, ha ezt az eljárást akarja követni, köteles a vételár megfizetése tekintetében a fent megjelölt határidőn belül az eladónak valamely pénzintézetre szóló visszavonhatlan fizetési megbízás formájában biztosítékot nyújtani. A vevő kötelessége aziránt intézkedni, hogy az illető pénzintézet az eladót ezen fizetési megbízás beérkeztéről nyomban értesítse. 74. Fuvarlevél-másodpéldány elleni fizetés kikötése esetén az eladó jogosult az árut a rendeltetési állomásra akár saját, akár egy pénzintézet, akár egy szállító cég vagy egy nyilvános tárház címére küldeni. Ily esetben az eladónak megszűnik az a joga, hogy duplikát ellenében való fizetést követeljen; a vevő jogosult az árut előzetesen megtekinteni. Ha fuvarokmányok ellenében való fizetés van kikötve, de a vevő az árut még az okmányok bemutatása előtt megkapja, köteles az áru átvétele után nyomban fizetni. 75. §. Az acreditivet a rendelkezés megadására előírt határidőben, vevő részéről gyakorolt felmondás esetén pedig a felmondással egyidejűleg kell megnyitni. Az acreditivet akkor kell megnyitottnak tekinteni, ha az eladó a fizetőhely részéről értesítést nyert a megnyitásról. 76. §. Ha előrefizetés van kikötve, úgy annak a distanzügyleteknél a vevő részéről történt felmondással egyidejűleg, egyébként a rendelkezés kézhezvételére előírt határidőben kell megtörténnie; helyi ügyleteknél pedig a teljesítési napot megelőző hétköznap 12 órájáig. 78. §. Ha a vételár megfizetése a vevő anyagi viszonyainak oly megromlása folytán, amelyről az eladó az ügylet megkötésekor nem tudott és nem is tudhatott, veszélyeztetve van, az eladó jogosult követelni azt, hogy a vevő választása szerint vagy biztosítsa a vételár megfizetését egy acreditivvel vagy bankgaranciával, vagy az áru vételárát a szokásos kamatok levonása mellett fizesse ki előre. Ha a vételár előre fizetendő és a teljesítés az eladó részéről van veszélyeztetve, ez utóbbi vagyoni viszonyainak oly megromlása folytán, amelyről a vevő az ügylet kötésekor nem tudott és nem tudhatott, úgy a vevő követelheti, hogy az eladó választása szerint vagy bankgaranciával biztosítsa a maga részéről a szerződés teljesítését, vagy elégedjék meg azzal, hogy a vevő az áru vételárát annak átadásával egyidejűleg fizeti ki. 79. §. Ha a vevő késedelembe esik oly vételár megfizetéssel, amely az eladót akár csak egy másik ügyletből kifolyólag illeti, úgy az eladó, hacsak maga is nem késedelmes, jogosult a vevőnek egy legalább 5 napos utólagos teljesítési határidőt adni azzal, hogy a lejárt vételár megfizetéséig a szállítás kitolódik. Ha a vevő az így engedett utólagos határidőn belül sem fizet, úgy az eladó a vevőnek ezt a magatartását szerződésszegésnek tekintheti;