Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 10. szám
10. szám TŐZSDEI JOG 35 ha ennek ellenére teljesítést igényel, úgy a következő legközelebbi szállításra előrefizetést kívánhat. Részletes rendelkezést tartalmaznak az új szokványok a vis-majorra nézve is, amelyet a 81. § olyképpen határoz meg, hogy az oly előre nem látható és el nem hárítható akadály, amely a szerződés teljesítését lehetetlenné teszi. Erre csak az a fél hivatkozhat, aki a szemben álló felet nyomban, mihelyt arról maga értesülést szerez, vagy szerezhetne, értesíti. A következő szabályok részletes rendelkezéseket tartalmaznak arra nézve, hogy mi történjék akkor, ha (82. §) a vis-major folytán az áru a szállítás alatt, vagy már a teljesítési helyen elvész, vagy megsemmisül stb., (83. §) ha egy meghatározott iparvállalat gyártmánya az adásvétel tárgya és üzemi akadályok miatt nem lehet kellő időben szállítani; (84. §) ha az eladó a szerződést forgalmi akadályok miatt nem tudja kellő időben teljesíteni; ha a szerződés teljesítése kiviteli vagy behozatali tilalom, háború vagy blokád folytán válik lehetetlenné. Lényeges újítás azokon a jogterületeken, amelyekre az osztrák polgári törvénykönyv eddig nem terjedt ki (Pozsonyi tőzsde), a 95. §. 4. bekezdése, amely szerint a nem teljesítésből vagy nem megfelelő teljesítésből származó mindennemű kártérítési igény az óvás felvételére kitűzött határidő letelte után számított 3 év alatt elévül. A Tőzsdetanács 234. és 235. számú hirdetményei a kiviteli többletkárról és a külföldi kezeléssel járó többletköltségről. 234. sz. I. Kiviteli többletkár a szakértőbizottság előtt nem érvényesíthető. Kétségek merültek fel a tőzsde közönsége körében aziránt, hogy az áruüzleti szakértőbizottság figyelemmel lesz-e kivitelre szánt és a vevő által kifogásolt áru megbírálásánál a külföldi rendeltetéssel kapcsolatos többletkárra? Tekintettel arra, hogy az áruüzleti szakértőbizottságnak feladata az, hogy a bemutatott minták minősége felől és az esetleges értékkevesbletnek az áru minősége alapján megállapítható mértéke felől mondjon szakvéleményt, de nem terjed ki a hatásköre vitás ténykérdések vagy jogkérdések elbírálására és az előtte lefolytatott eljárás erre nem is alkalmas, a tőzsdetanács ezúton tájékoztatja az érdekelteket arról, hogy a szakértőbizottság az értékkevesblet megállapításánál, valamint annak elbírálásánál, hogy az áru visszautasításana/k van-e helye, nem lesz tekintettel arra a többletkárosodásra, amely a vevőt esetleg annak folytán éri, hogy a kivitelre szánt áru kivitelre nem alkalmas, vagy pedig, hogy a vevő részben vagy egészben elesik olyan előnyöktől, amelyeik őt szerződésszerű árunak külföldre való kiszállítása esetén megillethették volna. (Kiviteli többletkár.) Ha a vevő a kiviteli többletkár iránt kíván igényt érvényesíteni, tartozik szakértőbizottsági eljárás lefolytatása esetén erre vonatkozó jogát a szakértői vizsgálat iránt előterjesztett /kérelemről felvett jegyzőkönyvben kifejezetten fenntartani, mert különben a szakértőbizottság által megállapított értékkevesbleten felüli esetleges kárát per útján is csak akkor érvényesítheti, ha a jogfenntartást vétlenül mulasztotta el. Jogfenntartás esetére is ajánlja a tőzsdetanács, hogy a vevő többletkár iránti igényét per útján haladéktalanul, lehetőleg a szakértőbizottsági vélemény kihirdetését követő 15 napon belül érvényesítse, nehogy az eladó bizonytalanságban való hagyása, az általános jogelveknek megfelelően, a vevő igényeinek elvesztését vonja maga után. II. A kiviteli többletkár bíróság előtti érvényesítésének feltételei. A tőzsdetanács úgyis mint a tőzsdei választott bíróság teljes ülése, — anélkül, hogy az egyes ügyekben eljáró bíróságok ítélkezésének függetlenségét bármiképpen érintené, — figyelmezteti a feleket, hogy a tőzsdei választott bíróság, amennyiben az a kérdés vár bírói eldöntésre, hogy a (kiviteli többletkárt a felek közül melyik tartozik viselni, — a konkrét eset körülményeinek mindenkori mérlegelése és az általános jogelvek alkalmazása mellett — döntő jelentőséget fog tulajdonítani annak, hogy a felek a szerződésben kifejezetten kikötöttéik-e az exportra, illetőleg a térítés elnyerésére való alkalmasságot és hogy az eladó a szerződésben magára vállalta-e annak a kárnak viselését, amely nem szerződésszerű áru szállítása következtében a kivitelre való alkalmatlanságból, illetőleg a kiviteli előnyök teljes vagy részbeni elmaradásából származhatik. Jogbizonytalanság elkerülése érdekében ajánlja ehhez képest a tőzsdetanács a feleknek, hogy a fentjelzett megállapodásaikat a szerződésben kifejezetten vegyék fel, így pld. ,,kivitelre, térítésre alkalmas", „exportképes" vagy „a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal által megállapított elsőrendű, másodrendű minőségnek megfelelő ' vagy más hasonló kifejezéseik használatával; s ajánlja a tőzsdetanács annak a szerződésbe való felvételét is, hogy „eladó magára vállalja azoknak az esetleges károknak viselését is, amelyek nem szerződésszerű teljesítés következtében a kivitelre való alkalmatlanságból, illetőleg az esetleges térítés teljes vagy részleges elmaradásából állhatnak elő." Olyan esetben, amidőn kivitelre szánt áru minta nélkül kerül eladásra, érdekében áll a vevőnek, hogy magában a szerződésben tüzetesen határozza meg — megfelelő kötlevél űrlapok felhasználásával — mindazokat a minőségi követelményeket, amelyek a kivitellel kapcsolatos előnyök elérése szempontjából jelentőséggel bírnak.
