Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 8-9. szám

II. évfolyam 8-9. szám. Megjelenik minden hő elején Budapest, 1934 szeptember 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Anyagi jog 41. Áruüzleti szokások 48. §. Azzal, hogy a vevő az árú egy részét « vagonból kirakatta, a vagonban hagyott részre vonatkozó kifogásolási jogát és kártérítési igényét nem veszítette el. 246/1934. sz. ítélet. Indokok: Felperes az alperes által az A.) alatti kötlevél alapján a 136.500. sz. vagonban leszállított 150 mm. tengeri teljesen átmelegedett, 29.9% víztartalmú, erősen penészes és éretlen volt. Felperes minőségi kifogást emelt, azonban alperes kívánságára négy napig várt a mintapecsételéssel. — Három napi vagonban állás után azonban a már füstölgő tengeriből egy részt — 4244 kg.-ot ki kellett venni, hogy az árú hozzáférhető és forgatható legyen és ez által a további teljes romlás megakadályoztassák. Minthogy alperes a megállapodás szerinti időben többszöri sürgetés ellenére sem jelentkezett, felperes közjegyző által hiteles mintát pecsételt. Ezen minta alapján a szakértőbizottság mázsánként 2 pengő .értékkevesebletet állapítottt meg. Ezen az alapon felperes 361.28 pengővel terhelte meg alperest. A bíróság alperes védekezését csupán a vagonból kirakott és elvitt 4244 kg. tengeri tekintetében találta alaposnak, mert a kikötött szokványok 48. §-a, illetve az ehhez fűződő bírói gyakorlat szerint a vevő, aki az árut a vagonból kirakatta és elvitette, tehát azzal, mint sajátjával rendelkezett, az eladónak a szerződésben megállapított vételárat minden levonás nélkül megfizetni tartozik. Nem tette azonban magáévá a bíróság alperes védekezését a felperes által ki nem rakott és el nem szállított mennyiség tekintetében. — Az A.) alatti kötlevél szerint ugyanis a vevő — felperes — az árut értékkeveseblettel is átvenni tartozik. Ennélfogva az adott esetben a vevő az árú visszavételét nem igényelhette, hanem csupán az értékkevesebblet megtérítését és így az a körülmény, hogy az árú egy részét a vagonból kirakatta és elvitette, magábanvéve az eladó alperesre nézve semmiféle hátránnyal nem jár, tehát arra sem szolgálhat okul, hogy felperes egyébként helytálló kifogásai a vagonban maradt árura nézve se vétessenek figyelembe. — Budapest, 1934. évi április hó 20. napján. -— Dr. Koós Zoltán, Keller Antal, dr. Latzkó Vilmos tőzsdetanácsosok, bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. 42. Áruüzleti szokások 65. §-a és 69. §. — Elévülés. A katonai élelmezési raktárban tároló árú kiutaló jegyének átvételével a vevő nem szerezte meg az árú tulajdonjogát. 244/1934. sz. ítélet: A bíróság felperest keresetével elutasíttja, stb. —• Indokok: Felperes azt adta elő, hogy alperestől 1933. november 9-én az A.) alatti kötlevél szerint 100 mm. rozskorpát vásárolt, 1933. november havában átveendőleg. Az árú teljes ellenértékét alperesnek kifizette és alperes átadott neki 4 egyenként 25 mázsára szóló kiutaló levelet. A kiutaló levelek alapján felperes a katonai élelmezési raktárból, ahol az árú tárolt, 58 mm. korpát elvitetett, a hátralékos 42 mm-át pedig a raktár vezetőjének beleegyezésével később kívánta elszállíttatni, — Közben azonban ezen 42 mm. korpát alperes jogosulatlanul elszállította a katonai élelmezési raktárból és az erre eső 168 pengős vételárat felperesnek visszaküldte'. Kérte alperest arra kötelezni, hogy a 168 pengő ellenében a 42 mm. rozskorpát neki kiszolgáltassa és az összes perköltségeket viselje. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek viselésére kötelezni. Egyebek közt azzal védekezett, hogy felperes igénye elenyészett. Nézete szerint ugyanis felperes keresete lényegében a kiikötött áruüzleti szokások 65. §-ának a) pontján alapul. A 69. §. értelmében az ezen ponton alapuló igény elenyészik, ha azt a fél a szerződésszerű, illetőleg ujabb teljesítési határidő lejáratát követő 30 nap alatt bírói úton nem érvényesíti. Minthogy felperes csak 1934. március 26-án, tehát jóval ezen 30 nap eltelte után nyújtotta be keresetét a bírósághoz, ezen igénye elenyészett és így ő keresetével elutasítandó. Felperes ezzel szemben azt vitatta, hogy ő nem az A.) alatti szerződés teljesítését, hanem meg- és átvett, tehát tulajdonát képező árú kiadását követeli alperestől; ezen igényére pedig nem vonatkozik a szokványok 69. §-a. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. — Nem helytálló ugyanis felperes álláspontja, amely szerint ő a szóbanforgó árú tulajdonjogát már az alperes által neki átadott kiutaló levelek átvételével megszerezte. A kiutaló levelek ugyanis csak arra jogosították fel a felperest, hogy azok alapján az árut a katonai élelmezési raktárból, ahol az tárolt, tényleg átvehesse. Addig azonban amig ez a tényleges átvétel nem történt meg, felperes az áruk tulajdonjogát nem szerezte meg, Ennélfogva felperes alperestől tényleg csupán az A.) alatti szerződés teljesítését követelhette a 65. §. a) pontja értelmében. Minthogy pedig felperes keresetét csupán a teljesítési határidő lejártát