Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám

28 TŐZSDEI JOG 7. szám Anyagi jog 39. Áruüzleti szokások 8. §-a. Ha „ab Martfű franko hajóba rakva" kikötés esetén a felek utóbb megállapodtak, hogy a hajóba rakás Szolnokon fog megtörténni, a Szolnokon felmerült kövezetvám eladót terheli. Felperes alperesnek leszállított és rendben átvett 950 mm. búza hátralékos vételára címén 48 pengő tőkét és ennek járulékait követelte keresetében. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a búzát alperestől ab Martfű franco hajóbarakva vásárolta. A kötés létesítése után azonban a Tisza befagyott, úgy, hogy a hajóbarakás Martfűn nem történhetett meg, minthogy azonban felperes a vételárat sürgette, közölte vele, hogy Szolnokon az ottani téli kikötőben álló uszályba rakhatja a búzát. Szolnokon kövezetvám merült fel, ez a keresetbevett 48 pengő, amelyet jogosult volt levonni. Alperes azt az állítását, hogy a Szolnokon való hajóbarakás felperes érdekében történt, a 2.) alatt csatolt levéllel valószínűsítette. Ettől eltekintve azonban megállapította a bíróság, hogy felperes követelése alaptalan. Nem volt vitás, — hogy a szerződés feltételei szerint ab Martfű franco hajóbarakva vásárolta a búzát felperestől alperes. A ikikötött áruüzleti szokások 8. §-a értelmében ilyen esetben az' esetleges kövezetvám az eladót terheli. Nem volt vitás peres felek között az sem, hogy Martfűn kövezetvám nincs. Felek egyező előadása alapján megállapította azonban a bíróság azt is, hogy a felek utóbb abban állapodtak meg, hogy a hajóbarakás Szolnokon fog megtörténni és hogy az árut felperes valóban itt hajóba is rakta. E tény mellett közömbös, hogy az átadás helyének megváltoztatása ikinek a kezdeményezésére történt,, midőn felperes nem állította, még kevésbé bizonyította, hogy e megállapodással egyidejűleg kikötötte, — hogy a szokások rendelkezéseitől eltérően a Szolnokon felmerülő kövezetvámot nem ő, hanem helyette alperes tartozik viselni. Ez alapon alperes a beszedett kövezetvámot joggal vonta le a felperesnek járó vételárból. A kereset ezekszerint alaptalannak bizonyulván, a bíróság azt elutasította és az okozott költségek viselésére felperest kötelezte. — Budapest, 1934. április 26. — Dr. Rapoch Jenő sk. egyesbiró, dr. Kende Ernő sk. jogügyi titkár. 40. Szolgálati — vagy társasági szerződés. K. T. 105. §. 239/1934. V. B. ítélet: Felperes keresetével elutasittatik és köteles stb. Indokok: A kereseti előadás szerint felperes alperessel 1933. július. 1-én a C) alatti megállapodást létesítette, amely szerint a felperes köteles volt az alperes részére megszervezni egy vidéki bizományi üzletet, az alperes részére megbízható megbízókat szerezni, továbbá egyidejűleg megszervezni a .közvetlen I olvasztókkal való összeköttetést úgy a helybeli piacokon, mint a vidéki állomásokon. A regieköltségek levonása után fennmaradó tiszta nyereségben, vagy veszteségben alperes 65, felperes pedig 35% erejéig részesedett. Minthogy a megállapodás 10. pontjában biztosított felmondási < ggal a szerződő felek egyike sem élt, a szerződés érvénye 1934. június 30-ig meghosszabbíttatott. Alperes ügyvezető igazgatója azonban 1934. március 5-én olyan magatartást tanúsított a felperessel szemben, hogy az együttműködés a felperesre nézve lehetetlenné vált és ez felperest feljogosította arra, hogy működését azonnali hatállyal megszüntesse és alperestől az 1934. június végéig terjedő időre járó jogos követelésének ikiegyenlítését igényelje. Minthogy a függőügyletek lebonyolítása, valamint az elmaradt ügyletek eredménye előre meg nem állapítható, felperes minimumaként olyan összeget követel alperestől közreműködésének elmaradt idejére, — mint aminő összeget felperes az alperesnél kifejtette működésével az első félévben megkeresett. Ez az összeg 5390 pengő 81 fillért tesz ki. Ezenkívül visszatartott alperes a szerződés 9. pontja értelmében a felperesre eső félévi részesedésből 1150 pengőt, úgy, hogy a felperes öszszes követelése 6540 pengő 81 fillért tesz ki. — Ezen töke és járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. A peres felek között nem szolgálati, hanem társasági szerződés jött létre. Felek ugyanis abban állapodtak meg, hogy az üzleti költségek után fennmaradó tiszta nyereség és veszteség 35%-a fogja a felperest megilletni. — Szolgálati szerződés esetén ki van zárva a nyereség és veszteségben való osztozkodás, ilyen kikötést a felek csakis társasági szerződés esetén szoktak létesíteni. Társasági szerződésről lévén szó, a bíróság nem tette vizsgálat tárgyává, hogy a társaság megszűnésének mi volt az inditó oka, mert a kilépő tag bármi volt is az együttműködés megszüntetésne/k az oka, csakis a K. T. 105. §-ában foglalt jogokat gyakorolhatja, nevezetesen követelheti minden üzleti év végével az időközben befejezett ügyletek elszámolását és az ez alapon őt megillető összeg kifizetését, a még folyamatban lévő ügyletek állásáról pedig minden üzleti év végével kimutatást kívánhat. Minthogy azonban felperes nem ezt veszi keresetbe, hanem azon kárának a megtérítését igényli, amely őt az általa tévesen minősített szerződésnek az alperesi igazgató sérelmes magatartása foytán azonnali hatállyal való megszüntetése folytán érte, ez okból az 5390 pengő 81 fillér megítélésére irányuló kereseti kérelmével a felperest el kellett utasítani. De el kellett utasítani az alperes által a felek között létrejött szerződés 9. pontjának második bekezdése értelmében a felperes első félévi részesedéséből az esetleges veszteségek fejében visszatartott 1150 pengő megítélésére irányuló kereseti kérelmet is, mert a 6.) alatti szerint 1934. január havában az alperesre eső 35%-os veszteség, amelynek helyességét felperes aláírásával elismerte, 4676 pengő 70 fillért, vagyis egy hónap alatt jóval nagyobb összeget tett ki, mint amennyit az alperes a szerződés szerint az üzleti év első felében visszatartani jogosult volt. Felperes pervesztes lévén, a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére kötelezni kellett. — Budapest, 1934. évi április hó 19. napján. Dr. Rapoch Jenő, Steiner Marcel, Szegő Aladár tőzsdetanácsosok, bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)