Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám

6. szám TŐZSDEI JOG 23 kásokban lefektetett következményei megfelelő alkalmaz ásával a reális árakat ugyancsak veszélyeztető exelkutálásakat lirányítja. A szabadjára engedett exekutálások ugyanis különösen a tőzsdei ügyleteknél, az ügyletkötések nagyfokú koncentrációja következtében elementáris erővel 'befolyásolhatják az áralakulást. Az üzánszok vonatokozó rendelkezéseinek érvényrejuttatásávaíl a tőzsdebíróság feladata a piacot az tíbben rejlő veszélyektől megóvni. Feladata e bíróságoknak az is, hogy a bírói szankció megtagadásával a hívatlan elemeket a tőzsdeügyletéktől, (különösen a határidőügyletek kötésétől távoltartsák, gátat vessenek 'a tőzsdétől idegen elemek indokolatlan spekulációinak és a kereskedelmi 'tisztesség és hűség elveibe ütköző ügyködéselknelk általában. Mindezek az áralakulást irreálisan befolyásoló tényezők. — A tőzsddbíróságok nemcsak aktiv ítélkezésük által, 'hanem elsősorban megelőző, prohibitiv módon fejtik ki a fentieiklben kifejtett .hatásúikat. A tőzsdebíróságolk gyalkorlatát ismerve, ugyanis az ügyletkötő felek óvakodni fognak szerződésszegésektől, a jogszabályok, az üzánszok, a kereskedői hűség és tisztesség megsértésétől. Ily módon a tőzsdebíróságoknak puszta léte már önmagában véve egyik legfőbb garanciája a reális áralakulásnak. •Minthogy a kereskedelmi életet a rideg számítás •vezeti, a bírói ítélkezés lazt fokozottabban iráyítja, mint a jogélet más területeit; az üzleti kalkulációinak nem jelentéktelen részei az intelligens keres'kedő ölőtt ismert tőzsdei szokások, de az általa figyelemmel kisért tőzsdeibírósági gyakorlat is. Bár a tőzsdebiroíiág ítélkezése közvetlenül csak a helyi pliacot érinti, jelentősége egyben nemzetközi is, már csak amiatt is, mert minden helyi áralakulás 'kihat a 'világpiaci áralakulásra. A tőzsdei szokások (különben is, legalább is alapelveiket illetőleg nilinden tőzsdén azonosak: elvileg mindenütt az ügyletkötés uniformizálását, a forgalom biztonságát garantálván, úgy, hogy a tőzsdebíróságok Ítélkezése mindenütt nagyjában azonos lesz, egységesen irányítván a világpiac áralakulását. A tőzsdelbiróságok ítélkezésének nemzetközi jelentősége észlelhető ezen felül például még ott is, hogy 'bizonyos nemzetközi fontosságú joggyakorlatnak, •majd alblból alakult jogszabályoknak megteremtőjévé lesz. így alakult a háború elején a budapesti tözsdeíbíróság gyakorlatából a gazdaságii lehetetlenülés jogi fogalma. Szerző behatóan foglalkozik a tőzsdebírósági ítéleteknek külföldön való végrehajthatósága kérdésével, ismertetvén az egyes európai államokban hatályos vonatkozó jogszabályokat. Megállapítja, 'hogy noha — különösen a ihálború után — a nehézségek ezen a téren fokozódtak, a tőzsdehíróságolk nemzetközi jelentősége nem csökkent, mert a tőzsdeügyletek és általában a kereskedelmi ügyletek irányításával, a világkereskedelem áraira való hatásával, ítélkezésének különösen prohibitiv erejével a világkereskedelemnek még a mai autarlkisztiikus törekvések mellett is, mindenikor jelentős faktorai. A nemzetközi tőzsdék és velük együtt a tőzsdeibíróságok ugyanis azon gazdasági erőforrások közé tartoznak, melyek — a gazdasági életet végveszedelemmel fenyegető megmerevedéssel szemben természetes reakcióként hatva — a világgazdaság korlátok nélküli körforgalmát, a gazdasági élet természetes ihullámvonalú mozgását ismét helyre állíthatják. Azt a hullámvonalú mozgást, amelyben van prosperitás és van ugyan krizis ós depresszió is, de nem lehet a gazdasági erők természetes játékának kikapcsolása folytán évekre nyúló stagnálás. JOGGYAKORLAT Eljárási jog 31. A tőzsdebiróság alávetés hatályosságához a „kizárólagos"-ság kikötése nem szükséges. 630/933 Vb. Végzés: Indokok: A tőzsdebíróság hatáskörét szabályozó 1881: LIX. t.-c. 94. §-ának ezúttal alkalmazásra kerülő b) pontja értelmében a tőzsdebíróság hatásköre megáll, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak írásban kifejezetten alávetették. Ez utóbbi törvényhely nem kívánja meg a/t, hogy az okiratban a feleknek úgy kell megállapodniók, hogy a perben kizárólag az írásban meghatározott bíróság járhat el. Alperesnek vonatkozó kifogása tehát figyelembe nem volt vehető. Tekintettel pedig arra, hogy a kereset alapjául szolgáló ügyletre vonatkozó A) alatti, a 2. és 3. alatti kötlevelekben foglalt az a kitétel, hogy alperes felperestől a Budapesti Árúés Értéktőzsde szokványai és annak választott bírósága mellett vásárolt árút, félre nem érthető módon csak azt jelenti, hogy per esetére e választott bíróság döntésének kívánták magukat a felek alávetni, az alávetés tehát kifejezett, a bíróság a fent hivatkozott törvényhely alapján alperes "kikogásának elvetésével hatáskörét megállapította. Budapest, 1933. évi szeptember hó 25. napján. Politzer Sándor s. k. a választott bíróság elnöke, Braun Arnold és Davidsohn Horace tőzsdetanácsosok bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. Anyagi jog 32. Ha a takarmányrépamag csiraképességére nézve a szerződésben a magy. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás szakvéleménye van kikötve, úgy csak ezen hatóság véleménye az irányadó és nem lényeges az, hogy a Kertészeti Magvizsgáló Állomás eltérő szakvéleményt adott. 123/1934. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1933 december 12-én 10.000 kg. az évi termésű, sárga, eckendorfi takarmányrépamagot vásárolt 74 pengős vételáron. A takarmánymag minőségéért, fajsúlyáért, csiraképességéért és tisztaságáért Budapesten az árú megérkezésekor közösen pecsételendő minta alapán az új német normák szerint szavatolt alperes a felperessel szemben. Az árú 1933 december 23-án a 171.500 számú waggonban alperes eredeti ólomzárjaival ellátva szállíttatott le. Az árú megérkezése után felperes alperes megbízottjával közösen két mintát pecsételt, melyek közül az egyiket a fajtaazonosság megállapítása végett elküldötte a m. kir. Kertészeti Tanintézet Magvizsgáló Állomásának, a má-