Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 4. szám

II. évfolyam 4. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 április 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztős DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota ül. emelet cimre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog i. 17. Közkereseti társaság két tagja között létrejött oly megállapodás, amely szerint az egyik cégtagnak sem a közös céggel szemben, sem a másik taggal szemben nincs követelése és amely szerint az üzlet berendezési tárgyai a másik cégtag tulajdonát képezik, nem tekinthető oly nyilatkozatnak, amellyel az illető másik cégtag a közkereseti társaság összes jogait megszerezte volna; ennélfogva nem alkalmas arra, hogy a közkereseti társaság és valamely harmadik személy között létrejött szerződésben foglalt hatásköri alávetés alapján az illető cégtag saját nevében pert indítson a közkereseti társasággal szerződő harmadik személlyel szemben a tőzsdebíróság előtt. 655/1933. Tőzsdebírósági végzés. A bíróság hatáskörét leszállítja. Indokok: Felperes, mint az A. és K. ... -i bej. cég tagja az utóbbi cég és az alperes között létrejött, a keresethez A) alatt csatolt képviseleti megállapodás alapján érvényesített igényeket alperes irányában. Állította, hogy a B) alatti szerint az „A. és K. cégből eredő összes jogok őreá szállottak át". Az A) alatti 62. pontjában foglalt kikötésre alapította felperes a bíróság hatáskörét. Alperes hatásköri kifogást emelt. Előadta, hogy az A) alatti okirat az A. és K. cég és közötte jött létre, minélfogva felperes vele szemben — hacsak szabályszerű engedményt nem igazol — a különbíróság előtt nem léphet fel. Alperes szerint a B) alattiban foglalt nyilatkozat ilyen engedménynek nem tekinthető. Felperes azt adta elő, hogy az A. és K. cég másik tagja A. E. 1931. év decemberében ismeretlen helyre költözött, tőle tehát más engedményi okiratot, mint amely a B) alattiban foglaltatik, nem kaphat. Tanukat kért kihallgatni arranézve, hogy a B) alatti kiállításával a felek szándéka a cég megszüntetésére irányult és arra, hogy a cég összes jogai felperesre szálljanak. Peres felek közösen azt adták elő, hogy az A. és K. cég a cégbíróságnál ezidőszerint is be van jegyezve. Tekintettel arra, hogy alperes az A) alatti megállapodásban nem felperessel szemben, hanem az A. és K. céggel szemben vetette magát alá az eljáró külön bíróság hatáskörének és tekintettel arra, hogy a kikötött hatáskör nem magához az ügylethez, hanem az ügyletet létesítő személyekhez fűződik: felperes, aki a saját személyében alperessel az A) alattiban nem szerződött, az utóbbiban foglalt hatásköri alávetés alapján alperest ezen bíróság előtt perbe nem foghatja. A B) alattit a bíróság mérlegelvén, megállapította, hogy ebben kizárólag A. E. cégtagnak az A. és K. céggel szemben való belső viszonya nyert szabályozást és hogy abban semmiféle oly rendelkezés nem foglaltatik, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az A. és K. cég jogait felperesre engedményezte. Felperes ezek szerint engedmény címén nem veheti igénybe a tőzsdebírósági hatáskört. A B) alatti világos tartalma mellett a bíróság nem találta célravezetőnek a felperes által kért bizonyítás lefolytatását abban a kérdésben, hogy a B) alattit létesítő feleknek mire irányult a szándéka, mert ez a szándék az okiratban kétséget kizáró módon kifejezésre jutott, úgy, hogy különösen a nyilatkozatot tevő személyen kívül álló tanuk vallomása alapján — A. E. a felperesi előadás szerint ismeretlen helyen tartózkodván, tanuként nem hallgatható ki — a B) alattiban foglaltakkal szemben a nyilatkozatnak más értelmet tulajdonítani amúgy sem lehetne. Ez alapon a bíróság hatáskörét leszállította és az alaptalanul igénybevett perút által okozott költségek viselésére felperest kötelezte. Budapest, 1933 november 2. Dr. Rapoch Jenő, Dános Marcel, dr. Szeben Dezső tőzsdetanácsosok, bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. II. P. V. 15002/2/1933. szám. A kir. ítélőtábla végzése. A kir. ítélőtábla felperes felfolyamodásának helyt nem ad. Indokok: Az alperes által hatáskör hiánya miatt emelt pergátló kifogás tárgyában a Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bírósága által hozott végzés ellen az 1881 : LIX. t.-c. 95. §-a értelmében nem fellebbezésnek, hanem felfolyamodásnak van helye. A Pp. 481. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel azonban a kir. ítélőtábla a felperes által tévesen fellebbezésnek címzett beadványt felfolyamodásnak minősítette, és miután nevezett választott bíróság a felfolyamodási határ-