Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 4. szám

14 TŐZSDEI JOG 4. szám idő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemnek helyt adott, alperes felfolyamodását érdemben bírálta el. A B) alatt csatolt nyilatkozat csupán annak megállapítását tartalmazza, hogy A. E. cégtagnak sem az A. és K. céggel, sem felperessel, a cég másik tagjával szemben nincs semmi követelése és hogy a cég berendezési tárgyai a felperes tulajdonát képezik. E nyilatkozat tehát nem nyújt alapot annak megállapítására, hogy A. E. cégtagnak a céggel szemben fennálló követelése és az A. és K. cég vagyona, illetve követelései kizárólag a felperest illetik. Minthogy eszerint felperes sem a kereseti követelés engedményezését, sem azt nem igazolta, hogy ő a cég jogutódja, a kir. ítélőtábla magáévá tette a választott bíróság döntését és annak megtámadott végzését a fentiekkel kiegészített indokaiból helybenhagyta. Budapest, 1934. évi február 7. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök; dr. Gedeon Alajos s. k., kir. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Burghardt P. István s. k., III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Anyagi jog 18. Játékkifogás ha táridőügy leteknél. A tőzsdetanács 4083/926. számú hirdetményében foglalt elvek és az 1930. évi XXII. t.-c. (Bolettatörvény) közötti viszony. Ha az ügyletek a bolettatörvény előtt, tehát a 4083/926. számú hirdetmény hatálya alatt jöttek létre, elvileg a tanácsi hirdetmény szabályai alkalmazandók. Az azonban, aki a bolettatörvény életbelépte előtt keletkezett tartozását eredet és összeg szerint a bolettatörvény életbelépte utáni időben elismerte, ha az ügylet a bolettatörvény értelmében játékkifogással alaposan meg nem támadható, az ügyletek megtámadására vonatkozó jogát, amely őt a tőzsdetanácsi hirdetmény értelmében korábban megillette volna, elvesztette. Ilyen, a bolettatörvény hatálya alatt történt elismerés esetén az ügyletet műiden vonatkozásban a bolettatörvény alapján kell elbírálni. Ha a fél több határidőügyletet köt, a bíróság megállapítja, hogy ezek közül melyik állott arányban az üzletkötő fél termelésével; a felperesi követelést erészben megítéli, abban a részében pedig, amely az ügyletkötő fél termelésének körével arányban nem álló ügyletből származott, felperest keresetével elutasítja. (Lásd Tőzsdei Jog első évfolyam IV., IX., XI. számok.) 654/1933 Vb. ítélet. Indokok: Felperes keresetében marasztalni kérte alperest az A) alattiban foglalt tartozáselismerés alapján a B) alatti ikönyvkivonat szerint 2977 pengő tőke, ennek 1933 január 1-től járó 6 százalékos kamatai és a perköitség megfizetésében. Az Aj alattiban alperes igazolja, hogy felperestől az 1930 december 31-iki keletű számlakivonatot megkapta, amelyet megvizsgált és rendben talált, kijelentvén, hogy az 1930. évi december hó. 31-iki értékkel eredet és összeg tekintetében általa nem kifogásolható 2698 pengővel tartozik a felperesnek. A B) alatti könyvkivonatban, amely a tartozik oldalon a 2698 pengő egyenleggel kezdődik és amelyben alperesnek javára vannak írva az 1931 május 4-én és november 17-én történt fizetések, viszont meg van terhelve az időközi kamatokkal, tartozási egyenlegként szerepel a 2977 pengő kereseti összeg 1932 december 31-iki értékkel. Alperes az A) alatti elismerő levél valódiságát elismerte, előadta azonban, hogy az abban elismert tartozás játékszerű határidőügyletekből származik, miért is kérte felperest keresetével a tőzsdetanácsnak a 4083/1923. számú hirdetményben közzétett határozata alapján elutasítani, amelynek értelmében csak oly mezőgazdával köthető határidőügylet, aki legalább 600 kataszteri holdnyi területen gazdálkodik. Az alperes gazdálkodó, akinek bérgazdasága meghaladja ugyan a 100 holdat, ámde 200 holdnál kisebb. Ennek dacára a felperes rábeszélése folytán oly nagy mértékű gabonahatáridőügyletek kötésébe bocsájtkozott, amelyeknek mérve gazdasága szükségletével semmiféle arányban nem állott és azt messze túlhaladta. Hivatkozott alperes az 1930. évi XXII. t.-c. 43. és 44. §-aira is és az utóbbi szakasz alapján játékkifogással élt. Minthogy a szóban levő határidőügyletekből érvényes követelés nem keletkezhetett, az eredeti érvénytelenségben szenvedő felperesi követelés az AJ alattiban foglalt elismerés által sem vált érvényessé. Felperes vitatta, hogy az A) alattiban foglalt tartozáselismerés újítást vagyis egy új jogalapot teremtett és így alperes az ott elismert tartozásával szemben az eredeti jogalapra többé vissza nem térhet és abból merített kifogással nem élhet még akkor sem, ha a korábbi tartozás eredetileg érvénj'telen lett volna. A felperes követelése a bolettatörvény életbelépte előtt kötött határidőügyletekből származik, tehát nem volt érvénytelen a novatió létrejötte előtt sem, hanem mindenesetre naturális obligatión alapult, mert csak a bolettatörvényben foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvény szerint tiltott határidőügyletekből eredő követelés semmis és érvénytelen. Hivatkozott a K. T. 287. §-a kapcsán kialakult bírói joggyakorlatra, amely szerint az elszámolás megejtése után történt követeléselismerés újítás jellegével bír és ennek következtében az elismerésnek jogi hatása az, hogy az adós az alapul szolgált jogviszonyból merített kifogásokat nem érvényesíthet, hanem csakis magát az önálló új kötelmet létesítő szerződést támadhatja meg, amennyiben ennek magánjogi előfeltételei fennforognak. A bíróság felperesnek az újítás létrejöttére vonatkozó érvelését nem találta helytállónak, mert újítás csak akkor jön létre, ha a korábbi kötelem megszüntetése mellett annak helyébe új kötelem keletkezik, amihez azonban szükséges a feleknek megfelelő kifejezett akaratkijelentése, holott az .A) alatti elismerő levélben ilyen nem foglaltatik. Nem forogván fenn tehát újítás, vizsgálni kellett, vájjon az alperes által érvényesített játékkifogás alapos-e. Minthogy 1930 december 31-én, amikor alperes a felperes aznap lezárt könyvkivonatát megkapta és annak terhére mutatkozó egyenlegét az A) alattiban elismerte azzal, hogy az eredet és összeg tekintetében nem kifogásolható, már hatályában volt az 1930. évi XXII. t.-c, a bíróság ezen törvény rendelkezései szerint bírálta el az alperes játékkifogását. Felperes az E) alatti községi bizonyítványt csatolta be annak igazolásául, hogy alperes az 1929—1930. gazdasági évben 210 kataszteri hold saját és 48 kataszteri hold bérben bírt ingatlanon