Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 4. szám

14 TŐZSDEI JOG 4. szám idő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási ké­relemnek helyt adott, alperes felfolyamodását ér­demben bírálta el. A B) alatt csatolt nyilatkozat csupán annak megállapítását tartalmazza, hogy A. E. cégtagnak sem az A. és K. céggel, sem felperessel, a cég másik tagjával szemben nincs semmi követelése és hogy a cég berendezési tárgyai a felperes tulaj­donát képezik. E nyilatkozat tehát nem nyújt alapot annak megállapítására, hogy A. E. cégtagnak a céggel szemben fennálló követelése és az A. és K. cég va­gyona, illetve követelései kizárólag a felperest illetik. Minthogy eszerint felperes sem a kereseti kö­vetelés engedményezését, sem azt nem igazolta, hogy ő a cég jogutódja, a kir. ítélőtábla magáévá tette a választott bíróság döntését és annak meg­támadott végzését a fentiekkel kiegészített indo­kaiból helybenhagyta. Budapest, 1934. évi február 7. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélő­táblai tanácselnök; dr. Gedeon Alajos s. k., kir. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Burghardt P. István s. k., III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Anyagi jog 18. Játékkifogás ha táridőügy leteknél. A tőzsde­tanács 4083/926. számú hirdetményében foglalt elvek és az 1930. évi XXII. t.-c. (Bolettatörvény) közötti viszony. Ha az ügyletek a bolettatörvény előtt, tehát a 4083/926. számú hirdetmény hatálya alatt jöttek létre, elvileg a tanácsi hirdetmény szabályai alkalmazandók. Az azonban, aki a bo­lettatörvény életbelépte előtt keletkezett tartozá­sát eredet és összeg szerint a bolettatörvény élet­belépte utáni időben elismerte, ha az ügylet a bolettatörvény értelmében játékkifogással ala­posan meg nem támadható, az ügyletek megtá­madására vonatkozó jogát, amely őt a tőzsdeta­nácsi hirdetmény értelmében korábban megillette volna, elvesztette. Ilyen, a bolettatörvény hatálya alatt történt elismerés esetén az ügyletet műiden vonatkozásban a bolettatörvény alapján kell el­bírálni. Ha a fél több határidőügyletet köt, a bíró­ság megállapítja, hogy ezek közül melyik állott arányban az üzletkötő fél termelésével; a fel­peresi követelést erészben megítéli, abban a ré­szében pedig, amely az ügyletkötő fél termelésé­nek körével arányban nem álló ügyletből szárma­zott, felperest keresetével elutasítja. (Lásd Tőzs­dei Jog első évfolyam IV., IX., XI. számok.) 654/1933 Vb. ítélet. Indokok: Felperes kerese­tében marasztalni kérte alperest az A) alattiban foglalt tartozáselismerés alapján a B) alatti ikönyvkivonat szerint 2977 pengő tőke, ennek 1933 január 1-től járó 6 százalékos kamatai és a perköitség megfizetésében. Az Aj alattiban alperes igazolja, hogy felperes­től az 1930 december 31-iki keletű számlakivo­natot megkapta, amelyet megvizsgált és rendben talált, kijelentvén, hogy az 1930. évi december hó. 31-iki értékkel eredet és összeg tekintetében általa nem kifogásolható 2698 pengővel tartozik a fel­peresnek. A B) alatti könyvkivonatban, amely a tartozik oldalon a 2698 pengő egyenleggel kez­dődik és amelyben alperesnek javára vannak írva az 1931 május 4-én és november 17-én történt fizetések, viszont meg van terhelve az időközi ka­matokkal, tartozási egyenlegként szerepel a 2977 pengő kereseti összeg 1932 december 31-iki ér­tékkel. Alperes az A) alatti elismerő levél valódiságát elismerte, előadta azonban, hogy az abban elis­mert tartozás játékszerű határidőügyletekből szár­mazik, miért is kérte felperest keresetével a tőzsdetanácsnak a 4083/1923. számú hirdetmény­ben közzétett határozata alapján elutasítani, amelynek értelmében csak oly mezőgazdával köt­hető határidőügylet, aki legalább 600 kataszteri holdnyi területen gazdálkodik. Az alperes gaz­dálkodó, akinek bérgazdasága meghaladja ugyan a 100 holdat, ámde 200 holdnál kisebb. Ennek dacára a felperes rábeszélése folytán oly nagy mértékű gabonahatáridőügyletek kötésébe bo­csájtkozott, amelyeknek mérve gazdasága szük­ségletével semmiféle arányban nem állott és azt messze túlhaladta. Hivatkozott alperes az 1930. évi XXII. t.-c. 43. és 44. §-aira is és az utóbbi sza­kasz alapján játékkifogással élt. Minthogy a szó­ban levő határidőügyletekből érvényes követelés nem keletkezhetett, az eredeti érvénytelenségben szenvedő felperesi követelés az AJ alattiban fog­lalt elismerés által sem vált érvényessé. Felperes vitatta, hogy az A) alattiban foglalt tartozáselismerés újítást vagyis egy új jogalapot teremtett és így alperes az ott elismert tartozásá­val szemben az eredeti jogalapra többé vissza nem térhet és abból merített kifogással nem élhet még akkor sem, ha a korábbi tartozás eredetileg érvénj'telen lett volna. A felperes követelése a bolettatörvény életbelépte előtt kötött határidő­ügyletekből származik, tehát nem volt érvénytelen a novatió létrejötte előtt sem, hanem minden­esetre naturális obligatión alapult, mert csak a bolettatörvényben foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvény szerint tiltott határidőügyletekből eredő követelés semmis és érvénytelen. Hivatko­zott a K. T. 287. §-a kapcsán kialakult bírói jog­gyakorlatra, amely szerint az elszámolás meg­ejtése után történt követeléselismerés újítás jelle­gével bír és ennek következtében az elismerésnek jogi hatása az, hogy az adós az alapul szolgált jogviszonyból merített kifogásokat nem érvénye­síthet, hanem csakis magát az önálló új kötelmet létesítő szerződést támadhatja meg, amennyiben ennek magánjogi előfeltételei fennforognak. A bíróság felperesnek az újítás létrejöttére vo­natkozó érvelését nem találta helytállónak, mert újítás csak akkor jön létre, ha a korábbi kötelem megszüntetése mellett annak helyébe új kötelem keletkezik, amihez azonban szükséges a feleknek megfelelő kifejezett akaratkijelentése, holott az .A) alatti elismerő levélben ilyen nem foglaltatik. Nem forogván fenn tehát újítás, vizsgálni kellett, vájjon az alperes által érvényesített játékkifogás alapos-e. Minthogy 1930 december 31-én, amikor alperes a felperes aznap lezárt könyvkivonatát megkapta és annak terhére mutatkozó egyenlegét az A) alattiban elismerte azzal, hogy az eredet és összeg tekintetében nem kifogásolható, már ha­tályában volt az 1930. évi XXII. t.-c, a bíróság ezen törvény rendelkezései szerint bírálta el az alperes játékkifogását. Felperes az E) alatti községi bizonyítványt csa­tolta be annak igazolásául, hogy alperes az 1929—1930. gazdasági évben 210 kataszteri hold saját és 48 kataszteri hold bérben bírt ingatlanon

Next

/
Oldalképek
Tartalom