Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3. szám

12 TŐZSDEI JOG 3. szám peres megbízottja között minő megbeszélések folytak, nem folytatta le. A bíróság előrebocsátja, bogy a szakértőbizottság egyedül a vételi és a szállítási minta vizsgálata alapján, az áru minőségére vonatkozó szakértelme és a napi árakra vonatkozó teljes tájékozottsága folytán az áru minőségét megnyugtató módon minden esetben megbírálhatja. Az a felperesi panasz tehát, hogy lényeges tévedés esetével állunk szemben, már emiatt is alaptalan. Az A) alattival eladott árunál előterjesztett szakértői vizsgálat iránti kérelemmel kapcsolatban azért sem lehet azonban szó lényeges tévedésről, mert az a körülmény, hogy nem közöltetett a szakértőbizottsággal, hogy a szóbanforgó babot felperes milyen vételáron adta el alperesnek, a szakértőbizottság döntését nem is befolyásolhatta. A bíróság megállapítása szerint ugyanis a szakértőbizottság a szerződéses ár ismerete nélkül is megállapíthatja a mutatkozó értékkevesbletet. A bizottság az egyidejűleg bemutatott és azonosság tekintetében nem vitás vételi mintát vetette egybe az ugyancsak nem vitás árumintával és ez alapon teljesen tiszta képet nyert a szállított áru minőségéről. Igaz ugyan, hogy a szakértőbizottság ezt az értékkevesbletet nem százalékos arányszámban juttatta kifejezésre, az ilyen megállapítás azonban gyakori, mert a szakértőbizottság ismervén a napi árakat, abban a helyzetben van, hogy a szerződéses ár ismerete nélkül is a jelentkező értékkevesbletet fix összegben kifejezésre juttassa. A B) alatti szerződés alapján szállított áru szakértői vizsgálata iránt előterjesztett kérelemmel kapcsolatban előadott felperesi álláspontot a bíróság szintén alaptalannak találta. Megfelel ugyan a valóságnak, hogy a B) alattiban foglalt szerződéses kikötéssel ellentétben a szakértői vizsgálatot kérelmező jegyzőkönyvbe az vétetett bele, hogy kézzel válogatott bab volt a vétel tárgya. Minthogy azonban a bíróság által meghallgatott szakértőbizottsági tagok szerint a szakértőbizottságot nem befolyásolta az a körülmény, hogy kézzel válogatott, vagy nem ilyen áru adatott el, mert a bemutatott szállítási áruminta igen rossz minőségű babot tartalmazott, a pecsételt vételi mintában pedig nyilvánvalóan kézzel válogatott tökéletes nagyszemű bab foglaltatott: lényeges tévedés esetét, amelynek fennforgása mellett a szakértői vizsgálat megtartására irányuló jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozat megtámadható lenne, itt sem lehet megállapítani. Az a felperesi előadás, hogy a B) alattival létesített ügyletnél a vételár szintén nem közöltetett a szakértőbizottsággal, eltekintve az A) alatti ügylettel kapcsolatban fent kifejtettektől, azért sem volt figyelembevehető, mert a vonatkozó 1924/1933. Sz. V. számú szakértői vélemény szerint a vételi ár itt a szakértőbizottsággal közöltetett. Budapest, 1934. évi január hó 25. napján. Frey Kálmán, dr. Perl György, Steiner Marcell tőzsdetanácsosok bírák, dr. Kende Ernő jogügyi titkár. 16. Áruüzleti szokások 25'a §. Elkésett rendelkezés. Az elkésett rendelkezés késedelmes visszautasítása. Tőzsdebiróság 737/1933. sz. ítélet. A kereseti előadás szerint felperes alperestől 1933 szeptember 5-én) kb. 100 mm. lucernamagot vásárolt 96.50 P-s árban Hódmezővásárhely vagonban rakva, október 10-ig eladó választásában leendő szállításra. A felperes által 1933 október 2-án postán elküldött rendelkezést alperes október 3-án minden kifogás nélkül átvette s ahelyett, hogy ennek megfelelően a szállítást teljesítette volna, október 5-én arról értesítette a felperest, hogy eláll az ügylettől, mert az ő eladója, N. N. hódmezővásárhelyi kereskedő elkésett rendelkezés miatt vele szemben is elállott. Felperes alperesnek ezt az álláspontját visszautasította és értesítette, hogy az árut rovására kényszer útján megvásárolja, amelyből kifolyólag a B) alatti számla szerint 2549 P kárkövetelése származott. Ezen összeg és járulékainak megítélésére irányul a kereset. Alperes kérte felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezi. Védekezésének lényege az volt, hogy felperesre nézve, minthogy a teljesítési határidő október 10-én járt le, a rendelkezés utolsó napja 1933 október 2-a volt, vagyis alperesnek már e napon kellett volna a rendelkezés birtokában lenni. Felperes azonban a rendelkezést csak október 2-án adta fel postán, azt alperes 3-án, tehát elkésetten kapta meg, ezért alperes október 5-én, miután az ő szállítója, N. N. hódmezővásárhelyi kereskedő szintén elkésett rendelkezés miatt állott el az azonos feltételek mellett létrejött ügylettől, jogosan állhatott el az ügylet teljesítésétől s így a felperesnek kártérítéssel nem tartozik. A bíróság alperes védekezését alaposnak találta. Nem volt vitás, hogy felperes a szállítási rendelkezést egy nappal később juttatta az alperes birtokába. A tőzsdei áruüzleti szokások 2ö/a §-a értelmében, amennyiben a vevő az elszállítási rendelkezéssel késik, úgy az eladó csak a 65. § b) c) és d) pontjaiban felsorolt jogok egyikét gyakorolhatja és e jog gyakorlásáról a vevőt kártérítési kötelezettség mellett haladéktalanul ajánlott levélber.i értesíteni tartozik. Minthogy alperes a szállítási rendelkezést 1933 október 3-án vette kézhez, ennélfogva a hivatkozott 25/a § értelmében haladéktalanul, vagyis még aznap tartozott volna a felperessel közölni, hogy az ügylettől eláll. Minthogy azonban az elállás nem haladéktalanul, hanem két nappal később, 1933 október 5-én történt, ennélfogva alperes az október 3-iki és az október 5-iki napokon* érvényben volt napi árak alapján mutatkozó árkülönbözetet tartoznék a felperesnek megfizetni. Minthogy azonban ilyen árkülönbözet a felperes javára nem mutatkozik, mert október 5-én a vételár kisebb volt, mint október 3-án s így felperes még olcsóbban beszerezhette az árut 5-én, mint 3-án, mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani és mint pervesztest a perköltségek megfizetésére is kötelezni kellett. Budapest, 1933 december 29-én. Politzer Sándor alelnök, Berger Mór, Weisz János tőzsdetanácsosok, bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)