Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3. szám

II. évfolyam 3. szám, Megjelenik minden hé elején Budapesti 1934 március 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztői DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők JOGGYAKORLAT Eljárási jog 14. Az egyik cégtag kiválása folytán egyéni céggé átalakult közkereseti társaság és a cégtulajdonos együttes perlése. Amikor a cégvalódiság elvével ellenkező, általában önálló jogi személyiségre utaló cégszöveg fenntartása alkalmat szolgáltathat arra, hogy a cég tulajdonosa a hitelezőinek követelései számára egyébként kétségtelenül fedezetet jelentő egyes vagyonrészeire nézve a végrehajtási lépéseket éppen az önálló jogi személyiségre való utalás révén késleltesse, vagy megakadályozhassa, — nem lehet elzárni a hitelezőt attól, hogy a cégtulajdonost az általa használt társascég alatt is perbevonja. 812/933. Tőzsdebíróság. Végzés: A bíróság hatáskörét megállapítja és utasítja alpereseket, hogy érdemi védekezésüket terjesszék elő. Indokok: Alperesek az alapon emeltek hatásköri kifogást, hogy az A) alatti szerződés egy ügynöki és bizományi megállapodást tartalmaz, ez azonban 1930. évi április hóban, amidőn a N. N. közkereseti társaság egyéni céggé alakult, megszűnt. Felperes azonban az alperes által inkasszált és ki nem szolgáltatott összegeket perli, az egyéni céggé változott I. r. alperes és annak tulajdonosa II. r. alperes ellen, vagyis képviseleti jogviszonyból eredő igényt érvényesít, melyre az AJ alatti szerződésben megállapított tőzsdebirósági hatáskör nem vonatkozik. Vitatták, hogy az A) alatti alapján is csak a N.-i r.-t. léphetne fel, nem pedig a felperes, az is csak a cégtulajdonos, tehát a II. r. alperes ellen, nem pedig az I. r. alperesi egyéni cég ellen, amelynek külön perbeli képessége nincs. A bíróság alperesek kifogását alaptalannak találta. Alaptalan az a kifogás, hogy az A) alatti szerződés záradékának aláírásával, miután az a hatásköri alávetésre vonatkozó kikötést nem ismétli meg, a hatásköri alávetés szabályszerűen meg nem történt volna. Ezerj kifejezésnek: „melynek tartalmát magunkra nézve is kötelezően tudomásul vettük", a megelőző levélformában foglalt szövegre vonatkoztatva más értelme nem lehet, mint az, hogy a nyilatkozatot megelőző egész szöveg és így a tőzsdei választott bíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó, a záradékot egyébként közvetlenül megelőző szöveg is az aláíró fél szerződéses akaratát juttatja kifejezésre. Alaptalant volt az az I. r. alperes részéről emelt kifogás is, amely szerint a hatáskör I. r. alperes önálló perképességének hiánya folytán sem állana meg. Megfelel a valóságnak az, hogy az egyéni cég a cégtulajdonostól nem különböző jogi személy és önálló jogképességgel nem bír. Áll ez a szabály kétséget kizáró módon akkor, ha az egyéni cég tulajdonosa olyan cégs^öveget választ, mely a cég tulajdonára vonatkozó helyzetet kétséget kizáró módon tükrözi vissza. Akkor azonban, amikor közkereseti társaság alakul át egyéni céggé olyképpen*, hogy a közkereseti társaság egyik tagja kiválik és így a cégszöveg egy a cégvalódiság elveivel (K. T. 11. §) egyébként ellentétes joghelyzetet ad vissza, — akkor továbbá, amikor ezen joghelyzet mellett a korábbi társtag kiválásának időpontjával és ezen kiválásnak a cégjegyzékbe való bevezetése időpontjával kapcsolatban vitás lehet, hogy a közkereseti társaság önálló jogi személyiségének megszűnte az egyes hitelezőkre nézve mikortól fogva kezdődött (K. T. 104. § utolsó bekezdés); akkor végül, amikor a cégvalódiság elvével ellenkező, általában önálló jogi személyiségre utaló ezen cégszöveg fenntartása alkalmat szolgáltathat arra, hogy a cég tulajdonosa a hitelezőinek követelései számára egyébként kétségtelenül fedezetet jelenítő egyes vagyonrészeire nézve a végrehajtási lépéseket éppen az önálló jogi személyiségre való utalás révén késleltesse, vagy megakadályozhassa, — nem lehet elzárni a hitelezőt attól, hogy a cégtulajdonost az általa használt társascég alatt is perbevonja, mert az ilyképpen való perbevonás a cégvalódiság elvével szembenálló cégszöveg használatának a következménye, s mert az ilyképpen való perbevonásból a cégtulajdonosra nézve semmi kár nem háramlik. — Budapest, 1933. évi november hó 27. napján. Bing Gyula, Braun Arnold, Katona Zsigmond tőzsdetanácsosok, bírák; dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár. II. Az a kérdés, hogy a cégben történt-e változás, vagy sem, nevezetesen, hogy a cég átalakult-e egyéni céggé, vagy mint közkereseti társaság fennmaradt, ha a hatásköri alávetést a másodrendű alperes mint az elsőrendű alperesi közkereseti társaság tagja aláírta, — nem a hatáskörre tartozó,