Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3. szám

10 TŐZSDEI JOG 3. szám hanem érdemi kérdés. Kir. ítélőtábla 194/1934. számú végzés. A kir. ítélőtábla a tőzsdei választott bíróság végzését helybenhagyja. A felperes által beadott észrevételeket visszautasítja. Indokok: Felperes keresetét a tőzsdebírósági kikötést tartalmazó A) alatti szerződésre alapítja. Ezt a szerződést másodrendű alperes, mint az elsőrendű alperesi cég tagja írta alá, amit alperesek vitássá nem is tettek. Az A) alattiban foglalt hatásköri kikötés tehát hatályos úgy első-, mint másodrendű alperesre, utóbbira mint az elsőrendű alperesi cég tagjára. Az a kérdés, hogy a cégben időközben történt-e változás vagy sem, vagyis, hogy való-e, hogy a cég a B) alatti levélben foglalt kijelentésnek megfelelően tényleg átalakult-e egyéni céggé, avagy az a való, hogy a közkereseti társaság fennmaradt, de az üzleti összeköttetést a B) alatti utáni időben* felperes már csupán másodrendű alperessel bonyolította le olymódon, hogy azért elsőrendű alperes nem felelős, nem a hatáskörre tartozó, hanem érdemi kérdés, amely az A) alattira alapított hatáskör kérdésének eldöntésére befolyással nincs. Alpereseknek az a kifogása, hogy felperes kereseti követelése nem is az A) alatti szerződéstől, hanem másodrendű alperessel való külön összeköttetéséből származik, ami alperesek szerint kitűnik abból, hogy felperes del eredére alapján érvényesíti követelését, amiről pedig az A) alattiban nincs szó, figyelembe vehető nem volt, mert a l átáskor kérdése a kereseti előadás alapján vizsgálandó, felperes pedig keresetét kifejezetten az A) alatti megállapodásra alapította, s a részére alperesek által inkasszált összegek megfizetésére kérte alpereseket kötelezni. Ez a követelés pedig az A) alattiban meghatározott jogviszonyból származik. De abból származna akkor is, ha felperes követelését del eredére alapján érvényesítené, mert az A) alattiból kitünőleg alperesek az általuk megnevezett vevőkért készfizető kezességet vállaltak. Az a kérdés pedig, hogy az A) alatti alapján ilvmódon érvényesített követelésért elsőrendű alperes is felelős-e, ismét érdemi kérdés, amely a hatáskörre befolyással nincsen. Alperesnek egyéb kifogásai tekintetében a kir. ítélőtábla elfogadva a tőzsdebíróság által felhozott helyes indokokat, a tőzsdebíróság végzését ezen indokai és az itt kifejtettek alapján helybenhagyta. A felperes által beadott észrevételeket a kir. ítélőtábla visszautasította, mert ilyen irat beadásának sem az 1881 :LIX. t.-c. sem a Pp. alapján helye nincsen. — Budapest, 1934. évi február hó 7. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök: dr. Burghardt P. István s. k., a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró, előadó; dr. Gedeon Alajos s. k., kir. ítélőtáblai bíró, szavazó. Anyagi jog lő. A tőzsdei áruüzleti szakértőbizottság véleményének felülbírálata a tőzsdebíróság által. 790/1933. V. B. Indokok: I. A kereseti előadás szerint felperes 1933. évi szeptember 13-án eladott alperesnek az A) alatti kötlevéllel 150 q 1933. évi termésű pecsételt minta szerinti fehérbabot q-ként 8 pengő 80 filléres vételáron ab . . . vagonba rakva, végállomásig történő minőségi szavatosság mellett, 1933 évi szeptember 20-án pedig a B) alatti kötlevél értelmében 100 q 1933. évi termésű pecsételt minta szerinti lapos babot adott el felperes alperesnek 12 pengős q-kénti vételáron, egyébként az A) alattiban megállapított azonos feltételek mellett. Az A) alatti kötésre szállított árut alperes a Kontrollbüro állal vont minta alapján minőségileg kifogásolta és kérte felperest, hogy az értékkevesblet megállapítása céljából megejtendő expertizhez nevezze meg megbízottját. A B) alatti kötésre szállított árut alperes megbízottja az átvétel alkalmával .... -en minőségileg megvizsgálta, megmintázta és kijelentette, hogy tekintettel arra, hogy az áru valamivel több aprószemű babot tartalmaz, felperes 4—5%-os értékkevesbletre számíthat; alperes utóbb a B) alatti kötésre szállított áru minőségét is kifogás tárgyává tette és felkérte felperest, hogy az utóbbi kötés folytán szállított áru értékkevesbletének megállapítása céljából szakértői vizsgálathoz szintén nevezzen meg megbízottat. Felperes úgy az A), mint a B) alattival eladott áru tekintetében az expertizbe belebocsátkozott és megbízta képviseletével X. Y. budapesti gabonakereskedőt. A szakértőbizottság 1933. évi október 19-én megtartott vizsgálat alkalmával mindkét szállítmánynál felperes terhére q-ként 5 pengő értékkevesbletet állapított meg. Felperes azon a címen, hogy az A) alatti kötéssel eladott áruminta megvizsgálása alkalmával a vonatkozó jegyzőkönyvben nem lett feltüntetve a babnak a vételára, a B) alatti szerint szállított áru megvizsgálása alkalmával pedig amellett, hogy itt sem lett feltüntetve a vételár, a szerződéses feltételekkel ellentétben a jegyzőkönyvbe az vétetett bele, hogy kézzel válogatott árut adott el felperes alperesnek, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság úgy az ügyleti, mint a száHite tt áruból vont pecsételt mintát vizsgálja meg és állapítsa meg, hogy a szakértői vizsgálat során felperes terhére megállapított 1250 pengő helyett öt csupán az általa méltányosságból jogfenntartással felajánlott 416 pengő értékkevesblet terheli s hogy ehhez képest 834 pengő erejéig alperes javára értékkevesbletet felperes megtéríteni nem tartozik. Kérte alperest a perköltségek megfizetésére is kötelezni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy perjogi okokból elutasítandó a kereset azért, mert felperes keresetét peres expertize iránti keresetnek nevezi; az ilyen kereset a Pp. 130. §-a értelmében megállapítás iránti kereset. Peres expertiz iránti megállapítási keresetet azonban akkor szoktak indítani, ha az a vitás a felek között, hogy szerződésszerűen, vagy szerződésellenesen történt-e a szállítás és amidőn a szakértőbizottság eljárása valamely okból nem vehető igénybe. A jelen esetben azonban az expertiz-bizottság eljárt, ehhez képest a Pp. 130. § ában meghatározott előfeltétel nem forog fenn. Alaki kifogásként felhozta alperes azt is, hogy a szakértőbizottság vá'.asztottbíróságnak tekintendő, ehhez képest annak határozata csakis a Pp. 784. §-ában felsorolt esetekben támadható meg ér-