Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám

I. évfolyam 12. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1933 december 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére egész évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők A 42 évvel ezelőtti „fekete" szombat A boldogult emlékű Félegyházy Ágost szerkesztésében megjelent „Tőzsdei Értesítő" 1892 február 1-i számában olvastuk a tőzsdebíróság alant közölt ítéletét. Ez az ítélet, amelynek soraiból a békeidőknek egy — akkori mértékkel mérve — nagy katasztrófája elevenedik meg, egyik példája annak, milyen erkölcsi magaslatról nézte és mily szigorral bírálta a tőzsdebíróság mindenkor a tőzsdetagok magatartását és nem elégedve meg az egyes perek jogászi, perrendszerű elintézésével, az angol nagybírák ítéleteinek indokolására emlékeztető módon megfelelő kitanítást is nyújtott azoknak, akik elfelejtkeztek a megbízóikkal, a tőzsde jóhírével és a közérdekkel szemben fennálló kötelezettségeikről. * Némely váltóházak kötlevelei. A bizományos kötelessége az ügyletnél megbízója érdekeinek megfelelőleg járni el. (K. t. 369. §.) Gy. Vilmos váltóüzlettulajdonosnál W. Ignác budapesti lakos 1891 szeptember végén 50 darab osztrák hitelrészvényt vásárolt 281 frtnyi árfolyamon; az ügylet október végén meg lett hosszabbítva s a felmerült report hozzászámításával november havában 282 frt 75 krnyi árfolyam mellett volt érvényben. VV. Ignác az ügyletre 1000 frtnyi fedezetet nyújtott volt. November 14-én, a híres fekete szombaton, a déli tőzsde zártakor megállapított leszámolási árfolyam még 270 frt volt; a délutáni tőzsdén azonban a bécsi események hatása alatt, minden értékben nagy árfolyamcsökkenés állott be, sőt egyidőre a tőzsdei forgalom is szünetelt. Gy. Vilmos megbízója előleges értesítése nélkül, s minthogy saját előadása szerint a tőzsdei forgalom szünetelt, saját üzletében a részvényeket 261 frt 20 krnyi árfolyamon eladta. Ez ellen W. Ignác óvásilag tiltakozott s az ügylet fenntartásához ragaszkodott, mert a lebonyolítás tudtán kívül s előleges értesítése nélkül történt, s mert Gy. Vilmos a hivatalosan jegyzett árfolyamokhoz képest elégséges fedezettel bírt. Megjegyzendő, hogy mint már említve volt, az elszámolási árfolyam november 14-én 270 frt, a legközelebbi tőzsdei napon, november 16-án pedig 267 frt volt. Gy. Vilmos ezután 1079/91. sz. a. keresetet indított 87 frt 50 krra, mint a végrehajtási lebonyolítás folytán az 1000 frt fedezet levonása után még W. Ignác terhére fennmaradó árkülönbözetre. Ezzel szemben alperes W. Ignác, azon esetre, ha az ügylet még most is érvényben állónak nem találtatnék, az adott 1000 frtnyi fedezet erejéig viszontkeresetet indított. A folyó évi január 15-én tartott tárgyalás befejeztével a tőzsdebíróság (elnök: Schweiger Márton, választottbírák: Brüll Ármin, Baronyi Benedek, Neumann Miksa és Strasser Sándor tanácsos urak) következőleg ítélt: A bíróság felperest keresetével, alperest viszontkeresetével elutasítja s felperes végrehajtás terhe mellett köteles alperesnek 25 frt perköltséget 3 nap alatt megfizetni s tőzsdei illeték fejében a tőzsde pénztárába 10 frtot befizetni. Indokok: Tekintve, hogy az értéküzleti tőzsdei szokások 16. §-a értelmében az ügylet végrehajtási lebonyolítása csak óvás mellett foghat helyet, s hogy az óvás mellőzése a kötlevél különös feltételei szerint nincs kikötve: világos, hogy felperes eljárása, ki az alperes részére vásárolt hitelrészvényeket, anélkül, hogy őt fedezet nyújtására előzetesen felhívta volna, tőzsdén kívül, saját üzletében, teljesen önkényűleg s óvás nélkül adta el, a kikötött tőzsdei szokásokba ütközik s azok rendelkezése szerint a végrehajtási eladás alperest nem terhelheti.