Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám

4 TŐZSDEI JOG 11. szám sem irányult tényleges szolgáltatásra, illetőleg átvételre és az ügyletnek a nyerészkedésen felül biztosítási vagy egyéb megengedett gazdasági célja nem volt. Ha a nyerészkedési szándék csupán az egyik szerződő fél részéről áll fenn, úgy játék esetét csak akkor lehet megállapítani, ha a másik szerződő fél ezt a szándékot az ügylet megkötésekor ismerte, vagy a rendes kereskedői gondosság kifejtésével ismerhette volna. Minthogy felperes alperesnek csak bizományosa volt és alperes eskü alatti vallomása szerint a határidőügyletet legtöbbször akként kötötte, hogy az ügylet megkötése után ügynökével felperest mondatta be kéz gyanánt, aki tehát a Budapesti Giroés Pénztáregyletnél mint erre kirendelt hivatalos szervnél csupán a lebonyolítást végezte, kétségtelen, hogy felperes részéről eleve ki volt zárva a nyerészkedési szándék s így a kereseti ügyletből eredő követelés elbírálásánál csupán azt kellett vizsgálni, vájjon a fentebb hivatkozott törvényszakasz szerint r.;em forgott-e fenn alperes részéről kizárólag nyerészkedési szándék és hogy ezt az ügylet megkötésekor felperes ismerte, vagy rendes gondosság kifejtése esetében ismerhette volna. Köztudomású a tőzsdén, hogy alperes nagybérlő és bérletén igen intenzív gazdálkodást folytat. Ha egy 1130 katasztrális holdon gazdálkodó nagybérlő évenként egyszer egy négy kötésből álló, vagyis 1200 mm. búzavételi határidőügyletet köt, ezt csakis egy előrelátó gondos gazdának a gazdaság biztosítását célzó eljárásának lehet és kell tekinteni. A gazdálkodók, különösen aratás után, meglehetősen rá vannak a pénzre szorulva, ha tehát a gazda azt látja, hogy a búzaár alacsony és azt reméli, hogy a tél folyamán vagy tavasszal jobb árak lesznek, eladja a búzát készárúügylettel, felveszi a pénzt, de egyúttal megfelelő határidőbúzát vesz tavaszra s így saját termése erejéig várhatja a jobb árfejlődést. Alperes, mint jó gazda azt cselekedte, amit gondos gazdalársai is tesznek, nem vitathatja tehát joghatályosan most utólag, hogy őt a kereseti ügylet megkötésénél csupán a nyerészkedési szándék vezette, ellenben az ügylet megkötésekor a gazdaság biztosítását figyelmen kívül hagyta. Akár a birtok nagyságát, — 1130 katasztrális hold — akár a búzával bevetett terület terjedelmét, 130 katasztrális hold, akár a termés hozamát, 1932. évben csupán búzából körülbelül 1000 mm., vesszük is figyelembe, nem lehet más eredményre jutni, mint hogy a létrejött 1200 mm. búza vételi határidőügylet, mely a tőzsdei forgalomban ilyen terjedelmű birtoknál kis mennyiségnek tekintendő, nagyon is arányban állott alperes gazdasági viszonyaival, termelésével és szükségletével, s így a kereseti ügyletre nézve nem lehet az 1930:XXII. tc. 44. §-ában körülírt játék esetét megállapítani. A bíróság figyelmét nem kerülte el, hogy a kötlevelet alperes csak saját nevében írta alá, anélkül, hogy a bérgazdaságra, vagy a tulajdonos társára utalt volna. Ez a körülmény azonban) az ügylet gazdasági célján mit sem változtat. A bíróság nem vitás tényként megállapította, hogy a bérgazdaság nincs bejegyezve, tehát nem jogi személy s így jogilag ügyleteket csakis a tulajdo nosok útján köthet. De még ha a bérgazdaság saját nevében köthetett volna is ügyleteket, az alperes által létesített perbeli határidőügyletekre nézve meg kellett állapítani, hogy azoknak a bérgazdaság szempontjából biztosítási, vagy egyéb megengedett céljuk lehetett. A bérgazdaság érdeke és a társtulajdonos érdekei között ugyanis nyilvánvalóan olyan szoros a kapcsolat, hogy a gazdaság érdekeit az egyik tulajdonos a saját nevében kötött ügyletekkel is biztosíthatja, amit a bíróságnak annál is inkább figyelembe kellett vennie, mert a bolettatörvény 44. §-a szerint a játékjelleg megítélésénél a határidőügyleteknek nem annyira 'jogi megjelenési formáját, mint gazdasági célzatát kell vizsgálni. Ha azonban alperessel szemben csak azt lehetne megállapítani, hogy az ügyletnek a nyerészkedésen felül biztosítási vagy egyéb megengedett gazdasági célja nem volt, aminthogy a fentebb kifejtettek szerint ezt a leggondosabb mérlegelés mellett sem lehetett megállapítani, akkor sem lehetne a jelen esetben a játék esetét megkonstruálni, mert hiányzik felperessel szemben a törvényben előírt másik lényeges feltétel, az tudniillik, hogy felperes erről a szándékról az ügylet megkötésekor tudott, vagy a rendes kereskedői gondosság kifejtésével tudhatott volna. Amidőn egy a tőzsde közönsége előtt jól ismert több mint 1000 holdas nagybérlő és több évtizedes budapesti tőzsdetag a bizományosánál évenként egyszer egy négy kötésből álló nem eladási, hanem vételi búzahatáridőügyletet köt, a bizományos teljes jóhiszeműséggel tekintheti ezt a gazdaság biztosítását célzó ügyletnek, amelyet így jogosan köthet meg megbízója részére anélkül, hogy az ügylet megköthetése céljából bármiféle további kutatásra vagy informálására volna szüksége. Mi sem jellemzi jobban a felperesi eljárás helyes, előrelátó és a törvény szellemének megfelelő voltát, mint az, hogy amidőn alperes nála a bolettatörvény életbelépése után a szokásos, a termeléssel arányban álló évi vételi ügyleten kívül egyéb határidőügyletet is akart kötni, amint azt felperes előadásával szemben alperes sem tagadta, felperes éppen a bolettatörvényre való hivatkozással nem járult hozzá további határidőügyletek kötéséhez. Mindezeknél fogva a bíróság megállapította, hogy a peres felek között olyan megengedett határidőüzlet jött létre, amelyből eredő követelés nem tekinthető játékból eredő nyereségnek, hanem a gazdaság biztosítását célzó ügyletből eredő követelésnek, amelynek érvényesítésétől tehát a bírói jogvédelmet megtagadni nem lehet. Minthogy alperes az összegszerűséget is tagadta, a bíróság a csatolt számlákban részletezett követeléseket felülbírálta és a hivatalos árjegyzőlap adatai alapján, valamint saját szakértelméhez képest megállapította, hogy a felszámítás helyes, enínekfolytán alperest a kereseti követelés megfizetésében elmarasztalta, egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére is kötelezte. Budapest, 1933. évi március hó 28. napján. Schwarz Jakab, Steiner Marcel, dr. Szeben D ezső, tőzsdetanácsosck, bírák; dr. Adorján Ferenc, jegyzőkönyvvezető, jogügyi titkár. Az ítélet ellen alperes felülvizsgálati kérelemmelt élt, amelyet a bpesti kir. ítélőtábla P. V. 4948/1933. szám alatt visszautasított, mert az alperes az előírt külön eljárási költséget nem helyezte letétbe. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulm